Írjon nekünk

Közélet

Egymillió új szavazót ígért Botka az MSZP-nek, de ez a terve is megbukott

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Amikor 2016-ban Botka László bejelentkezett az MSZP miniszterelnök-jelöltségéért, egymillió új szavazót ígért az MSZP-nek. Ahogy a miniszterelnöki terveinek, ennek is kudarc lett a vége. Sőt, miniszterelnök-jelöltségének végére az MSZP támogatottsága a korábbiak felére zuhant, és ismét megelőzi a Jobbik az MSZP-t. A SzegedMa különböző közvélemény-kutatási adatokkal bizonyítja, hogy Botka László baloldali politikai vezetőként is megbukott, és sikertelensége a szakadék szélére sodorta a baloldal legnagyobb pártját. Botka László belebukott szegedi botrányaiba és személyes kudarca mélypontra taszította az MSZP-t.

Legelőször a szocialistákhoz közel álló Republikon Intézet és közvéleménykutató egy 24.hu-n publikált közvélemény-kutatásában hívta föl rá a figyelmet: nem segít az MSZP-n Botka László. A cikk kutatási adatokkal alátámasztva az alábbiakat írta: “úgy fest, hogy Botka László egyelőre nem segít az MSZP-n, sőt, májusról júniusra a teljes népességben 3, a pártválasztók között pedig 2 pontot esett a szocialisták támogatottsága”.

A cikk és a kutatás érdekessége, hogy június 29-én jelent meg a 24.hu-n, alig egy hónappal azután, hogy Botka Lászlót az MSZP kongresszusa hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté választotta, 94%-os többséggel. A teljes kutatás itt érhető el.

Medián: összecsukló MSZP, rohamosan gyengülő Botka

Július elején a Medián is jelentkezett egy méréssel, “Egész pályás feltámadás címmel“, mellyel a Fidesz megerősödésére utalt a nagy közvéleménykutató. E mérésnek azért van jelentősége, mert nyáron még a Fidesz erősödése ellenére is még 12 százalékra mérte az MSZP-t. Botka László megbukása előtti héten pedig szeptemberi adatok alapján szintén a Medián történelmi mélypontra, 9 százalékra mérte az MSZP-t, vagyis Botkák elveszítették két hónap alatt a szavazóik egynegyedét.

A szocialistákhoz közeli, egykori szabaddemokrata Horn Gábor vezette Republikon Intézet augusztus 1-én újabb kutatási anyaggal jelentkezett, ennek címe az volt, “Tovább erősödött a Fidesz, bajban az MSZP”. Az anyag úgy fogalmaz, “június után tovább csökkent az MSZP támogatottsága, a Fidesz pedig ismét növelte szavazóinak számát” – majd a kutatás kitér arra is, a teljes népesség 38 százaléka Orbán Viktort választaná miniszterelnöknek, míg Botka Lászlót csak 16 százalék. A teljes kutatás erre a linkre kattintva érhető el.

Már nyáron drámainak ítélték az MSZP adatait

Ekkortól nyílt titok volt a baloldalon, hogy Botka László stratégiája megbukott, nem eredményezi az MSZP megerősödését. A Hetek hetilap egyenesen drámai jelzővel illette az MSZP nyári adatait, mikor sorba szedték a különféle közvéleménykutatók adatait.

A lap akkor sorra vette a nyári adatokat, és ezekből egyértelműen kitűnik, Botka lejtmenetbe vezette az MSZP-t, a várt erősödés elmaradt, az MSZP elvesztette középpárti jelentőségét, és Botka elsőségével lecsúszott a kis pártok közé.

Botka „kikényszerített összefogás” stratégiáját csak erőből lehet végigvinni, ha egyáltalán – azaz sikeréhez az kellene, hogy az MSZP megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb ellenzéki pártnak tűnjön, amelyhez a kis baloldali pártoknak megéri alkalmazkodni még számukra megalázó feltételek mellett is. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján azonban egyáltalán nem ez a helyzet – fogalmazott a balliberális oldallal nem ellenséges hetilap.

Budapest, 2017. október 2.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke sajtótájékoztatót tart az Országgyûlés Irodaházában 2017. október 2-án. Ezen a napon Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Szegeden bejelentette, hogy visszalép a miniszterelnök-jelöltségtõl.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

PUBLICUS

A szocialisták számára még a Publicus felmérése a legkedvezőbb, de eszerint is csökkent az MSZP támogatottsága, de legalább itt még őrzi második helyét a Jobbik előtt. Az intézet július 13. és 18. között végzett és a Vasárnapi Hírekben megjelent közvélemény-kutatása a Fideszre az összes megkérdezett 25, az MSZP-re 13, a Jobbikra pedig 10 százaléka szavazna, míg az LMP és a DK támogatottsága 3-3 százalékos; a Momentumé 2, a Kétfarkú Kutya Párté 1, az Együtt, Párbeszéd és az MLP támogatottsága nem érte el az 1 százalékot).

A Publicus szerint Orbán Viktor népszerűsége a múlt hónapi kétpontos növekedés után most két pontot csökkent, így 40 pont, ami januárhoz képest összesen kilencpontos visszaesés. Botka László népszerűsége ebben a hónapban is két pontot csökkent, így 39 pont. Vona Gábor (Jobbik) népszerűsége a múlt hónapi kétpontos növekedés után most két pontot csökkent, és így 34 pont, míg Gyurcsány Ferenc népszerűsége nem változott, 18 pont. Ez januárhoz képest hárompontos csökkenés.

NÉZŐPONT

Ennél sokkal rosszabb a szocialisták helyzete a Nézőpontnál – az intézet számaiból akár az is következhet, hogy az MSZP szétesése következtében megbillent az Orbán Viktor által 2009-ben megálmodott centrális erőtér. A Nézőpont szerint júliusban változatlanul a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a Fidesz-KDNP-t. A Jobbik tábora 11, míg az MSZP-tábor 7 százalékos a teljes népesség körében. A kisebb pártok közül a DK 4, az LMP és a Momentum Mozgalom pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora 1 százalékos, míg a Párbeszéd ezúttal nem érte el a mérhetőségi szintet.

NÉZŐPONT LISTÁS

Az MSZP számára az igazi katasztrófa akkor sejlik fel, ha a Nézőpont legvalószínűbb listás választási eredményeket soroló számait nézzük. Ebben a mérésben (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája alapján) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 23, az MSZP 13, a DK 6, a Momentum 5 százalékát szerezné meg, azaz a Jobbik közel kétszer annyi listás szavazatot kapna, mint az MSZP. (Ezen a bázison az LMP tábora 4 százalékos, míg a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.)

TÁRKI

A Tárki szerint a Fidesz-KDNP erősödése és a baloldal gyengülése jellemezte az elmúlt negyedévet. A teljes népesség körében a Fidesz–KDNP az áprilisi 33 százalék után 35 százalékra, a pártválasztók körében pedig 51 százalékról 55 százalékra erősödött. A Tárkinál is második Jobbik népszerűsége mindkét csoportban stagnál, a teljes népesség körében 11, míg a pártválasztók körében 17 százalékos. Az MSZP támogatottsága viszont a teljes népesség körében az áprilisi 10 százalékról júliusra 7 százalékra, a pártválasztók körében pedig 15 százalékról 11 százalékra csökkent. (A DK támogatottsága a teljes népesség körében az áprilisi 5 százalékról júliusra 3 százalékra csökkent, a pártválasztók körében pedig 8-ról 5 százalékra. Az LMP a teljes népességen belül 3 százalék után jelenleg 2 százalékon áll, a pártválasztók körében 4 százalék után 3 százalékon. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékon állt a teljes népesség és a pártválasztók körében egyaránt, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességen belül, a pártválasztók között viszont már igen. Új pártként másodszorra mérték a Momentumot, amelynek szavazótábora a teljes népességen belül 1 százalékról 2 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 3 százalékra nőtt.)

REPUBLIKON

A Republikonnál júniushoz hasonlóan tovább csökkent az MSZP és nőtt a Fidesz támogatottsága – közölte az intézet médiapartnere, a 24.hu. A teljes népességben és a pártválasztók között is növelte támogatottságát a Fidesz 3, illetve 2 százalékponttal. A pártválasztók 51 százaléka a Fideszre voksolna egy most vasárnapi választáson, az összes megkérdezett közül pedig 30 százalék. Valamelyest – egy százalékpontot a teljes népességben és a pártválasztók között is – erősödött a Jobbik, míg a szocialista párt a teljes népességben már csak 8, a pártválasztók között 15 százalékon áll, ez 1, illetve 2 százalékponttal kevesebb, mint júniusban. A Republikonnál ismét a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, ez legutóbb januárban, Botka miniszterelnök-jelöltsége előtt volt így. A Jobbik a teljes népességben 10, a pártválasztók között 18 százalékot mondhat magáénak. A kisebb pártok közül a Momentum erősödni ugyan nem tudott az előző hónaphoz képest, de stabilizálta helyzetét, és továbbra is megelőzi az Együttet, a Párbeszédet, a Liberálisokat, és nem sokkal marad el a pártválasztók között 4-4 százalékon álló Demokratikus Koalíció és LMP mögött.

A Republikon a miniszterelnök-jelöltek népszerűségét is felmérte. Az intézet a legvalószínűbb forgatókönyveket tesztelte egy Orbán-Vona-Botka és egy Orbán-Vona-Karácsony felállás esetén. Mindkét verzióban magabiztosan, 38 százalékkal vezet Orbán, míg Vona Botkához és Karácsony Gergelyhez (PMP) hasonlóan 15 százalék környékén áll.

A fenti mérési eredmények annál riasztóbbak az MSZP szemszögéből, minthogy ezekben még nem tükröződik a Botka László és Molnár Zsolt között kirobbant mini-belháború hatása, ám a Nézőpont és a Tárki adatai így is kifejezetten kétségbeejtőek az MSZP szempontjából. Az MSZP érdemi erősödése nélkül Botka nehezen kerülhet abba a helyzetbe, hogy feltételeket diktáljon a többi baloldali pártnak, ám ebben az esetben könnyen patthelyzet jöhet létre, ha ellenfelei nem lesznek képesek erős ellenjelöltet kiállítani vele szemben. „Valódi jelölttel meg lehet buktatni Botkát, alibizéssel nem” – értékelt egy vezető szocialista.

Botka bukásának határozott előjele: a Medián szeptember végi adata

Botka László teljes kudarcát a Medián föntebb már idézett adatsora tette nyilvánvalóvá: alig 3 nappal Botka megbukása előtt publikát adatsorban megerősödött kormánypártot, és történelmi mélypontot mért az MSZP-nek.

Botka belebukott a botrányaiba és sikertelensége mélypontra taszította az MSZP-t

A föntebbikeből látható, Botka László tervei gyakorlatilag a kezdettől fogva megbuktak, és a polgármester nem volt képes úrrá lenni az őt övező sorozatos szegedi botrányokon, kezdve a SZEVIÉP-ügytől a parkolóbotrányon, a Mars téri piac ügyéig, melyekről a SZEGEDma.hu természetesen tájékoztatta olvasóit.

A kínos szegedi botrányokból, és az egyre csökkenő népszerűségi adatokból tisztán érthetővé válik, miért és hogyan bukott meg Botka László hétfőn.

Kommentek

Hírzóna

Eddig 24 ezren látták Máté Bence kiállítását Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 8-ig még megtekinthető az installáció.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szeptember elejéig kell megválasztani a helyi és területi választási bizottságokat

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A helyi választási bizottságoknak három-három tagjuk és legalább két-két póttagjuk van.

Tovább olvasom

Hírzóna

A sok nyertes pályázó igazolja a Magyar falu program sikerét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Jövőre is negyvenmilliárd forintos lesz a falusi életminőséget javító pályázati keret.

Tovább olvasom

Aktuál