A tarhosi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomról

A Wenckheim-kastélyáról és Zenepavilonjáról ismert Békés megyei Tarhoson az új római katolikus templomot szombaton szentelték fel. A Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásában megvalósult épület a település első temploma. Az építkezés 2018. tavaszán kezdődött, és ez év február végén fejeződött be a békéscsabai Faber DOM Kft.

kivitelezésében. A templom építési költsége 139 millió forint volt; ebből 6 millió forint a tarhosi önkormányzat és az adományozók támogatása.

A templom terveit az Óbuda Építész Stúdió Kft. készítette, tervezője Lipcsei Gábor építész, aki a település szülötte. A mintegy 200 négyzetméteres épület a település történeti központjában lévő park százéves gesztenyés kertjében épült fel. A területet az önkormányzat adományozta a templom építésére; illetve a templomkert és környezetének megújításához szükséges munkákat végezte. Az épület és a park fái által közre zárt, mintegy 2000 négyzetméter területű templomkert ünnepi rendezvények valamint szabadtéri misék helyszíneként szolgálhat. A tervek szerint a falu közparkjából a templomkertbe kerül egy Krisztus-szobor, amelyet az idős gesztenyefák lombkoronája, mintegy szabadtéri szentély, ölel körül. Az épületegyüttes három egységből áll: a karzatot is magában foglaló, 60 férőhelyes, 6 méter belmagasságú templomhajóból, a 15 méter magas harangtoronyból és az ezeket összekötő, alacsonyabb épületrészből. Ebben kapott helyet a külső és belső térből egyaránt megközelíthető sekrestye, a 15 fős tanterem és egy akadálymentes vizesblokk. A kortárs felfogásban tervezett templom követi a helyi építészeti hagyományokat. Az L alakú elrendezés, a három részre osztott épülettömeg, a hófehér, finom szemcsés vakolat a helyi paraszti építészet racionalitását, a bejáratokat összekötő tégla „burkolatszalag” pedig a Békés megyei téglaépítészeti hagyományait idézi. Az épületnek a harangtorony ad egyedi karaktert. A hófehér, puritán, zárt toronytestre kerülő toronysisak szerkezete acél, fedése és a harangozó ablak szerepét betöltő zsaluzatos oromfalak anyaga alumínium, az óra számlapja rozsdamentes acél, a toronyóra-mutató bevonata pedig tizennyolc karátos arany. Az épület belsőépítészeti kialakítása és a templomba kerülő képzőművészeti alkotások – az építészeti stílust követve - szintén kortárs felfogásban készültek. A belsőépítészeti részletterveket Horváth Péter Kornél belsőépítész készítette, a képzőművészeti alkotások Kovács Jenő szobrászművész munkái. A templom külső- és belső kialakításánál legfőbb szempont a fenntarthatóság volt. Ennek elemei az alacsony karbantartási igény, és energetikai „önellátás”. Az időszakos használat miatt az épületben lokális elektromos fűtés létesült (padfűtés, fűtőszőnyeg, mennyezeti sugárzók). A templomhajó tetőzetére -becsült fogyasztásra méretezett- napelemrendszert helyeztek. A templom hagyományos építés technológiával valósult meg. Kivételt képez a 2,5 tonnás, 6 méter magas toronysisak, amit a szakemberek a földön készítettek. A beemelés előtt felszerelték a toronyóra számlapját és a keresztet is. A toronysisakot daruval emelték a helyére az elmúlt év advent utolsó hetében. A toronyba egy 160 és egy 56 kilogrammos harang került, amely Gombos Miklós harangöntő mester munkája. A harangot a hívek, a falu lakói és a településhez kötődő vállalkozók adományából vásárolta meg az önkormányzat. A harangon kívül a templomkert világítása, a toronyóra számlapja és mutatója, a kertbe visszaépített, kovácsoltvas kerítés felújítása és számos egyéb tétel is adományból valósult meg. A közösségi terembe kerülő nagyméretű olajfestmény elhelyezése szintén vállalkozói felajánlás. Az önkormányzat bízik abban, hogy sikerül újabb pályázati támogatásokat elnyerni és a templom megépítése után folytatódhat a település történeti központjának, a faluinfrastruktúrájának és középületeinek megújítása. A célok között van a temetői kerékpárút meghosszabbítása, az átmenő közút belterületi szakaszának felújítása és a ravatalozó épület megújítása. A Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásában az elmúlt években Lőkösházán, Bakson, Újszentivánon, Nagylakon és Békéssámsonon épült templom; a derekegyházi és a pusztaszeri templom pedig még az idén követheti a tarhosi beruházást.