Írjon nekünk

Egyetem

700 ezer ember jövőjét érintheti a szegedi Science Park + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

lezerkutatas_tudomanyos_konferencia03_gs

2019-ben nyithat meg az ELI mellett kialakítandó Science Park – jelentette ki Szabó Gábor kedden, az SZTE Rektori Hivatalában, ahol „A lézerkutatás, mint a délkelet-magyarországi gazdaságfejlesztés motorja” címmel tartottak konferenciát.

A tudományos értekezés a Rákóczi Szövetség Szegedi Szervezete és a Szegedi Tudományegyetem közös szervezésében jött létre. Polner Eörs, a szervezet alelnöke köszöntőjében ismertette, a szövetség egyik célkitűzése a határon túli magyarság identitásának erősítése. Mivel az ELI által Szeged és az ország egyaránt erősödik, ezért nem csak hazai, hanem határon túli magyar és külföldi vállalatok is felfigyelhetnek a lézerközpontra, és a körülötte épülő Science Parkra.

Három hete adták át az ELI-t, ami egyedül nem hozná a várt gazdasági fejlődést, ezért szükséges kialakítani a Science Parkot” – ezt már Szabó Gábor mondta. A rektor hozzátette, az egyetem a piaci partnerekkel közösen részt vesz majd az övezet mindennapjaiban, ugyanis azok kutatócsoportok nélkül nem lehetnek sikeresek. A pénzügyi megtérülést így sem rövid időn belül, hanem hosszútávon kell várni.

„A dél-alföldi régióban 300 ezer, míg a határon túl 400 ezer főt érint a beruházás” – folytatta Szabó Gábor, aki kijelentette, a területrendezést még az idén elvégzik, és azt szeretnék, ha 2019-ben megnyílna az új tudományos és innovációs park.

Kemény Lajos rektorhelyettes arra mutatott rá: az ország három legjobbja között regisztrált egyetem a 7200 alkalmazott foglalkoztatásával a régió legnagyobb vállalatával számít. 12 karon folytatnak oktatást, klinikai központot üzemeltetnek és az elkövetkezendő négy éven belül összesen 47 milliárd forint fejlesztési forrásra számítanak.

A Science Park Németország számára is fontos, mivel hazánkban számos német vállalat működik, a beáramló külföldi tőke egynegyede tőlük származik. Ennek kapcsán Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselője ismertette, a kamara partnerkeresésben, támogatásokkal és a német követelményeknek megfelelő képzéssel segíti az itteni német vállalatokat és a magyar cégek németországi kapcsolatépítését.

A ZEISS több mint 160 éve járul hozzá a technológia előrehaladásához a félvezető-, autó- és gépipar, az orvosbiológiai kutatás és az orvostechnika, valamint szemüveglencsék, fotó és film objektívek, távcsövek és planetáriumok számára. A német székhelyű cég a világ több mint 40 országában van jelen, kereken 40 termelési és több mint 50 szerviz és értékesítési telephellyel, valamint 20 kutató és fejlesztő telephellyel. Az éves árbevétele összesen 5 milliárd euró, aminek 10 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja. Herbert Schaden vezérigazgató-helyettes elmondta, bízik benne, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel is kötnek megállapodást a jövőben.

Stephen Nickell, a Zeiss vezető termékmenedzsere kifejtette, ők készítették a MultiSEM-et, a világ leggyorsabb elektronmikroszkópját, ami az idegtudományokban alkalmazható a sejtek kapcsolatainak feltérképezésére. Még elhangzott: a cég a technológia továbbfejlesztésében fontosnak tartaná az együttműködést a szegedi egyetem kutatóival a neurobiológia, az orvostudomány és a szoftverfejlesztés területén.

Végül Tamás Gábor tartott előadást „A MultiSEM lehetőségei az emberi agykéreg felfedezésében és kapcsolódása a Nemzeti Agykutatási Programhoz” címmel.

Egyetem

Ennyit keres a rektor és a kancellár a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nem rossz.

Tovább olvasom

Egyetem

Számítógépekkel fejleszti új tagintézményét az SZTE

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói örülhetnek a fejlesztésnek.

Tovább olvasom

Egyetem

Merevszárnyú drónokkal védekeznek az árvíz és belvíz ellen a Dél-Alföldön

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Monitoringrendszert alakítottak ki az SZTE közreműködésével.

Tovább olvasom

Aktuál