Írjon nekünk

Közélet

Brit választások – Elvesztette abszolút többségét a Konzervatív Párt (FRISSÜL)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

theresa_may

Elvesztette abszolút többségét a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokon, sőt egyik parlamenti párt sem lesz képes önállóan abszolút parlamenti többségen alapuló kormányt alakítani. A Konzervatív Párton belül máris elhangzott olyan vélemény, hogy Theresa May miniszterelnöknek “át kell gondolnia” pozícióját. A péntek reggelig beérkezett, csaknem végleges mandátummegoszlások alapján matematikailag lehetetlen, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban.

A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson. A font péntek reggel 2 százalékos veszteségben járt a dollárral és az euróval szemben egyaránt.

A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei.

A legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) várhatóan tíz képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, és ez elégséges lehet ahhoz, hogy a Konzervatív Pártot alkalmanként abszolút többséghez segítse egy-egy sarkalatos horderejű szavazáson.

Az eredménnyel mindazonáltal kialakult a brit politikai szótár meghatározása szerinti “hung Parliament”, vagyis az olyan összetételű, “függő” alsóház, amelyben egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget.

Ennek a helyzetnek nincsenek nagy hagyományai Nagy-Britanniában, ahol a II. világháború óta eltelt hét évtizedben kizárólag a Konzervatív Párt és a Munkáspárt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti rezidencián, a legtöbbször egypárti kormányok élén, az esetek zömében többé-kevésbé biztos alsóházi többséget tudva a hátuk mögött. Abban a néhány esetben, amikor ezt nem sikerült elérni, általában rövid időn belül újabb választás következett, bár a kettővel ezelőtti, 2010-es választások után létrejött konzervatív-liberális kormánykoalíció váratlanul stabilnak bizonyult, és kitöltötte ötéves mandátumát.

A csütörtöki parlamenti választások eredménye éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív pártcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt.

Ez a támogatottsági előny azonban folyamatosan és gyors ütemben szűkült, és május utolsó napján közölt felmérésében a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov már megjósolta, hogy a konzervatívok elveszíthetik abszolút többségüket.

Ugyancsak helytállónak bizonyult a választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárásának pillanatában közölt exit poll. A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés, amely 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 450 választó megkérdezésére alapult, szintén azt vetítette előre, hogy bár a konzervatívoké lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt nem szerzett abszolút többséget.

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök – aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat – április 18-án jelentette be teljesen váratlanul a csütörtökre kiírt, előrehozott választásokat, elsősorban azzal az indokkal, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

A kilépési tárgyalások a jelenlegi tervek szerint június 19-én kezdődnének, de ha Theresa May lemond, és addig nem sikerül új vezetőt találni a Konzervatív Párt és a kormány élére, ez az időpont bizonytalanná válhat. Mayt pénteken lemondásra szólította fel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője, mondván: a kormányfő a Konzervatív Párt abszolút többségével együtt a közbizalmat is elvesztette, és ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy távozzon.

Anna Soubry, a Konzervatív Párt EU-párti csoportjának egyik vezető tagja is kijelentette, hogy Theresa Maynek “nyilvánvalóan át kell gondolnia pozícióját”. May első pénteki nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy a Konzervatív Párté a legnagyobb frakció, és a párt kapta a legtöbb voksot, feladata pedig most a stabilitás időszakának megteremtése.

Theresa May bejelentette, hogy kormányt alakít

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután bejelentette, hogy ő alakítja meg az új brit kormányt.

May, aki előzőleg a londoni Buckingham-palotában járt, és kormányalakítási megbízást kért II. Erzsébet királynőtől, a Downing Streetre visszatérve közölte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek, és e tárgyalásokon az ő kormánya képviseli majd az Egyesült Királyságot.

Theresa May bejelentette, hogy a kormányzásban a Konzervatív Párt segítségére lesz “barátja, és szövetségese”, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP). A két párt hosszú évek óta erőteljes kapcsolatokat ápol, és ennek alapján “bízom abban, hogy képesek leszünk együttműködni az Egyesült Királyság egészének érdekében” – mondta rövid nyilatkozatában a brit kormányfő. May azonban nem tett említést a formális koalíció lehetőségéről.

A csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.

A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.

Felmerül azonban a kérdés, hogy a DUP a konzervatív brit kormány támogatásáért cserébe kér-e majd engedményeket elsősorban az új kormány Brexit-stratégiájának kialakításában, különös tekintettel arra, hogy a brit EU-tagságról tavaly rendezett népszavazáson Skócia mellett Észak-Írországban is arra szavazott a többség, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Arlene Foster, a DUP vezetője már korábban is többször kijelentette, hogy a párt nem támogatja a Konzervatív Párt által meghirdetett “kemény Brexit” politikáját. Ennek egyik sarkalatos eleme, hogy az Egyesült Királyság – legalábbis Theresa May korábban hangoztatott tervei alapján – az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie – mindenekelőtt az unión belüli szabad mozgás elfogadásával -, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

A Demokratikus Unionista Párt mindemellett nem támogatja a “kemény” határellenőrzés visszatérését sem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa.

Ez a csaknem 500 kilométeres határ jó ideje teljesen jelképes, és a közúti átkelőkön semmiféle ellenőrzés nincs.

Theresa May maga is jelezte korábbi nyilatkozataiban, hogy ő sem kívánja a határellenőrzések újbóli bevezetését Észak-Írország és Írország között. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy ez miképp lesz elkerülhető, mivel Írország továbbra is tartja majd magát az EU-n belüli szabad mozgás alapelvéhez, és határellenőrzés nélkül elvileg bárki beléphet ír területről Észak-Írországba, vagyis az Egyesült Királyságba.

Theresa May kormányalakítási megbízást kér a királynőtől

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután a londoni Buckingham-palotába hajtat, ahol megbízást kér II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakítására, annak ellenére, hogy a Konzervatív Párt az előző napi előrehozott választásokon elveszítette eddigi abszolút többségét az alsóházban.

Downing Street-i források szerint May délelőtt egyeztetett a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP), és “abban a tudatban” járul az uralkodó elé, hogy a DUP támogatni fogja a Konzervatív Pártot.

A csaknem végleges adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, és ezzel a legnagyobb létszámú frakciója lesz. Az egyéni voksok megoszlása alapján azonban a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.

A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.

Kedvező a konzervatívok számára, hogy valójában nem is kell 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin – amely a választásokon hét mandátumot szerzett – a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem küldi el képviselőit a londoni alsóházba.

A Sinn Féin politikai célkitűzése Észak-Írország elszakadása az Egyesült Királyságtól, és egyesülése Írországgal. A párt – jóllehet a választásokon részt vesz – hagyományosan bojkottálja a brit parlamentet, mert nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.

A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a választásokon jelentősen, a véglegeshez közeli adatok alapján 29 fővel 261-re növelte frakciójának létszámát, és a párt vezetője, Jeremy Corbyn pénteken utalást tett arra, hogy készen áll a kormányalakítási tárgyalásokra.

A Labour kormányalakítási lehetőségeit azonban korlátozza, hogy az egyik potenciális szövetséges, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) jelentős veszteségeket szenvedett: eddigi 56 tagú frakciója 35 fősre olvadt. Kiesett a londoni alsóházból mások mellett Alex Salmond volt skót miniszterelnök és Angus Robertson, az SNP alsóházi frakciójának eddigi vezetője.

Jeremy Corbyn azonban pénteken, a BBC televíziónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt kormányalakításra készül-e – úgy fogalmazott: a Labour készen áll az ország szolgálatára, mivel ezért harcolt a választásokon. Corbyn lemondásra szólította fel Theresa Mayt, mondván: a konzervatív párti miniszterelnök az elvesztett abszolút többséggel együtt elvesztette a közbizalmat is.

A Munkáspárt vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásoknak a tervezett időpontban, tíz nap múlva, június 19-én mindenképpen el kell kezdődniük, mivel a kilépési folyamat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával már elindult.

Theresa May március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely kétévi időtávlatot határoz meg a kilépési tárgyalásokra.

Jeremy Corbyn a pénteki BBC-interjúban kijelentette: a Munkáspárt kész megkezdeni a tárgyalásokat az Európai Unióval, és első gesztusként azt szeretné, ha a brit parlament törvényt alkotna a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságainak garantálásáról.

Theresa May nem kíván lemondani

A BBC kormányforrásokból származó péntek reggeli értesülése szerint Theresa May brit miniszterelnök nem kíván lemondani, annak ellenére sem, hogy az általa vezetett Konzervatív Párt az előző napi előrehozott parlamenti választásokon elvesztette abszolút többségét az alsóházban.

A véglegeshez közeli adatok szerint a választásokon a Konzervatív Párt a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 40 százaléknyian szavaztak. Az egyéni voksok megoszlása alapján matematikailag lehetetlenné vált, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban. Az első modellszámítások alapján a konzervatív frakció létszáma 318-319 tagú lehet.

Theresa Mayt pénteken lemondásra szólította fel a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn. A Konzervatív Párt EU-párti csoportjának egyik vezető képviselője, Anna Soubry is úgy nyilatkozott, hogy Theresa Maynek “át kellene gondolnia pozícióját”.

Szakértő: a remélt nagy többség helyett bizonytalan helyzet lett a választás eredménye

A konzervatívok által remélt nagy többség helyett bizonytalan helyzet lett a csütörtöki brit előrehozott választás eredménye – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatornán pénteken.

Mint mondta, az eddigi eredmények alapján a Konzervatív Pártnak vagy kisebbségben kell kormányoznia, vagy sikerül összehoznia egy “kis többséget” az észak-írországi unionista pártokkal, miközben az elkövetkező 2-3 évben a Brexit, Nagy-Britannia uniós kilépése miatt “törvények ezreit kell átírni”. Ehhez nagyon bizonytalan ez a kis többség – jegyezte meg.

A szakértő kifejtette: a Konzervatív Pártban “nagyon dühösek”, mert Theresa May miniszterelnök az előrehozott választással olyan labdát dobott fel, amelyet nem kellett volna. Megvolt a vékony többségük, és May arra számított, hogy az előrehozott választással “leszámol” a Munkáspárttal és a Brexithez is megfelelő támogatást kap, de egyik sem jött be – jegyezte meg. Hozzátette: valószínűtlennek tartja, hogy a Konzervatív Pártnak hosszú távon bizalma lenne Theresa Mayben, ráadásul a pártban egy csoport “nagyon szívesen átvenné a kormányrudat”, így elképzelhető, hogy a következő hetekben, hónapokban “megindulnak a mozgások” és az Európa-pártiak kerülnek többségbe.

Jeremy Corbyn munkáspárti vezetővel kapcsolatban a szakértő arról beszélt, valószínűleg tovább viszi a programját, mert az eredmények azt mutatják, hogy a társadalom fogékony a szociális kérdéseket, oktatáspolitikát, jóléti politikát hangsúlyozó programjára. A Munkáspárton belül nem kezdődik meg átrendeződés, amelyre sokan számítottak – jegyezte meg.

A kormányzó brit Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét az előrehozott parlamenti választásokon, egyik parlamenti párt sem lesz képes önállóan abszolút parlamenti többségen alapuló kormányt alakítani. A péntek reggelig beérkezett, csaknem végleges mandátummegoszlások alapján matematikailag lehetetlen, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 tagú alsóházban. A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett.

Közélet

Operatív törzs: félő, hogy berobban a járvány Budapesten

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Sok fiatal bandázik továbbra is.

Tovább olvasom

Hírzóna

Bajba került a vásárhelyi állatvédő egyesület

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Egyebek mellett élelemhiánnyal küzd a szervezet.

Tovább olvasom

Hírzóna

A polgárőrök is tevékenyen részt vesznek a segítségnyújtásban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Csongrádi körkép.

Tovább olvasom

Aktuál