B. Nagy László: A tagadás maradt az ellenzék egyetlen eszköze

Csak egymás kárára tudtak manőverezni az ellenzéki pártok a Fidesz szegedi országgyűlési képviselője szerint a parlament most lezáruló tavaszi ciklusában, melynek legfontosabb feladata a jövő évi költségvetés elfogadása volt, de számos más jelentős törvény is a Ház elé került. B. Nagy László kiemelte: Szeged soha nem látott lehetőség előtt áll, ám ennek kihasználását veszélyeztethetik a városvezetés nagypolitikai ambíciói.

„Gyorsan eltelt a parlament tavaszi ülésszaka” – kezdte értékelését a törvényhozás elmúlt fél évéről

B.Nagy László

. Immár három éve a tavaszi ülésszakok fő témája, a parlamenti munka legfontosabb gerince a következő évi költségvetés elfogadása, ehhez tartozik az előző év zárszámadása, az adótörvények módosítása, ez idén sem volt másként. Emellett természetesen más jelentős törvények is születtek például az erdőtörvény, a halgazdálkodásról, a halvédelemről, a kamarai törvény, a honatyák elfogadták a szabályozást az állami ingatlanok átadásáról az önkormányzatoknak, egyházaknak, módosult a csőd- és felszámolási eljárásokról szóló törvény, a pénzmosásról, a terrorizmusról szóló törvény. A tavaszi ülésszak felkapott eseményének számítottak az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szabályozás mellett a hulladékenergetikára, illetve szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó törvények. Kiemelt figyelmet kaptak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvények, ehhez kapcsolódóan a felsőoktatással kapcsolatos törvény is módosult, ami nemzetközi visszhangra tett szert, a törvényhozási munka záróakkordjaként pedig a burkolt pártfinanszírozás megakadályozására és átlátható kampányról szóló törvény szolgált. Ebben az ülésszakban is foglalkozott a Parlament azon kötelezettségeivel, amelyek nemzetközi kapcsolatainkra vonatkoznak, az Európai Unióval, harmadik országokkal, illetve egyéb nemzetközi kötelezettségeket rónak rá a jogharmonizációval, együttműködéssel kapcsolatban.

Középpontban a jövő Magyarországa

Minden idők legjobb költségvetésének nevezte B. Nagy László a most elfogadott büdzsét, ugyanis az ország külkereskedelmi és a makrogazdasági helyzete is olyan képet mutat, melyre rég nem volt már példa, úgy tűnik, hogy még növekedni is tud majd a magyar gazdaság, a magyar állam súlya a versenytársakhoz és az EU-hoz képest. „A költségvetésben tetten érhetőek azok a gazdaságpolitikai-politikai súlypontok, melyek a regnáló polgári kormány elképzeléseinek a vázát alkotják” – hangsúlyozta a képviselő.

Az Alaptörvénybe beiktatott állandó államháztartási adóssági mutató csökkenése is a költségvetés pozitív vonásai közé tartozik, ez a mutató 82% fölötti volt két évvel ezelőtt, 2018 végére 69,5%-ra tervezik. Az államháztartás egyenlege 18 740 milliárd forint bevételt, 20 100 milliárd forint kiadást mutat, vagyis 1360 milliárd forint a hiány, ami az Európai Unió által megszabott 3%-os költségvetési hiányon jóval belül van, immár évek óta. „Újdonság, hogy közvetlenül az államháztartás működési költsége nullszaldós, annyi a tervezett kiadás, mint a bevétel, ez 15 952 millió forintos összeget takar, azaz a állam nem költ többet a működésére, mint amennyi a bevételekből rendelkezésre áll” – hívta fel a figyelmet B. Nagy László. Kiemelte, a büdzsé fő prioritásai az adósságcsökkentés, a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a családok, a gyermeknevelés támogatása. „Ez összhangban van azzal a felfogással, hogy miközben mi, magyarok a kevésbé szaporodó nemzeteket táborát gazdagítjuk, nem a migrációval, a bevándorlók betelepítésével, hanem hazai erőfeszítésekkel szeretnénk kezelni ezt a problémát” – mondta el a politikus. Úgy folytatta, ehhez szabták a költségvetésben az olyan kiadásokat, melyek a fiatalokat érintik, a szociális támogatásokat, családalapítási, illetve lakásépítési kedvezményeket, adókedvezményeket, melyek a magyar jövő sarkalatos alapját jelentik. „2010 óta hétszázezer új munkahely jött létre Magyarországon, ez már látszik is, mert csak 4,4 százalék körüli a munkanélküliség. Ráadásul ez sem azt jelenti, hogy ennyi embernek nincs munkája, hiszen ebben a számban benne van az is, aki nem akar vagy nem tud dolgozni. Párhuzamosan megjelent a múlt év vége felé bizonyos ágazatokban a munkaerőhiány, lassan azt mondhatjuk, hogy elértük a teljes foglalkoztatást elértük, ami igazán nemes cél” – fogalmazott B. Nagy László. A honatya szerint már hozzá kell fogni a képzések, a felnőttképzés, a mai technikának megfelelő oktatás reformjához, ami kiemelt jelentőséggel bír a versenyképesség szempontjából. Kitért arra, hogy ebben az ülésszakban is élesen megjelent a migráció megítélése kapcsán hazánk és Brüsszel között fennálló vita. A költségvetés harmadik fontos pillére a munka és a családok támogatása mellett éppen ezzel összefüggésben a biztonság szavatolása, a határvédelem költségeinek növelése, a kerítés fenntartása. „A polgári kormány hárompilléres jövőképe szerint Magyarországon mindenki biztonságban érezheti magát, van munkahelye, értelmes munkát végez, amiért megfelelő munkabért kap, és a fiatalokat, a gyermekeket nevelőket, a családokat segítő család- és szociálpolitika révén lendületet vesz a magyarság szaporodása is, ami a jövő Magyarországa szempontjából rendkívül fontos” – nyilatkozott a képviselő.

Olcsó fegyver a verbális gyalázás

B. Nagy László portálunknak beszélt a parlamenti munka legutóbbi nagy port kavart fejezetéről, a burkolt pártfinanszírozásról szóló törvényről is. „Az ellenzéknek semmilyen olyan jövőképe nincs, amivel a politikai hatalmat meg tudná erősíteni, esetleg kormányra tudna lépni” – szögezte le a politikus. Véleménye szerint emiatt olyan eszközhöz kell fordulniuk, ami nem minden esetben korrekt. A vádaskodások, a plakátkampány mögött álló erők az igazán érdekesek az ügyben - hívta fel rá a figyelmet. „Bizonyos pártokat, szervezeteket azzal a céllal finanszíroznak, hogy megdöntsék a regnáló hatalmat, és már elindult egy előkampány, de kiderült, hogy ennek a finanszírozása nem volt teljes mértékben korrekt” – tette hozzá a képviselő. A fideszes előterjesztés arról szólt, hogy - beleértve a kormány kampánytevékenységét is - ezt teljesen meg kell regulázni, és látni kell, hogy milyen forrásból milyen célra mennek a pénzek, valamint felmerül, hogy szabályos-e és erkölcsös-e, hogy Magyarország belügyeibe - külföldről vagy belföldről - óriási vagyonnal rendelkező emberek politikai befolyást akarjanak szerezni. „A legutóbbi parlamenti nap előtt beadott az MSZP egy törvénymódosítási javaslatot a plakáttörvényként elhíresült törvényhez, amit egyébként a törvényalkotási bizottság elfogadott, megszavazott, majd megszavazta a Parlament is, úgy, hogy a szavazáskor a törvényjavaslatot benyújtó MSZP ellene voksolt” – emlékeztetett B. Nagy László. „Ez egy nagyon érdekes szituáció, nem tudom, ebből hogy tudnak kijönni, vagy ezzel mi a céljuk. Attól tartok, hogy az említett megoszlás, illetve ellenzéki jövőképhiány miatt ez a fajta stílus erősödni és durvulni fog, ahogy közeledünk az 2018-as választáshoz. Ez azonban a kicsit is erkölcsös nézetekkel bíró embereknek nem biztos, hogy tetszeni fog” – fűzte hozzá. Kifejtette, hogy az ellenzéki pártok vélhetően minden olyan eszközt meg fognak ragadni, ami a rendelkezésükre áll, de egymás verbális gyalázása igen olcsó fegyver, a választók pedig majd eldöntik, hogy ez bejön-e nekik vagy sem.

Önállóság nélkül

„Nincs könnyű helyzetben az ellenzék, nem tudták növelni a népszerűségüket, ami változás történt, az egymás kárára jelentkezett” – foglalta össze az elmúlt fél év változásait a politikus. Véleménye szerint ebből a felismerésből származik a Jobbik azon fordulata, hogy mivel nem sikerült a középre húzás politikája, ezért abban látja a jövőt, hogy az MSZP-ből kiábrándult baloldali szavazókat próbálja megszólítani.

A megmerevedni látszódó baloldali-liberális tömböt állandó hadakozás határozza meg arról, hogy ki vezesse ezt az oldalnak nevezhető közösséget, de ők egymással vannak elfoglalva, nekik sincs a tagadáson kívül olyan politikai, gazdaságpolitikai és nemzetképük, ami megmozgatná a választópolgárokat. „Próbálnak mindenféle manővereket végrehajtani, legtöbbször egymás kárára sikerül ez nekik. Az a furcsa, hogy a Jobbik vezetése is felvállalt egy balos fordulatot, így még az is lehet, hogy teljesen összemosódnak egy ellenzéki blokkba a többi ellenzéki párttal” – vetette fel B. Nagy László. Kiemelte, hogy a kormányzó tábor nézetei régóta egy irányba hatnak: a nemzeti érdek, önrendelkezés, önálló politika, határvédelem, biztonság, család a fő jelszavak. „A gazdasági eredmények az ellenzéki oldalról nem nagyon hagynak teret arra, hogy bármilyen önálló képük legyen ezeknek a pártoknak, melyeket hitelesen tudjanak vázolni a társadalom elé, ezért is alakult ki ez a furcsa politikai helyzet” – fogalmazott a képviselő.

Áldozat a nagypolitika oltárán?

A napfény városának jövőjére vonatkozó kérdésünkre B. Nagy László a következő választ adta: „annak ellenére, hogy nem mindig így kommunikálják, Szeged soha nem látott mennyiségű támogatás kapujában áll, csak a TOP-os forrásokból, illetve a megyei jogú városok fejlesztési programjában 100 millió forint körüli összeg áll rendelkezésre.” Hangsúlyozta: Szeged hozzáállása, ügyessége és akarata határozza meg, hogy mikor hívja le ezeket a pénzeket és hogyan valósítja meg a terveket, amiket a város a kormányzattal közösen, illetve önállóan beadott mind uniós, mind hazai forrásokra.

„Szegeden a polgármester, illetve önkormányzati többségének jelenlegi ambíció az országos politika felé mutatnak, aminek a megvalósítása sok időt és energiát igényel, és félő, hogy megcsúsznak azzal a programmal, amit Szeged érdekében kellene megvalósítani” – adott hangot aggodalmának az országgyűlési képviselő. Félő, hogy ezt a soha nem látott mennyiségű támogatást nagyon lassan vagy esetleg nem is tudják majd felhasználni, mert az időkorlátokba nem férnek bele. „Annak ellenére, hogy baloldali vezetésű a város, soha nem látott mértékű fejlődés előtt áll, ezt csak elrontani lehet, ráadásul kizárólag akarattal, mert a dolgok egy része automatikusan tud működni” – fogalmazott B. Nagy László. Versenyhelyzet áll fenn a magyar nagyvárosok között, ebben a versenyben Szeged pozíciója meggyengült, a politikus szerint itt az ideje élni az alkalommal, és visszahelyezni Szegedet arra a polcra, ahova való, mert Budapest után a csongrádi megyeszékhelynek kellene a második legperspektivikusabb és legjobb városnak lennie az országban.