Felnőtt egy generáció Szegeden NB I-es focicsapat nélkül
Mi a közös Balmazújvárosban, Egerben, Kisvárdában, Paksban, Pápában és Szolnokban? Az említett városok jóval kisebbek Szegednél, mégis mindegyik büszkélkedhetett az elmúlt 20 évben első osztályú labdarúgócsapattal. Szegeden 1999-ben volt utoljára élvonalbeli csapat, de a Szeged LC az idény felénél anyagi gondok miatt megszűnt. Azóta felnőtt egy komplett generáció, de a gödörből még mindig nem bírt kilábalni a szegedi foci, és jelenleg a két legmagasabban jegyzett városi csapat az NB III rajtjára készül.
1999. december 11-én játszották az utolsó első osztályú labdarúgó-mérkőzést Szegeden a Felső Tisza-parti Stadionban, ahol 1500 néző előtt 1–1-es döntetlen született a Szeged LC és a Kispest Honvéd között. https://www.youtube.com/watch?v=RJHSSe7-fag – 1999-ben, még csak 15 éves voltam. Emlékszem, meccsnapokon már délelőtt kimentünk a SZEOL pályára focizni – így hangolódtunk az esti szurkolásra. Ilyenkor már általában kígyózó sorok voltak a kasszáknál, árulták a jegyeket az aznapi derbire. Telt ház volt az első mérkőzéseken, komoly szurkolótábor biztatta a csapatot. Akkor azt gondoltuk, hogy végre tartósan visszatértünk a futballtérképre, de sajnos nem így történt – idézte fel emlékeit Huzrik Gábor, a szegedi szurkolótábor egyik tagja.
Azóta már sok víz lefolyt a Tiszán, felnőtt egy komplett generáció, de a másodosztálynál feljebb nem jutott egyik szegedi csapat sem: a 2002/03-as szezonban a Szeged FC ezüstérmes lett az NB II-ben (akkori harmadosztály), így a következő idényben már az NB I/B-ben (másodosztály) indulhatott, ám két szezon után – a Szeged LC-hez hasonlóan – anyagi okok miatt megszűnt.
Az önkormányzat nem törődik a focival
– Úgy érezzük, hogy mostohagyermek a városban a labdarúgás, pedig Szeged igazi fellegvár is lehetne, hiszen az elmúlt években, amikor volt NB II-es csapatunk, akkor gyakran telt házas meccseket rendeztek. Sajnos az önkormányzat szemében mindig is harmad-negyedrendű sportág volt a foci, ez meg is látszódik a támogatások elosztásánál. Természetesen nem várható el, hogy a városvezetés egymaga fenntartson egy első osztályú klubot. Kellenének szponzorok is, viszont sajnos azokban sem bővelkedtünk az elmúlt évtizedekben – fejtette ki álláspontját Huzrik Gábor.
A Szeged 2011 korszak
A következő másodosztályú szezonra 2011-ig kellett várni, abban az évben ugyanis a KITE-Szeged második lett az NB III Alföld csoportjában, így a 2011/12-es idényben – már Szeged 2011 néven – az NB II Keleti csoportjában indulhatott, ahol a 12. helyen végzett a csapat. A következő szezon végén átszervezték az NB II-t, így hiába végzett a 7. helyen a Gálhidi György neve által fémjelzett Szeged 2011, osztályozóra kényszerült a kék-fekete gárda, ahol az NB III-as Kisvárda ellen összesítéssel alulmaradt a csapat, így búcsúzni kényszerült a másodosztálytól. A kiesést követően a Szeged 2011 a gyulai Grosics Akadémiára költözött, és a hazai meccseit azóta is ott játssza, amíg fel nem épül a nyolcezer férőhelyes stadiont is magába foglaló Szegedi Ifjúsági Centrum. Nem kellett sokat várni a feljutásra, ugyanis már a következő szezonban Nyilas Elek irányításával a második – feljutást jelentő – helyen zárt a Szeged 2011, így egy év után visszatért a másodosztályba a csapat, ahol ezután négy éven keresztül stabil középcsapatnak számított, ám egyszer sem végzett a feljutó helyek közelében (7/16, 10/16, 11/20, 19/20). A 2017/18-as szezon végén ismét osztályváltásra kényszerült a szegedi klub, miután az utolsó előtti, 19. helyen végzett az NB II-ben, így az új idényt az NB III-ban kezdi a csapat azzal a céllal, hogy minél előbb visszajusson a második vonalba.
A SZEOL SC, és a meglovagolt Eb-láz
A zömmel saját nevelésű, szegedi játékosokra támaszkodó SZEOL SC az elmúlt években élcsapattá nőtte ki magát az NB III-ban. A 2014/15-ös szezonban még az ötödik, egy évvel később már a második helyen zárt az egykori Tisza Volán, így kivívta a következő évi másodosztályú szereplés jogát. 2016 nyarán a magyar válogatott Eb-szereplésének köszönhetően foci lázban égett az egész ország, így mondhatni a lehető legjobb pillanatban jutott fel a SZEOL a másodosztályba, ugyanis az első három hazai bajnoki találkozón közel 3500 lelkes szegedi szurkoló biztatta a kék-feketéket a vasutas stadionban. A kezdeti lendület aztán hamar elfogyott mind a csapat, mind a szurkolók részéről – a SZEOL SC mindössze 16 pontot gyűjtve utolsóként búcsúzott a másodosztálytól.
Halkó Pál, a SZEOL SC ügyvezetője a szezon felénél a Nemzeti Sportnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a szegedi társadalmi, politikai, gazdasági, infrastrukturális viszonyok nem teszik lehetővé a magasabb osztályba jutást, sőt ahogy a SZEOL esete bizonyítja, még az NB II-es helytállást sem.
A tavalyi NB III-as szezonban a dobogót tűzték ki célul a kék-feketék, ám a rapszodikus tavaszi szereplésük miatt csak az ötödik helyen zártak. Idén szeretnének beleszólni a feljutásért vívott harcba. A hétvégén elkezdődik a szezon a két legmagasabban jegyzett szegedi labdarúgócsapat számára az NB III Közép-csoportjában. A Szeged-Grosics a Makót látja vendégül szombaton 17 órától, míg a SZEOL SC a Szentlőrinccel mérkőzik meg vasárnap a Szegedi Vasutas Stadionban.
Az új stadion új fejezetet nyithat
2018. április 9-én
letették a Szegedi Ifjúsági Centrum alapkövét,
az új stadiont is magában foglaló komplexum várhatóan jövő februárra készül el.
– 3-4 évvel ezelőtt nyílt először lehetőség arra, hogy stadiont építsünk Szegeden. Először a Felső Tisza-parti stadionra kaptunk engedélyt, de akkor nem egyezett az elképzelésünk az önkormányzattal, ezért úgy döntöttünk, hogy nem ott, hanem egy önálló, saját területen építjük meg a komplexumot. Azért az egykori Napfény kempingre esett a választásunk, mert egy ekkora létesítmény csak ezen a helyen fér el a városban – fogalmazott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök az alapkőletételen. (forrás: magyarfutball.hu/csapat/81/ bajnoki-mult) (borítókép: Régi idők magyar lelátója)
