Írjon nekünk

Gazdaság

Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása, a megítélt és leszerződött támogatások kétszeres javulást mutatnak a 2014-2020-as időszakban az előző, 2007-2013-as fejlesztési periódushoz képest – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pénteken.

Vitályos Eszter ismertette, valamennyi fejlesztési programban meghirdették a 2014-2020-as időszak 9400 milliárd forint keretét 2017 március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek, az a terv, hogy év végére a kötelezettségvállalás szintje a teljes keret 85 százaléka legyen. Vitályos Eszter előadásában megjegyezte, hogy csak stabil államháztartás képes az uniós támogatások kifizetési tempójával lépést tartani.

Hozzátette: az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak, szerinte az intézményrendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd forint kifizetési célt teljesítse.

A konferencián Vitályos Eszter kitért arra, a korábbi időszak értékelései azt mutatják, hogy az uniós források felhasználásával Magyarország külső stabilitási többletet nyert. Az uniós források az ország versenyképességének növekedéséhez elsősorban az állami hatékonyság és a humántőke javulásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tudnak hozzájárulni – tette hozzá.

Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése az ajánlattevők közötti versenyt is erősíti majd. Az új rendszernek köszönhetően a világ bármely részéről adhatnak be ajánlatot a hazai közbeszerzésekre az érdeklődők anélkül, hogy ide kellene utazniuk, vagy Magyarországon irodát kellene nyitniuk.

A helyettes államtitkár szerint a kis és közepes vállalkozások helyzetén is javít majd az elektronikus közbeszerzési rendszer, hiszen a webes felület lépésről lépésre segíti a felhasználót az űrlapok kitöltésében, kisebb lesz a hibázási lehetőség.

Jelenleg az elektronikus közbeszerzési rendszer tesztelése zajlik, novembertől a vállalatok már regisztrálhatnak, januártól pedig elindul a rendszer alkalmazása – ismertette Csányi István. A szisztéma biztosítja, hogy minden kommunikáció a közbeszerzésekkel kapcsolatban ezen a felületen keresztül történjen, így megszünteti a papír alapú ügyintézést.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak, a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató index jelentősen javult.

Kiemelte: a megrendelésükre készült piacfelmérő kutatás szerint a Széchenyi Kártya ügyfelei a korábbinál pozitívabban látják a következő egy évet, 45 százalékuk számít az árbevétel növekedésére, 37 százalékuk profitjuk emelkedésével számol. Minden ötödik Széchenyi Kártya tulajdonos számol létszámnövekedéssel a következő egy évben.

A felmérés szerint a Széchenyi Kártyával rendelkező vállalkozások 32 százaléka tervez fejleszteni és 36 százaléka beruház a következő egy évben, mindkét esetben ez az arány magasabb annál a vállalati mintánál, amely a nem kártyatulajdonosokra is kiterjed – mondta Krisán László. Megjegyezte, ugyanakkor romlik a szabályozási környezetről alkotott véleményt tükröző alindex értéke.

A konferencián a vezérigazgató a vállalkozások finanszírozásában jelentős szerepet játszó, állami támogatással működő Széchenyi Kártya konstrukciók előnyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a kártya különböző hitelkonstrukcióival a vállalkozások életciklusát, igényeit lehet követni.

A KAVOSZ Zrt. adatai szerint 343 ezer hiteligénylést fogadtak be az indulás óta, 258 ezer hitelügylet jött létre, a hitelösszeg meghaladta az 1841 milliárd forintot – ismertette Krisán László, és emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Kártya konstrukciók felső határa 100 millió forintra emelkedett.

Krisán László elmondta, hogy a magyar kkv-szektor egyik problémája a tőkehiány, ugyanakkor a világgazdaságban tőkeverseny is van, ezért szükséges megtalálni a magyar vállalkozások tömegszerű feltőkésítésének módszerét.

Gazdaság

Két számjegyű minimálbér-emelés jöhet 2020-ban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A döntést a munkaadói és munkavállalói oldalnak kell meghoznia.

Tovább olvasom

Egyetem

Klasztertag lett az SZTE mezőgazdasági kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az Agrárinformatikai Klaszter közgyűlésén.

Tovább olvasom

Hírzóna

Idén is rangsorolják a legjelentősebb magyar cégeket

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Méghozzá a Figyelő.

Tovább olvasom

Aktuál