Közélet

Völner: megküldtük a válaszleveleket az Európai Bizottságnak a civiltörvényről és a felsőoktatási törvényről (FRISSÍTVE)

Völner: megküldtük a válaszleveleket az Európai Bizottságnak a civiltörvényről és a felsőoktatási törvényről (FRISSÍTVE)

2017. augusztus 14., hétfő
Völner: megküldtük a válaszleveleket az Európai Bizottságnak a civiltörvényről és a felsőoktatási törvényről (FRISSÍTVE)
volner_pal_mti

Magyarország hétfőn megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban, és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Völner Pál

hozzátette: "arról nem tehetünk, hogy a korlátozások

Soros György

érdekeit sértik", de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is "visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek". A politikus hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között, ezt támasztja alá az is, hogy például

Hans Timmermans

, a bizottság alelnöke még azelőtt nyilatkozott a CEU ügyében, hogy a levél megszületett volna. Völner Pál kifogásolta, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt. "Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben" - jegyezte meg. A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez az eljárás a második szakaszban van, az úgynevezett indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál a kettős mércére is felhívta a figyelmet, mint mondta, Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Vagyis, ha a mi szabályozásunk nem megfelelő, akkor ezekkel az országokkal szemben is eljárást kellene indítani - tette hozzá. Elmondta: kifogásolja az EB a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint "semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között", erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az egész szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudjuk szűrni - hangsúlyozta. A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el. Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet. Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot és a pénzek átlátható áramlását biztosítja. "Azért van szükség az átláthatóságra, mert látható, hogy világszerte a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt" - mondta. Megjegyezte, az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló törvény, sőt az EU maga is készült egy hasonló szabályozásra. Völner Pál arra a felvetésre, hogy a szabályozás ellen leginkább tiltakozó civil szervezetek nem regisztráltak még a bírságon, úgy fogalmazott: ezek politikai akciók, és nyilvánvaló, hogy ha hivatalos bejelentés érkezik, akkor megindulnak a hatósági eljárások, aminek a vége akár a civil szervezet törlése is lehet. A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak "önismétlés" lenne, hiszen tavasszal már ezeket a kérdéseket megtárgyalták. Hozzátette: nem lát esélyt a határozatképes ülés összehívására, és kíváncsi, lesz-e annyi ellenzéki képviselő, ahányan aláírták a kezdeményezést. Azzal kapcsolatban, hogy a rendkívüli ülésen a devizahitelesek kérdésével is foglalkoznának, elmondta, a kormány sokat tett a megsegítésükért, jelenleg nem tervezik a lehetőségek bővítését. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok tovább vizsgálják

Salah Abdeslam

magyarországi kapcsolatrendszerét, jelezte: külföldi társszervektől érkezett a kérés, ezért eleget tesznek neki, annál is inkább, mert a férfi Magyarországról több telefonhívást is bonyolított.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.