Közélet

Egykor BEK meccseknek adott otthont, ma már NB III-ra is alkalmatlan

Egykor BEK meccseknek adott otthont, ma már NB III-ra is alkalmatlan

2018. május 19., szombat
Egykor BEK meccseknek adott otthont, ma már NB III-ra is alkalmatlan

Ha a lelátói padsorok beszélni tudnának, biztosan ódákat zengnének Albert Flórián 30 000 néző előtt lőtt góljáról, vagy az Aranycsapat 2-0-s szegedi diadaláról, esetleg a Szeged SC Vasas elleni botrányos osztályozójáról, vagy éppen a 90-es évek európai top csapatának számító Crvena Zvezda BEK mérkőzéseiről. A legendás Felső Tisza-parti Stadion története az aranykorszaktól a hosszú és siralmas agóniáig.

A stadionavató, az Aranycsapat és a nézőcsúcs

Az egykori szegedi városvezetés a II. világháború után döntött egy olyan stadion építéséről, ami első osztályú mérkőzések lejátszására alkalmas. Az építkezés 1951-ben fejeződött be, és az április 5-ei stadionavatóra a BP. Kinizsit (mai nevén a Ferencvárost) sikerült felkérni ellenfélnek. A találkozón 2-1-re nyert a Szegedi Honvéd és ezzel kezdetét vette a Felső Tisza-parti Stadion több évtizeden át tartó aranykora. Alig több mint négy évvel az átadást követően, 1955-ben az Aranycsapat látogatott a 

Tisza 

partjára, és az április 13-ai

 Szegedi Haladás – Magyarország

 mérkőzésen fürtökben lógtak a lelátóról a nézők. Bár a hazai csapat 2-0-ra kikapott, aligha távoztak csalódottan a szegedi szurkolók, hiszen a korszak  világklasszisaival 

(Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Kocsis, Hidegkúti, Puskás Öcsi)

 találkozhattak azok a szerencsések, akik bejutottak a mérkőzésre. A Felső Tisza-parti Stadion nézőcsúcsát, az 1960. Május 29-én rendezett SZEAC-FTC mérkőzés tartja, amikor is 30 000 néző látogatott ki az Etelka sorra. A találkozót Albert Flórián góljával 1-0-ra a zöld-fehérek nyerték.

Zöldbe borult a lelátó, pedig a Ferencváros már 28 éve nem lépett pályára a Felső Tisza-parton. (Fotó: Kocsis Alíz)

Az ominózus osztályozó

A Felső Tisza-parti Stadion adott otthont annak az ominózus Vasas elleni osztályozónak, amelyen a Szeged SC drámai körülmények közt elbukta az NB I-be jutás lehetőségét. Az 1989 június 17-én a Fáy utcában megrendezett odavágón biztató 1-1-es döntetlent értek el Pataki Tamás tanítványai. A visszavágón sokáig úgy tűnt, hogy a gól nélküli döntetlennel a Szeged lesz a következő szezonban első osztályú, ám a 90. percben Szabó Gyula – a szegediek csapatkapitánya – teljesen feleslegesen kézzel ért a labdába a tizenhatoson belül, így büntetőt ítélt a játékvezető, amit Szabadi magabiztosan értékesített. Ezzel a Vasas megőrizte NB I-es tagságát, a Szeged SC pedig a másodosztályban kezdte meg a következő idényt. https://www.youtube.com/watch?v=mu3VqGIa-Rg

A Crvena Zvezda és a betonkanyarok

1991. június 27-én kirobbant a délszláv háború, melynek következtében embargóssá vált a futball Jugoszláviában, így a BEK címvédő Crvena Zvezda-nak új átmeneti otthonra volt szüksége, ahol lejátszhatta hazai nemzetközi kupameccseit. A választás Szegedre esett, lévén Magyarországon béke honolt, és a napfény városa közel van a szerb (akkor még jugoszláv) határhoz. A Stadion némi bővítésre szorult, így a belgrádi klub pénzéből betonkanyarok épültek a kapuk mögött, ez volt talán az utolsó komolyabb fejlesztés az Etelka soron. Miután az új szektorok megépültek nem volt akadálya annak, hogy a BEK 1991/92-es kiírásában a korszak egyik legjobb csapatának számító Zvezda Szegeden fogadja az észak-ír FC Portadownt valamint a ciprusi Apollon Limasszolt. https://www.youtube.com/watch?v=kOzSJUfw-UQ

PNB, majd az azt követő hanyatlás

Szeged utolsó első osztályú csapata a Nagylaki Kálmán neve által fémjelzett Szeged LC volt, amely az 1999-2000-es szezont a PNB-ben (Professzionális Nemzeti Bajnokság) kezdte meg, majd a bajnokság felénél megszűnt. Az idényt megelőzően mindössze annyi fejlesztés történt, hogy erősebb izzókat szereltek fel a kandeláberekre. Talán a szezonnyitó SZLC- Győri ETO találkozó volt az utolsó alkalom, amikor valódi futballhangulat uralkodott a Felső Tisza-parti Stadionban, ugyanis 13 000 néző szorított a szegediek sikeréért a lelátókon.

A hangulat alapján akár Olaszországban is érezhette magát az, aki 1999-ben kilátogatott az SZLC hazai meccsére.

A klub megszűnésével hosszú agónia vette kezdetét nem csak a szegedi futball, hanem a stadion életében is. Az elmúlt közel 20 évben jobbára csak NB III-as mérkőzéseket rendeztek a Felső Tisza-parton, ám a mai szigorú előírások alapján, már legfeljebb csak megyei meccsek otthonául szolgálhat a szegedi futball leharcolt szentélye.

Mi lesz veled SZEOL pálya?

A Modern városok program keretein belül az Etelka soron egy 10 pályás, 50 méteres versenymedencét, egy bemelegítő- és egy tanmedencét, valamint a hozzá tartozó szükséges infrastruktúrát tartalmazó új versenyuszoda épül. A sportuszoda mellett, szintén a Felső Tisza-parti stadion helyén épül meg a modern kézilabda-aréna, amely a MOL-PICK Szeged új otthonaként szolgálhat. Mindez 3 milliárdos tao-forrásból valósul meg a Magyar Kézilabda Szövetség közreműködésével.

Sokáig úgy volt, hogy az új labdarúgó stadiont a Felső Tisza-partra építik, ám végül az egykori Napfény kemping helyére esett a választás, ahol már gőzerővel folynak a munkálatok.

Ezzel egy hosszú korszak lezárul a szegedi sport életében és egyúttal egy új veszi kezdetét. Reméljük, hogy legalább annyi feledhetetlen emlék fog majd az új létesítményekhez fűződni, mint a Felső Tisza-parti Stadionhoz.

Kocsis Alíz képgalériája:

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.