Kalmár: az összetartozás megélése segít kezelni a trianoni traumát

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az összetartozás érzésének megélése segít a külhoni magyarságnak kezelni a trianoni traumát – jelentette ki Kalmár Ferenc, a külgazdasági és külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa szombaton a felvidéki Éberhardon, ahol részt vett a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Csemadok által szervezett megemlékezésen.

A hétvégén a Felvidék több tucat magyarok lakta településén tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából, köztük a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, ahol a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok szervezett egész napos rendezvényt.

A megemlékezés Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a helyi kápolnában ökomenikus istentisztelettel kezdődött, amelyet Erdélyi Pál református lelkész és Zsidó János római katolikus plébános tartott, majd egy történelmi emlékkonferenciával folytatódott.

Kalmár Ferenc az emléknapon a trianoni trauma kezeléséről, a magyar kormány nemzetpolitikájáról és az összetartozás érzése megélésének fontosságáról beszélt.

Elmondta: 2010 után radikális változás történt a magyar kormány nemzetpolitikájában, a magyar állampolgárság felvételének megkönnyítésével megtörtént a nemzet egyfajta jogi egyesítése, a nemzetpolitikában alapelv lett, hogy minden magyar számít, és a nemzetpolitika eszközeivel egy olyan köteléket teremtettek a külhoni magyar közösségekkel, amelynek köszönhetően érezhetik, hogy Magyarország számít rájuk és ők is számíthatnak Magyarországra.

“A nemzeti összetartozás napja, amely magyarságunk megélésének napja, azt az üzenetet közvetíti a külhoni magyar közösségeknek, hogy ne adják fel céljaikat, és legyenek kitartóak a jogaikért folytatott küzdelemben” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc.

A megemlékezésen részt vett Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is, aki az emléknapról a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta: a nemzeti összetartozás napja egyúttal “oldás és kötés is” – oldás abban az értelemben, hogy segít feldolgozni száz év traumáját, kötés pedig úgy, hogy segít megtartani a határok felett is átívelő közös értékeket.

A megemlékezésen részt vett Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, aki az MTI-nek elmondta: azzal, hogy a szégyenletes trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává tette, lehetőséget adott az előretekintésre, arra, hogy a felvidéki magyarság áttekintse, mit tud tenni a jövőért, és annak érdekében, hogy elkerülje újabb Trianonját, ami önazonossága elvesztése által fenyeget.

Előző sztori

6-7000-ren az ÁGOTA családi napján + FOTÓK

Következő sztori

Az Együtt bemutatta 106 egyéni képviselőjelöltjét

Legutóbbi hasonló cikkek