Közélet

Nyolc év, huszonkétezer szó – Szegeden is bemutatták az Arany-szótárt + FOTÓK

Nyolc év, huszonkétezer szó – Szegeden is bemutatták az Arany-szótárt + FOTÓK

2017. június 8., csütörtök
Nyolc év, huszonkétezer szó – Szegeden is bemutatták az Arany-szótárt + FOTÓK
arany-szotar004kf

Három kötetben, több mint háromezer oldalon készült el Arany János verses műveiben használt szókincsének feldolgozása Beke József által. Az Arany-szótárt szerdán mutatták be az Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában.

Az Ünnepi könyvhéthez kapcsolódó rendezvényen

Kókas Károly

, a könyvtár főigazgató helyettese köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta,

Arany János

munkásságát senki nem kérdőjelezi meg, az összes társadalmi réteg és korosztály elismeri azt. A jelenleg Kecskeméten élő szerzővel

Péter László

beszélgetett. A professzor emeritus ismertette, a háromezer oldalon összesen 22423 szó magyarázata olvasható. Egy statisztika kimutatta: Arany János az alkotásaiban összesen 287425 szót használt, amiből 59697 egyedinek minősül. Ez 20,77 százalékos arányt jelent. Megközelítőleg 16 ezer egyedi szótő fűződik a nevéhez. Beke József szerint azonban nem szabad a számok bűvöletébe esni, ugyanis nem az tükrözi a szókincs igazi értékét.

Beke József

a munkássága során

Katona József

Bánk bán című drámájának,

Zrínyi Miklós

műveinek és

Radnóti Miklós

költői nyelvének összetételéből készített szótárakat. „Úgy gondoltam, még van annyi időm, hogy elkezdjem a legnagyobbnak tartott költő, azaz Arany János szókincsének feldolgozását. Nyolc évembe került, mire végeztem a verses műveivel, ha még hozzávettem volna a prózáit és a fordításait is, akkor háromszor ennyi időmbe telt volna a kötet” – mondta a nyelvész, irodalomtörténész, aki kedden, azaz június 6-án ünnepelte 83. születésnapját. Akkor döntötte el, hogy szótárakat ír, amikor gimnáziumi tanár volt, és az egyik óráján a Bánk bánt kötelező olvasmányként adta fel. Az egyik tanuló a következő órán jelentkezett, hogy beleolvasott, de nem érti, mit jelent a pártütő szó. „Ez az 1980-as évek első felében meglehetősen kényes kérdés volt, de megválaszoltam: régebben a fennálló rend elleni lázadás szinonimájaként használták. Ekkor tudatosult bennem, hogy a fontos irodalmi alkotások egy idő után elvesztik az értelmezhetőségüket” - magyarázta a szerző. A nyolc év során több probléma adódott, Arany János műveibe az újabb kiadások során ugyanis szöveghibák és nyelvi tévedések kerültek, amiket javításra szorultak. Ezen kívül a költő használt olyan főneveket és igéket, amik akár 40-50 jelentésárnyalattal bírnak.

Németh László

egyszer azt írta: a fordítás olyan, mint a gályamunka, amivel nem lehet megállni. Beke József szerint ilyen volt a szótár készítése is, ami során az idővel is kellett versenyezni, hogy elkészüljön 2017-re, Arany János születésének 200. évfordulójára.

arany-szotar001kf

A könyvbemutatón elhangzott, Arany minden módját megkereste annak, hogy írásaiban a régiség hangulatát érzékeltesse. Amennyiben ez nem sikerült, akkor az „e-zéssel” és az „ö-zéssel, azaz a nyelvjárási kifejezésekkel játszott. Utóbbi ugyanis ilyen téren értékesebb, változatosabb. A költő személyisége benne volt a szavakban. Beke József Nagykőrösön született, majd 1956-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Ez évtől 1964-ig a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban tanított, 1995-ig pedig a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanára volt. 1966 és 1988 között a gimnázium igazgatóhelyettesi posztját is betöltötte. A Katona József Társaság jegyzőjeként 1973-tól 1991-ig tevékenykedett. A könyv az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.