Közélet

Varga: nemzeti létünk elválaszthatatlan a reformációtól

Varga: nemzeti létünk elválaszthatatlan a reformációtól

2017. október 22., vasárnap
Varga: nemzeti létünk elválaszthatatlan a reformációtól

Nemzeti létünk, az elmúlt évszázadok magyar történelme nem érthető a reformáció magyarországi története nélkül, és nem is választható el attól - mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap Budapesten, a Reformáció emlékforrás átadásán.

Varga Mihály hangsúlyozta: ahogy a magyarság múltja, úgy jövője sem választható el a reformációtól, hiszen a jövőben "éppen úgy szükségünk lesz a protestáns szellem cselekvő erejére, ahogyan az elmúlt századok folyamán bármikor". "Mert a legfontosabb kérdés nem változott: magyarként akarunk megmaradni Európában" - fogalmazott a miniszter. A mai ember feladata megszólaltatni az 500 évvel ezelőtt kezdődött reformáció örökségét, és megmutatni a megújulásban és a hagyományok megőrzésében rejlő erőt. Ez a munka pedig közös gondolkodást, tervezést és cselekvést igényel - mondta. A miniszter szerint "a reformáció most is a jövőbe vezető úton szólít meg bennünket: a hit megtartására, munkára és magyarságunk szeretetére hív". Hozzátette: meggyőződése szerint "Magyarországon egyre jobban meg tudunk felelni ennek a feladatnak", egyre több forrás jut a hitélet megőrzését és támogatását szolgáló kezdeményezésekre. Mindez pedig annak köszönhető, hogy "az elmúlt években mertük saját értékeink alapján átalakítani életünket és gazdaságunkat. Így ma már több jut a családokra, többet tudunk a helyi közösségek támogatására és a magyar hitélet segítésére fordítani" - fogalmazott Varga Mihály.

Nagy Gábor Tamás

(Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a protestantizmus a modern európai demokrácia és kultúra egyik alapvető építőeleme. A reformáció ugyanis azáltal, hogy a hitet az egyén és az Isten személyes kapcsolatává tette, felértékelte az egyén szerepét és felelősségét. E szerep és felelősségtudat nélkül pedig nincs demokrácia. Meglátása szerint a reformáció ébresztette rá az európai közösségeket arra, hogy a nép egésze - függetlenül tagjainak a társadalmi hierarchiában betöltött szerepétől - egy nagyobb közösséghez tartozik. A reformáció az egy közösséghez tartozás élményét adta és fogalmazta újra az akkori európai kereszténység számára, és sikere, a protestantizmus gyors elterjedése is ezzel magyarázható - mondta. Hozzátette, hogy éppen "mi magyarok vagyunk erre élő példa, ahol a protestantizmus éppen akkor vert gyökeret, amikor a bennünket összekötő erők az oszmán hódítás nyomán elveszni látszottak". A budavári polgármester szerint ma éppen az egy közösséghez tartozás tudata sérül a leginkább Európában, és ezzel együtt "átíródik minden, amit 500 éve a hűségről gondolunk". A keresztény hit közössége éppúgy meggyengül, mint a nemzeti összetartozás ereje. Így válik rasszizmussá Európában, ha valaki vállalja nemzeti önazonosságát. A befogadás szorgalmazása a bennünket másoktól megkülönböztető kulturális hagyomány megtagadását leplezi - hangoztatta a budavári polgármester.

Hafenscher Károly

, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta, a most avatott kút megtervezésénél fontos szempont volt, hogy ne monumentális emlékművet állítsanak, hanem egyszerű, protestáns visszafogottsággal megvalósuló "jelet hagyjanak". A forrás jelképezi azt is, amire Luther Márton olyan sokszor figyelmeztetett, hogy "életünk egyik legstabilabb pontja az, hogy meg vagyunk keresztelve". A miniszteri biztos rámutatott: az emlékkút jel a múltból, a tévútról és az újra megtalált helyes útról, jel a máról, arról, hogy a reformáció 500 éves évfordulóján "tudjuk, kik vagyunk, és őrizzük hitbeli és nemzeti értékeinket, identitásunkat". Emellett a kúttal "jelet hagyunk az utánunk jövőknek arról, hogy mi milyen gyökerekkel rendelkezünk és milyen forrásból élünk, figyelmeztető jelet, nehogy értékvesztett emberekké váljanak" - fogalmazott Hafenscher Károly. Az emlékforrást megáldotta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Az emlékmű egy Luther-rózsát szimbolizáló kőkút, közepén az úrvacsorai kehellyel.

Kovács Miklós

építész tervei alapján állíttatta a Reformáció Emlékbizottság és a Budavári Önkormányzat a Budai várban, az Anjou sétányon, létrehozását a kormány 100 millió forinttal támogatta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.