Írjon nekünk

Hírzóna

Minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis “a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen voltak a bolygón”.

Ez pedig azt sugallja, hogy a pikkelyes hüllők már a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény előtt elváltak a többi ősi hüllőtől és túl is élték a tengeri fajok 95, a szárazföldi gerinces fajok 75 százalékának kipusztulásához vezető eseményt.

A Megachirella fosszíliáját csaknem 20 évvel ezelőtt fedezték fel az északkelet-olaszországi Dolomitok homokos-agyagos rétegeiben és tévesen a gyíkok egyik közeli rokonaként sorolták be.

Amikor azonban Simoes először látta a maradványokat, feltűntek neki bizonyos jellegzetességek, amelyek alapján a gyíkok korai evolúciójával lehetett kapcsolatba hozni a leletet. Kollégáival ezért részletesen tanulmányozták az apró csontvázat, amelyen egyebek között CT-vizsgálatot is végeztek.

A felvételek az állat korábban nem látott fizikai tulajdonságait is megmutatták, például, hogy van egy apró csont az alsó állkapcsában, amely egyedülállónak számít a pikkelyes hüllők körében.

A kutatók 17 ország több mint 50 múzeumát és egyetemét keresték fel csaknem 400 nap alatt, hogy a hüllőfosszíliák és élő példányok tanulmányozásából nyert adatok révén felvázolják az állatok korai evolúcióját, megalkotva filogenetikus családfájukat.

Simoes és munkatársai a Ptolemaiosz-kori rosette-i kőhöz – ez volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez – hasonlította a Megachirella fosszíliáját, abban az értelemben, hogy az “jelentős információkkal szolgál a kígyók és gyíkok evolúciójáról”.

(MTI)

 

Kommentek

Tovább olvasom

Egyetem

Szép szegedi siker született az ügyészeknek kiírt tudományos pályázaton

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Szerző:

Harmadik díjjal jutalmazták Balázs Barbara munkáját.

Tovább olvasom

Hírzóna

Több mint 320 milliót érő hamis ruhát találtak Nagylakon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Szerző:

Egy török kamionban.

Tovább olvasom

Hírzóna

Felújítják a vásárhelyi gördeszkapályát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/rothbalazs.jpg

Megjelent:

Szerző:

Felújítják a Hódtói Skate Park BMX- és gördeszkapályáit számolt be a Rádió7. Kommentek

Tovább olvasom

Aktuál