Írjon nekünk

Tudomány

Ő a legfontosabb láncszem a dinók és a madarak között

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett.

A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis nembe tartozó Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madárnem mások mellett Charles Darwin angol természettudós és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatójaként számon tartott Othniel Charles Marsh amerikai paleontológus figyelmét is felkeltette, aki elsőként írta le és nevezte el a teremtményt.

Noha az Ichthyornis disparnek több részleges maradványát is felfedezték, az 1870-es években talált töredékeken kívül eddig nem bukkantak jelentős koponyaleletnek számító maradványra. A Yale Egyetem kutatócsoportja azonban most négy új fosszília, köztük egy tökéletes állapotban fennmaradt koponya, valamint az egyetem gyűjteményében lévő koponyatöredékek vizsgálatával nyert új információkat az állatról, megerősítve, hogy az kulcsfontosságú láncszeme volt a madarak evolúciójának.

Az egyetem paleontológusa, Bhart-Anjan Bhullar szerint az Ichthyornis dispar igazi különlegessége az, hogy megmutatja, miként nézett ki a madárcsőr, amikor először megjelent a természetben.

“Az első csőr gyakorlatilag az állkapocs végén lévő, csipeszes végű szaruképződmény volt. Az állkapocs többi részében fogak voltak. A kezdetek kezdetén a csőr egy fogódzkodásra alkalmas precíziós műszer volt, amely pótkézként szolgált a szárnyakká alakult karok helyett” – magyarázta a szakember, aki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető kutatója volt.

A kutatók CT-vizsgálatokat végeztek a rendelkezésükre álló, illetve egyéb intézményektől kölcsön kapott egyedeken.
A szakemberek szerint eredményeik új bepillantást engednek a modern madarak koponyájának kifejlődésébe. Az Ichthyornis dispar agya nagyon hasonlított a modern madarakéhoz, ám koponyájának halántéki része olyan volt, mint a dinoszauruszoké, ami azt jelzi, hogy a madarak evolúciója során az agy alakult át elsőként és a koponya többi része primitívebb és a dinoszauruszokéra jellemző maradt.

A kutatók szerint az Ichthyornis nagyon hasonlíthatott a mai tengeri madarakra, olyan lehetett, mint a sirály, vagy a csér. A fogai valószínűleg csak akkor látszódtak, amikor kinyitotta a száját, és feltehetőleg valamilyen ajak-szerű, extra szájszövet takarta őket.

Az Ichthyornis nagyjából egy modern galambféle méretét érte el. Szárnyfesztávolsága több mint negyven centiméter volt.

(MTI)

Kommentek

Hírzóna

Szegeden tart előadást a torinói lepel világhírű kutatója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Dr. John P. Jackson szeptember 23-án osztja meg gondolatait a közönséggel.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szegedre is elérnek a tudományos stand up-előadások

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Szent-Györgyi Albert Agórában Szendi Gábor, Mérő László, Lang András és Kemény Dénes vendégeskedik majd.

Tovább olvasom

Egészség

Szívszorító történetek állnak a szervtranszplantációk mögött

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Nyárai Gerzson riporter transzplantációról készített videója az agyhalál észlelésétől, a szervek kivételén át egészen a beültetésig nyomon követi egy emberi szerv sorsát.

Tovább olvasom

Aktuál