Az eltűnt Szeviép-pénzek nyomában: a becsődölt horvát projekt

Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.

Luxusóra, vagy halál

45 évesen vonul nyugdíjba a magyar milliárdos

-

ezzel a hangzatos címmel készített interjút

2008. szeptemberében a Bors Pistrui Lászlóval, az első fokon csődbűntett miatt 5 év 2 hónapra ítélt Szeviép-tulajdonossal. A cikkből számos érdekes részlet derül ki az egykori szegedi milliárdosról.

“

Pistrui László hamarosan leszámol eddigi életével. A 100 leggazdagabb magyar kiadványban 9,3 milliárd forinttal szereplő 42 éves üzletember úgy kalkulál: 2011 után már csak legfőbb hobbijának, a hajózásnak szenteli mindennapjait. A Szeviép Zrt. tulajdonosa, aki egyébként a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának is a főszponzora, azt mondja: ha valakivel leül tárgyalni, elsőként a csuklójára téved a szeme, hogy megnézze, milyen órát hord a partnere. Ha a külső jegyek nem meggyőzőek, vagyis nem elég márkás az óra, az üzlet máris halálra van ítélve

” -

fogalmaz a Bors

.

Az alákérdezős PR-interjúban a szocialista vállalkozó elárulta azt is, hogy nem csak múlatja az időt a jachton, hanem egy mélygarázs-beruházást is tervez a festői Opatijában.

BORS: A kezdetekben pénz akart keresni inkább, vagy a kihívás izgatta?

Pistrui: Nekem a fő hajtóerő a megélhetés volt. Ma már a pénz vagy a napi verkli már nem hoz lázba, egy feladat, kihívás annál inkább. Például nemrég egy koncessziót nyertünk Horvátországban. Opatijában fogunk építeni egy 12 emeletes parkolóházat. Nem hiszem, hogy sok magyar cég tudna hasonlóról beszámolni.

- Hogyan sikerült megszerezni ezt az üzletet?

- Az egyik legfőbb hobbimon keresztül. Úgy látszik, befektetésnek sem utolsó a hajóm, amellyel az elmúlt hét évben bejártam az Adriát. Mivel egész nap nem lehet kávézni és hajózni, elkezdtem dolgozni is. Az ismeretség, a kapcsolatok ezt eredményezték.

- Szereti a luxust?

- Amit akartam, azt már megvettem. Van Szegeden egy 220 négyzetméteres házam, egy balatoni nyaralóm, néhány szép órám és egy nagy hajóm.

- Mennyire nagy?

- Nem kicsi. Ezen a nyáron ötezer kilométert mentem vele. Az Adriát már kinőttem, így távolabbi vizek felé veszem az irányt.

Kifizetetlen százmilliók Horvátországban is

Pistrui elszólását követően a SzegedMa nyomozásba kezdett a horvát nyelvű sajtóban, és most a becsődölt opatijai parkolóprojektet tárjuk elejétől a végéig olvasóink elé.

A horvát cikkek bizonyítják, a Szeviép-vezérek nem csupán azzal tették tönkre a saját vállalkozásukat Szegeden, hogy egyszerűen kiutalgatták belőle a pénzt tagi kölcsönök formájában, hanem azzal is gyorsították a csődöt, hogy tervezési mulasztásokat követtek el Opatijában, majd ott is kifizetetlen számlákat hagytak maguk után több százmilliós értékben.

A beruházó Szeviépet ugyanis előre figyelmeztették Horvátországban, hogy egy karsztvizes területen akar mélygarázst építeni, ám ennek ellenére ők mégis belevágtak - vagyis a jelek szerint egyszerűen egy rossz ingatlanfejlesztési üzletbe fogtak Opatija egyik lélegzetelállító telkén, aztán később nem fizettek az alvállalkozójuknak.

2007-ben indították a beruházást, amikor már ugyan elkezdték kitalicskázni az anyacégből a pénzeket, de abban az évben és a rákövetkezőkben is még további tízmilliárdos közbeszerzéseket nyertek el Szegeden és az országban.

A Szeviép opatijai kalandjának kronológiája

• Opatija 2007 március 27-én szerződést kötött az első befektetővel, a Szeviép Zrt., Szeged és a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. projektcéggel egy PPP-beruházásban megvalósuló mélygarázs és üzletközpont megépítésére. A Szeviép vállalta, hogy 30 éven át 1,7 millió kunát (60 millió forintot) fizet koncessziós díjként a városnak, de a mélygarázs fölötti pláza üzlethelyiségeivel a vállalkozás rendelkezik.
• Az építési engedélyt 2007. november 22-én adta ki az önkormányzat, a munkálatok december végén el is kezdődtek. A szerződés szerint a beruházást a következő 9 hónapban, azaz 2008 szeptemberében kell befejezni.
• Mivel a Szeviép-projektcég Slatina Garaža d.o.o. nem tudta kezelni a felszín alatti víz problémáját az építési területen, majd elmulasztotta az építkezésben dolgozó alvállalkozók számláit kifizetni mintegy 444 millió forint értékben, így a munkálatok 2010-ben befejeződtek, Opatija városa csődeljárás megindítását kezdeményezte, ami 2011 elején meg is indult.
• A magyar Szeviép akadályozta az egész csődeljárást, így az csak 2013. február 11-én zárult le azzal, hogy a Slatina Garaža d.o.o. cégért, az építési jogokért és a félbehagyott garázsért végül 17,2 milló kunát (640 millió forintot) fizetett egy új befektető, aki 2013. február 18-án birtokba vette az elhagyatott mélygarázst.
• A magyar ügyészség vádirata alapján a Szeviép a Slatina Garaža d.o.o. részére 2007-től kezdődően összességében 528.178.924 forintnyi kölcsönt nyújtott, ám ennek döntő része később a csődeljárásban - a Slatina Garaža d.o.o. félkész épületének és építési jogának adásvételével - megtérült, így a hitelező CIB Bank 433.261.219 forint értékben hozzájutott a követeléséhez.

A szoci legenda

Szegedi szocialisták azt terjesztik, hogy a Szeviépet a 2008-as gazdasági világválság tette tönkre (Horvátországban is), ám ez hazugság.Ugyanis a legutóbbi nagy világgazdasági válság 2008. szeptember végén robbant ki, és a CIB Bank még 2008 októberében is nyújtott hitelt az adriai projekt finanszírozására. Ráadásul

a Szeviép 2007-es és 2008-as árbevétele 9,1-9,1 milliárd, a 2009-es pedig 14,9 milliárd forint volt

. Tehát az adatokból kitűnik, a Szeviép vezérei annak ellenére csődöltettek be egy 1,2-1,5 milliárd forintra becsült horvát ingatlanfejlesztést, hogy ebben az időszakban 33 milliárdos árbevételt értek el Szegeden és Magyarországon. Vagyis a szegedi legendákkal szemben a Szeviépet nem a horvát ingatlanbukás fektette két vállra.

Csak Szegedtől 2008-2009-ben 15 milliárdot kapott a Szeviép

Ahogyan portálunk korábban bemutatta, ezek a kiugró eredmények annak voltak köszönhetők, hogy Szeged szocialista önkormányzata, és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cégek busásan tömték a szocialista udvari beszállítóként jegyzett céget. Ezt Botka László polgármester több esetben is letagadta, holott

az interneten föllelhetők olyan dokumentumok

, amelyeken a megbízások az ő aláírásával szerepelnek, mint megrendelő. Vagyis Botka László egyszerűen nem mond igazat, amikor azt állítja, a szegedi, szocialista önkormányzatnak soha nem volt szerződéses kapcsolata a Szeviéppel.

444 millió kifizetetlen számlát hagytak maguk után

A nagy horvát terjeszkedés terve tehát befuccsolt. Pedig amikor belevágtak a projektbe, még rengeteg pénz volt az anyacégben. A végeredmény ismerős lehet a Szeviép hazai csődjéből: a Szeviép, mint beruházó 100%-os tulajdonában álló Slatina Garaža d.o.o. leánycégén keresztül nagyságrendileg 444.000.000 forintnyi kivitelezői munkadíjat, bankhitelt, és hatvanmilliós koncessziós díjat nem fizetett meg Opatija városa felé.

A jól ismert PPP-mutyi

A beruházás egy sajátos, a szocialisták által különösen kedvelt PPP-programban készült volna el a tervek szerint: a város 30 évre, évi 1,6 millió kunáért cserébe

(60 millió forint - a szerk.)

koncesszióba adta a területet a garázsokért cserébe, a Szeviép pedig rendelkezhetett volna a mélygarázsok fölött elkészült üzlethelyiségekkel. Az üzlet elhibázottságára utal az is, hogy az 1,7 millió kunás koncessziós díj a korabeli sajtóbeszámolók szerint jóval magasabb volt, mint amennyit a konkurensek ajánlottak a városnak.

Az ügylet később a horvát kerületi ügyészség érdeklődését is felkeltette

, majd a csődeljárást követően az ingatlan új befektetőhöz került, aki gyorsan megoldotta a vízbetörés problémáját, és befejezte az ingatlant. Az új tulajdonos 17,3 millió kunáért

(640 millió forintért - a szerk.)

vette meg a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. céget a félkész garázzsal és az építési jogokkal együtt, ezzel évekkel a tervezett nyitás, és rengeteg jogi akadály leküzdése után végül befejezte az ingatlant, és a CIB Bank is hozzájutott a hitelköveteléséhez.

Előre szóltak a helyiek: baj lesz

Az ingatlan tervezésekor és előkészítésekor a Szeviép nagyot hibázhatott, mert sokan figyelmeztették a beruházót előzetesen, hogy karsztvizes területen akar építkezni. A mélygarázs előkészítésekor ugyanis belefúrtak egy, a terület mögötti domboldal karsztvizet rejtő barlangrendszerbe, ami elárasztotta a mélygarázs legalsó szintjét, és a vízzel a későbbiekben sem tudtak mit kezdeni. Ezzel nem csupán maguknak, hanem a patinás Liburnia Riviera Hotelnek és a környező exkluzív, tengerparti kilátással rendelkező ötcsillagos hoteleknek is károkat okoztak, akik később ki is nyilvánították kártérítési igényeiket a csődeljárás során: a víz ugyanis az ő épületeik alsó szintjeit is elérte. A Szeviép az előzetes figyelmeztetések ellenére

Opatija városára mutogatott a betört karsztvíz miatt

, egy ideig bízott is abban, hogy a város költségvetéséből megoldhatják a víz okozta problémákat, de a helyi önkormányzati tervezési irodája közölte: a terület felmérése, az esetleges kockázatok, és a területfelmérés ellenére bekövetkező káresemények a beruházót terhelik. A csődeljárás végeztével az új tulajdonos gyorsan meg is oldotta a vizesedés problémáját, és készre fejezte be az évekig elhagyatott betoncsontvázat.

Csak a szokásos: kifizetetlen számlák, majd csőd

A történet pedig innentől olyan szeviépes: 444 milliónyi kifizetetlen számla, 60 milliós tartozás Opatija felé, több százmilliós,

de végül a felszámolási vételárból megtérített hiteltartozás a CIB felé

, és a végén csőd. Pontosan úgy, ahogyan Magyarországon is.