Politika

A történész szerint buta politikai szlogen a „Szeged 300. – Szabadon szeretjük!"

A történész szerint buta politikai szlogen a „Szeged 300. – Szabadon szeretjük!"

2019. május 21., kedd
A történész szerint buta politikai szlogen a „Szeged 300. – Szabadon szeretjük!"

Ünneplünk, de sokan nem tudják, hogy mit is. Ma, május 21-én Szeged születésnapját, viszont a szabad királyi városi rang már 521 éve a miénk volt. Gulyás László történész, a szegedi egyetem professzora szerint semmivel sem szabadabb a szegediek élete, mint a debrecenieké, sőt, nekik a településük is sikeresebb - olvasható a delmagyar.hu-n.

A professzor véleménye szerint a 300. évforduló, amelyet most ünneplünk, egy önkényesen kiválasztott dátum, hiszen, ha jobban átgondoljuk, 521 éve lett szabad királyi város! A „Szeged 300. – Szabadon szeretjük!" egy buta politikai szlogen, mögöttes tartalom nélkül. Mitől szabadabbak a szegediek, mint a pécsiek vagy a debreceniek? A jelző mögött nincs tartalom, hisz Magyarországon rendszeresen országgyűlési és önkormányzati választások vannak, azaz működik a demokrácia. Az emberek az egész országban szabadon élnek! Mit ad nekünk Botka László, amitől mi szabadabbak vagyunk, mint az ország többi lakosa? Ezt lehetetlen mérni, de az itt élők nem is ezt nézik, hanem azt, hogy hány kerékpárút van, jók-e a játszóterek, van-e bűnözés, és ki lehet-e úgy ülni kávézni a Kárász utcára, hogy nem jön oda a koldus. Egyébként pedig, ha jobban megnézzük, a szabad királyi város rangot egy Habsburg királytól kaptuk vissza, 8 évvel a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után – foglalta össze.

A múltidézés során Gulyás László elmondta, 1879 meghatározó évszám volt Szeged életében a nagy árvíz miatt, ezután villámgyorsan kiépült a modern város, s a dualista korszakban aranykorát élte itt a gazdaság. Azt mondja, Trianonnak itt pozitív hatása is volt, hiszen az elcsatolt Kolozsvárról Szegedre helyezték át az egyetemet. – Ezután jött a szocialista korszak. Szeged arculata megváltozott, hiszen a mesterségesen kialakított munkásosztálynak otthont kellett adni, így felépültek a panelek, de ezek csak szerény életkörülményeket biztosítottak az ott lakóknak. Hogy a szegediek mennyire ellenezték a kommunizmust, jól mutatja az, hogy 1956-ban innen indult a szabadságharc, az október 23-ai pesti eseményeket megelőzően itt már 16-án a bölcsészettudományi kar épületében kirobbant a forradalom. Élen jártunk az antikommunizmusban. Egyetlen jótéteménye volt a korszaknak, hogy jelentős ipart hoztak ide, viszont ez az ipar napjainkra gyakorlatilag megszűnt. Napjainkban a magyar régióközpontok versenyében hátul kullogunk. Jól mutatja a helyzetet, hogy Szegeden a legnagyobb munkáltató az egyetem, és csak ezután következik egy ipari üzem, a Pick. Pedig egy 160 ezer fős városnak szüksége volna 4-5 nagyüzemre, mint Győrnek és Debrecennek, hisz' ott az oktatás és az ipar jól kiegészíti egymást. De itt a polgármester az egyetemi évnyitón a kormány oktatáspolitikáját gyalázza, ahelyett, hogy az együttműködésen dolgozna, így az egyetem és a városvezetés közös munkája Szegedért nem lehet működőképes – magyarázza Gulyás László. Hozzátette, a város vezetőinek nincs stratégiája, a polgármester 17 éves munkájának pedig nem látszanak az eredményei. (fotó: delmagyar.hu)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.