Hét év után után hagyja el a MOL-Pick Szeged csapatát Balogh Zsolt. A Tatabányára szerződő válogatott átlövő elégedetten és egy kis hiányérzettel zárja eddigi pályafutása legsikeresebb szakaszát.
– Amikor Szegedre szerződött, akkor hasonló karrierről álmodott?
– A saját várakozásaimat is túlszárnyalta ez a hét év. Nagyon jó csapatban, vagy inkább úgy mondom, hogy csapatokban játszhattam és sokat kaptam Pick Szegedtől és a várostól is. Mindig örömmel gondolok vissza erre az időszakra. A Szegednek eddig ritkán jutott aranyérem a bajnokságban és a kupában, nekem mindkettőben részem volt. Amikor idejöttem, még kilátástalannak tűnt, hogy az „ezüstkorszaknak" vége legyen, most viszont egymás utáni két évben is egy-egy aranyat nyertünk. Az EHF-kupa-győzelem pedig amolyan hab a tortán, bár akkor a torta még nem készült el. Úgy gondolom, hogy szép sikerekkel a hátam mögött megyek el innen.
– Hogyan fogadta, amikor közölték, hogy nem hosszabbítják meg a szerződését?
– Nem éltem meg rosszul és nehezen. Érezhető volt, a csapat úgy alakul, hogy a következő szezonban már nem lesz maradásom Szegeden. Amikor ez félévkor hivatalosan is kiderült, nagyon gyorsan jött a Tatabánya megkeresése és pillanatok alatt meg is állapodtunk. A csapat egyik húzóemberének igazoltak, nagyon várom már az új szezont. Sajnálom, hogy az utolsó szezon a csapatnak és nekem sem úgy sikerült, ahogy azt terveztük, de nem vagyok elkeseredve. Voltak nagyon jó időszakok és nehezebb periódusok, de biztos vagyok benne, hogy csak a szép dolgokra emlékszem majd.
– Évek óta a Final Four a cél a Bajnokok Ligájában Szegeden, amire idén történelmi esély volt. Soha ne mondjuk, hogy soha, de Önnek talán utoljára volt esélye eljutni Kölnbe. Ezért sincs hiányérzete?
– Ha reálisan nézem a dolgokat, akkor valóban így van. Fájó pontja a szezonnak, mert idén tényleg nyitva volt a kapu, sőt szinte a küszöbön álltunk, de nem sikerült belépnünk. Biztosan lesz bennem hiányérzet amiatt, hogy nem Kölnben búcsúztam a csapattól és a szurkolóktól.
– Mi hiányzott az utolsó lépéshez?
– Nehéz ezt megfejteni. Ha az egészet nézem, kiváló szezonja volt a csapatnak. Kétszer 15 perces rövidzárlat miatt nem sikerült célba érnünk a BL-ben és a bajnokságban sem. Ha végig nyögvenyelősen megy a csapatnak, nem játszunk jól, akkor könnyebb feldolgozni, hogy nem jött össze a vége. De még ezen a két meccsen sem játszottunk végig rosszul, de az két rossz periódus összetörte az álmainkat.
– Ahogy említette Tatabányán a csapat vezéregyénisége lehet. Másabb lesz, mint Szegeden volt?
– Szeretek vezéregyéniség lenni és ez közel is áll hozzám. Már a szegedi évek előtt is többször így számoltak velem és Szegeden is így volt sokáig. Idén azonban ez egy kicsit elveszett a klubban, a válogatottban, a világbajnokságon viszont bebizonyítottam, hogy tudok a csapat vezéreként játszani. Várom már, hogy a klubban is újra az lehessek.
– Most amolyan köztes állapotban van, mert már nem szegedi játékos, de még nem tatabányai. Nem furcsa?
– Dehogynem. Furcsa volt, hogy búcsúztattak a szurkolók, elköszönt tőlem a klub is. Ott utána voltak nehéz óráim, napjaim, amikor tudatosult bennem, hogy vége életem egy nagyon hosszú szakaszának. Elmentek a játékostársak, kicsit kiürült az öltöző és most más lesz, mint korábban, mert én már nem abba az öltözőbe megyek majd vissza. Érdekes helyzet. Sok dolgom van, költözök Tatabányára, még a bajnoki döntő is élénken bennem van, úgyhogy talán még nem csapódott le bennem ez az egész váltás.
– Ha felkeltik álmából valamikor és azt mondják MOL-Pick Szeged, mi az, ami azonnal eszébe jut majd?
– Boldogság, siker... Nagyon nehéz ezt megfogalmazni... De igen megvan: öröm. És ez a legjobb szó, mert ha erre az időszakra visszagondolok, akkor nagyon jó érzés önt el, nagyon örülök, hogy ezt az időszakot megélhettem. Bárhogy alakuljon a pályafutásom és az életem, Szegeden mindig itthon leszek. https://www.facebook.com/pickhandball/videos/1054507584938407/
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.