Írjon nekünk

Közélet

Dugonicsot kortársai hazaárulónak tartották?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szörényi László tartott előadást a Szegedi Polgári Platform sorozatában, aki Dugonics András életét és irodalmi jelentőségét mutatta be az érdeklődőknek. A tények mellett a hallgatóság megtudhatta azt is, Kazincy miért nem kedvelte a polihisztort.

„A szegedi népi talajból és a piarista iskola nemzeti-barokk miliőjéből sarjadzik ki Dugonics András. Dugonics Szegednek első tudatos szószólója, a magyar szellemi életben, ő talán az első magyar ember, aki rádöbben a tájnak, a szűkebb hazának, a szülőföldnek különös emberi erejére, inspiráló szépségére. Hősei a körülményes rubato-mód muzsikáló szegedi nyelven beszélnek, szegedi karakterek: paraszti szögletességnek és kifinomult érzékenységnek, polgári komolyságnak és darvadozó kedvnek jegyeit iparkodnak magukon hordani. Ő hívja életre a Magyar Olvasót. Alkotásain keresztül Szeged, ez a folytonos magyarságú város tüzelte a rendi Magyarországot a szellemi egység, a nemzeti közvélemény megteremtésére. Dugonics annak az érdekes magyar írótípusnak őse, amelyben a szépírót és az etnográfust alig lehet egymástól elkülöníteni” – idézte fel Bálint Sándor szavait Szörényi László, az MTA doktora csütörtökön a Szegedi Polgári Platform rendezvényén a dóm altemplomában, mint azt hangsúlyozta véleménye szerint a híres polihisztor jelentőségét legszebben a „legszögedibb szögedi” foglalta össze.

Élete utolsó pillanatági alkotott

Szörényi első ízben a piarista pap életére tért ki. Kiemelte, a korabeli forrásokból ismeretes, hogy Dugonics András elmagyarosodott dalmát családból származott. A piaristáknál tanult, majd a későbbiekben édesanyja akaratának ellenszegülve belépett a rendbe. Felszentelése után Erdélyben kezdődött a pályafutása, majd végigjárta azokat a fő helyeket, ahol piarista iskolák voltak, egészen addig, míg meg nem kezdi egyetemi tanári pályáját Nagyszombaton a jezsuita rend eltörlése után. A ferencesek és a jezsuiták közt mindig kiélezett volt a viszony a rendek közötti versengés miatt. ”Dugonicsot mégsem lehet gyűlölködéssel vádolni, hiszen az egyik legjobb barátja jezsuita professzor volt, viszont az is kétségtelen, hogy sokan nem kedvelték egymást. Különösen akkor, mikor rend eltöröltetett, de nagyon sokan világi papként, professzorként ott maradtak tanítani az egyetemen” – mondta el a hallgatóságnak az előadó. Az érdeklődők megtudhatták, a piarista szerzetes 1808-ban negyvenöt év tanítás után nyugdíjba vonult, mert betegeskedővé vált. Szegedre költözött öccse családjához, ugyanakkor élete utolsó pillanatáig dolgozott és alkotott.

A tudákosságnak két könyvei

„Sokan elfelejtik, hogy közmondásgyűjteményével és szavaival egy igazi kincsesbányát hagyott az utókorra, ugyanakkor első rendű latin író és költő is volt” – tette hozzá Szörényi László. Hangsúlyozta, az „Argonauticorum, sive de Vellere Aureo, LL. XXIV” című regényt, amelyről, mint mondta itthon ugyan elfeledkeztek, viszont több külföldi egyetemen is kötelező tananyagként szerepel az előírtakban. „Az Aranygyapjas Rend történetét feldolgozó mű elő ízben latinul jelent meg, majd miután a regény nagy sikert aratott, – külföldi folyóiratok hasábjain is méltatták – Dugonics újra elővette és újra kiadta „Gyapjas Vitézek” címen. Az MTA doktora megemlékezett Dugonics nyelvújítási törekvéseiről is. Többek közt felelevenített sok régi szót, képzőkkel alkotott újakat, sőt a népnyelvből emelet szavakat az irodalmi nyelvbe. Kazincy Ferenc pályatársa ugyan becsülte hallatlan nyelvi gazdagságáért, mégis értetlenséggel fogadta az esztétika szabályainak állandó felrúgását. „Vegyes érzései voltak, hiszen mint hazafit, mint nyelvészt, és mint nemzeti lángszellemet becsülte” – fogalmazott a szegedi egyetem professzora. Ezen felül megalkotta a magyar tudományos nyelvet is, ugyanis még egyetemi tanárként úttörőnek tekinthető munkát végzett, amikor megírta a „A tudákosságnak két könyvei” című munkáját, amelyben az algebra és a geometria tudományával ismeretette meg olvasóit. Legnagyobb és legérdemesebb eredményének a matematika műnyelv magyarosítását tartják.

*-*Több szavunk is tőle ered, többek között a csúcs, hasáb, egyetlen, gömb, satöbbi kifejezések is. Azt, hogy Dugonics a magyar nyelvújító mozgalom kiemelkedő alakja volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy puristaként a végletekig kerülte az idegen eredetű szavak használatát, a summa szón kívül nincs más nem magyar eredetű kifejezés a műveiben.

Szörényi László végezetül elmondta, az író életműve leginkább az irodalmi szempontok alapján bontakozik ki. A kortársak által elismert legnagyobb érdeme, az Etelka, amelyet az első magyar nyelven írt, sőt az első szegedi dialektusban megírt regényként tartanak számon. Mint azt megtudtuk, a lábjegyzetekben bővelkedő művet az utókor méltatlanul elfeledte. A regény a honfoglalás kori magyarság életével foglalkozik. A Dugonics által leírt finnugor rokonság felvetését azonban hatalmas vita fogadta. Sokan őrültségnek, mások hazaárulásnak kiáltották ki a művet. Szörényi azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az író a fikciót legyen az akár eredeti vagy hamis mindig olyan módon rendezte el a műveiben, hogy elolvasásukkor az olvasóban ne maradjon semmi kétség.

Kommentek

Hírzóna

Épül az árvízkapu Apátfalván

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

1,5 milliárd forintból.

Tovább olvasom

Közélet

Hosszabbított nyitva tartással működnek a határátkelők Röszkén és Ásotthalmon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Július 22-től egy héten át meghosszabbítják az átkelők nyitva tartását a nyári csúcsidőszak miatt – írja a Police.hu. Kommentek

Tovább olvasom

Közélet

Az Év Fürdője: kilenc Csongrád megyei az indulók között

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Idén nyáron már ötödik alkalommal választja meg az ország a kedvenc fürdőit.

Tovább olvasom

Aktuál