Rejtélyes adatok: miközben több ezerrel csökkent Szeged lakossága, 21 ezer új szavazó került elő a semmiből!

Na, de honnan? Mutatjuk a döbbenetes számokat.

Érdekes adatokra bukkantunk, amikor aVálasztási Iroda és a Népességnyilvántartó Hivatal adatai alapján azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés van Szeged lakosságszáma, és a szavazásra jogosultak száma között.

Kiderült, hogy bárradikálisan csökken a lakosság; mégis sokkal, de sokkal többen szavaznak, mint az várható lenne "normális esetben".

(Elméletileg a kevesebb lakos kevesebb szavazót kellene hogy jelentsen - a szerk.)

Az adatokból világosan látszik, hogy 15-20 év alatt közel hétezer (7000) ember tűnt el Szegedről, viszont

21.000 (huszonegyezer) új szavazó lett a "semmiből" 2014-re.

Vagyis fordított arányosság tapasztalható Szegeden a szavazók száma, és lakosság száma között.

És ugyanez máshol?

Az objektív kép érdekében megvizsgáltuk, hogy a déli régió más nagyvárosaiban hogyan is néznek ki ugyanezek az adatok. A táblázatokat böngészve "normális" és "szokásos" adatokra bukkantunk,

sehol nincs olyan durva eltérés, mint Szeged esetében.

Békéscsabán 7000 emberrel élnek kevesebben 1990 óta, de csak ezerrel lett több a szavazó 2014-re.

Kecskemét lakossága 9000-el nőtt 1990 óta, a szavazási hajlandóság viszont arányaiban változatlan (leszámítva egy 2006-os rendkívüli kiugrást): ott sincs szokatlan eltérés.

Hogy mi az oka annak, hogy Szegeden pár év alatt 21 ezerrel lett több szavazó, miközben sok ezerrel lett kevesebb a lakosság, az egyelőre szintén rejtély.