Magyar Örökség-díjban részesült a Bolyai Intézet

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Bolyai teremben hivatalosan is megnyílt az a kiállítás, amely annak apropóján jött létre, hogy idén a Bolyai Intézetnek Magyar Örökség-díjat ítéltek.

Az 1995-ben életre hívott elismerés kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén alapszik, ezért a munkásságuk alapján ebben a korábbi években díjban részesültek a néhai Kalmár László, Rédei László, Riesz Frigyes, Szőkefalvi-Nagy Béla és Tandori Károly szegedi akadémikusok, akik életük során a Bolyai Intézetben oktattak. Ennek kapcsán a Bolyai teremben egy tárlatot rendeztek, ami szeptember végén nyílt meg. A megnyitót megtisztelték jelenlétükkel Szőkefalvi-Nagy Béla és Tandori Károly hozzátartozói, valamint az SZTE több professzora, illetve számos oktató és PhD-hallgató is.

„A Magyar Örökség-díj azon intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra, tudomány, gazdaság, sport, illetve a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez” – fejtette ki Fodor Ferenc, az intézet vezető-helyettese.

Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki. A Bíráló Bizottság első elnöke köztársasági elnökké történt megválasztásáig Mádl Ferenc professzor volt. A szervezet mostani új elnöke pedig Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár lett. Az elismeréssel nem jár pénzjutalom, de ennek ellenére komoly presztízsértéke van. A díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára.

„Magyarországon jelenleg még 3 ezer potenciális személy van, aki érdemes lehet a Magyar Örökség-díjra” – emelte ki Hegedüs Miklós, aki Csoóri Sándorral és Makovecz Imrével közösen alapította meg az elismerést.

Az SZTE Bolyai Intézet könyvtára által rendezett tárlatot megtekinthették a Kutatók Éjszakája program résztvevői is. Az eredeti dokumentumok közül hármat a Bolyai Intézet könyvtára őriz, egyet az SZTE TTIK Informatikai Intézete, míg kettő családi tulajdon. A dokumentumokról készült másolat alapján elkészített kiállítás a Magyar Tudomány Napjához kötődő, az ismeretterjesztést szolgáló hónapban, novemberben az MTA Szegedi Akadémiai Székházba költözik.

Előző sztori

Határon túli élményekkel gazdagodtak az üllési diákok

Következő sztori

Labdarúgás: három gól és hatékony játék Szélpál Nórától