/

Nyolc év, huszonkétezer szó – Szegeden is bemutatták az Arany-szótárt + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

arany-szotar004kf

Három kötetben, több mint háromezer oldalon készült el Arany János verses műveiben használt szókincsének feldolgozása Beke József által. Az Arany-szótárt szerdán mutatták be az Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában.

Az Ünnepi könyvhéthez kapcsolódó rendezvényen Kókas Károly, a könyvtár főigazgató helyettese köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, Arany János munkásságát senki nem kérdőjelezi meg, az összes társadalmi réteg és korosztály elismeri azt.

A jelenleg Kecskeméten élő szerzővel Péter László beszélgetett. A professzor emeritus ismertette, a háromezer oldalon összesen 22423 szó magyarázata olvasható. Egy statisztika kimutatta: Arany János az alkotásaiban összesen 287425 szót használt, amiből 59697 egyedinek minősül. Ez 20,77 százalékos arányt jelent. Megközelítőleg 16 ezer egyedi szótő fűződik a nevéhez. Beke József szerint azonban nem szabad a számok bűvöletébe esni, ugyanis nem az tükrözi a szókincs igazi értékét.

Beke József a munkássága során Katona József Bánk bán című drámájának, Zrínyi Miklós műveinek és Radnóti Miklós költői nyelvének összetételéből készített szótárakat. „Úgy gondoltam, még van annyi időm, hogy elkezdjem a legnagyobbnak tartott költő, azaz Arany János szókincsének feldolgozását. Nyolc évembe került, mire végeztem a verses műveivel, ha még hozzávettem volna a prózáit és a fordításait is, akkor háromszor ennyi időmbe telt volna a kötet” – mondta a nyelvész, irodalomtörténész, aki kedden, azaz június 6-án ünnepelte 83. születésnapját.

Akkor döntötte el, hogy szótárakat ír, amikor gimnáziumi tanár volt, és az egyik óráján a Bánk bánt kötelező olvasmányként adta fel. Az egyik tanuló a következő órán jelentkezett, hogy beleolvasott, de nem érti, mit jelent a pártütő szó. „Ez az 1980-as évek első felében meglehetősen kényes kérdés volt, de megválaszoltam: régebben a fennálló rend elleni lázadás szinonimájaként használták. Ekkor tudatosult bennem, hogy a fontos irodalmi alkotások egy idő után elvesztik az értelmezhetőségüket” – magyarázta a szerző.

A nyolc év során több probléma adódott, Arany János műveibe az újabb kiadások során ugyanis szöveghibák és nyelvi tévedések kerültek, amiket javításra szorultak. Ezen kívül a költő használt olyan főneveket és igéket, amik akár 40-50 jelentésárnyalattal bírnak. Németh László egyszer azt írta: a fordítás olyan, mint a gályamunka, amivel nem lehet megállni. Beke József szerint ilyen volt a szótár készítése is, ami során az idővel is kellett versenyezni, hogy elkészüljön 2017-re, Arany János születésének 200. évfordulójára.

arany-szotar001kf

A könyvbemutatón elhangzott, Arany minden módját megkereste annak, hogy írásaiban a régiség hangulatát érzékeltesse. Amennyiben ez nem sikerült, akkor az „e-zéssel” és az „ö-zéssel, azaz a nyelvjárási kifejezésekkel játszott. Utóbbi ugyanis ilyen téren értékesebb, változatosabb. A költő személyisége benne volt a szavakban.

Beke József Nagykőrösön született, majd 1956-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Ez évtől 1964-ig a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban tanított, 1995-ig pedig a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanára volt. 1966 és 1988 között a gimnázium igazgatóhelyettesi posztját is betöltötte. A Katona József Társaság jegyzőjeként 1973-tól 1991-ig tevékenykedett.

A könyv az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

no images were found

Előző sztori

Nem emelnek vádat Geert Wilders ellen a 2015-ös ausztriai iszlámellenes kijelentései miatt

Következő sztori

Felülmúlja a várakozásokat a wifi használat a szegedi tömegközlekedésben + FOTÓK