Hencz Péter: Vízilabdasikereink megalapozója

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Klebelsberg Kunó korát megelőzve ismerte fel a sport test- és jellemformáló erején kívül annak egészségvédő hatását, a sportteljesítmények propagandisztikus értékét – írja Hencz Péter.

Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931), városunk országgyűlési képviselője, Trianon után nemzetünk megmentésének eszközét a tudomány, oktatás, egészségügy, kultúra fejlesztésében látta. Ennek érdekében a nemzeti jövedelem 10-15 %-át áldozta ezen stratégiailag fontos és meghatározó célokra. (Ma ez 2 %!) Egyetemeket, több ezer iskolát, kulturális intézményeket építtetett.

Korát megelőzve ismerte fel a sport test- és jellemformáló erején kívül annak egészségvédő hatását, a sportteljesítmények propagandisztikus értékét. Annak ellenére, hogy gyermekkorában gyenge fizikumú tanuló volt, mégis ő lett a magyar sport világraszóló sikereinek megalapozója. A testnevelés, mint kiemelt kormányzati ág, a költségvetésben külön keretet kapott. A háború előtti sportpályák, uszodák, tornatermek jelentős része ekkor épült vidéken. Budapesten létrehozza a Testnevelési Főiskolát (1925), mely a maga nemében Európa egyik legjobb intézménye lett. Az úszók és vízilabdások jobb olimpiai felkészülése érdekében építtette meg a Margit-szigeti fedett sportuszodát. Tervezője Hajós Alfréd, kinek nevét viseli ma a jeles sportintézmény, mely szintén a kontinens kiemelkedő intézménye lett, és ma is a vizes sportok hazai fellegvára.

Szegeden számos sportpálya – Ady téri, újszegedi, tornatermek épültek, így a rókusi, mely akkor az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt. Az egyetemisták, diákok részére épült számos tornaterem az Ady téren, Dóm téren, főiskolai gyakorló iskolában. Az úszók és vízilabdázók részére építteti meg a SZUE-t. (Mely akkor még 50 méteres volt.) ”Csak a legutóbbi vízipóló mérkőzés alkalmával eszmélt fel az ország arra, hogy Szeged egyik legjelentősebb sportvárosunk. A szegedi úszók terelték e téren Európa figyelmét a nagy tiszai városra.” – írja 1929-ben. Testnevelési kongresszusokat szervez Szegeden, az elsőn Szent-Györgyi Albert elnököl (1930). Rendszeresen látogatja a sportrendezvényeket.

Legközelebb álltak hozzá a vízilabdások, kik akkor lettek a világ legjobbjai, megőrizve előkelő helyüket mind a mai napig. A részükre kiírt Klebelsberg kupa akkor nem hivatalos világbajnokságnak számított. Vízipólósok adták neki a „Klébi” becenevet.

Klebelsberg sportpolitikájának eredményeképpen 1936-ban a berlini olimpián harmadikok lettünk. Ettől kezdve lettünk a sportban nagyhatalom.

A most 85 éve elhunyt Klebelsberg koporsóját a fővárosban, a temetési szertartáson „hűséges fiai”, az olimpiai bajnok vízipólósok vitték vállukon.

Hencz Péter

Default thumbnail
Előző sztori

Gyűrűzik a botrány a Tesco körül

Következő sztori

70 cica vár szerető gazdira + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek