/

Rákossy Balázs: 2020 után se jusson kevesebb uniós támogatás a magyaroknak!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

rakossybalazs_interju_0511_3

A visegrádi országokkal közösen azért küzdünk majd, hogy ne csökkentsék az európai uniós támogatások mértékét a 2020 utáni időszakban – nyilatkozta portálunknak Rákossy Balázs államtitkár, amikor Csongrád megyei fejlesztésekről, a magyar gazdaságfejlesztésről és az elkövetkezendő évek kohéziós politikájáról kérdeztük.

Rákossy Balázzsal, az európai források elhasználásáért felelős államtitkárral Hódmezővásárhelyen készítettünk interjút, amikor egy TOP információs napon arról tájékoztatták a megjelenteket, hogy Csongrád megyében milyen fejlesztések valósulnak meg a Terület és Településfejlesztési Operatív Program által.

– A hosszú előkészítést követően célegyenesbe fordultak a TOP-beruházások, melyeket a Csongrád megyei települések is régóta várnak. Milyen aktualitásokról tud beszámolni az itteni fejlesztéseket illetően?

– Mérföldkőhöz érkezett a megye, ahol 58 településre, a két megyei városon kívül 29,2 milliárd forintot biztosít a Terület és Településfejlesztési Operatív Program. A megyei közgyűlés a helyi önkormányzatokkal egyeztetett, hogy milyen fejlesztések szükségesek: eldöntötték, mely infrastrukturális beruházások segítenék elő a megye gazdaságfejlesztését. 14,7 milliárdnyi forrás már megérkezett, és az elkövetkezendő hetekben a fennmaradó összeg sorsáról döntenek, hogy melyik településre mennyi pályázati pénz kerüljön.

Eddig a háttérmunka, a tervezés és az előkészítés zajlott, most pedig a látványos beruházások kezdődnek. A célunk, hogy a települések az elnyert összegeket minél hamarabb, hatékonyabban és átláthatóbban használhassák fel. Ennek érdekében minél gyorsabban meg kell kötni a támogatási szerződéseket, hogy megkezdődhessek az útépítések, turisztikai, ipari parki, bölcsődei és óvodai fejlesztések.

Külön köszönet illeti B. Nagy László országgyűlési képviselőt, fejlesztési biztost és Kakas Bélát, a megyei közgyűlés elnökét az előkészítés időszakában végzett munkájáért. A menedzserszellemű tevékenység meghozta gyümölcsét, a megye a nyertes pályázatoknak köszönhetően nagyot léphet előre. Ez példaértékű együttműködés biztosítéka a jövőbeni sikereknek is.

– Mely beruházásokat tartja a leginkább szükségesnek?

– A projektek között néhány tízmilliós és több milliárdos egyaránt szerepel. Leginkább az ipari parki fejlesztések segítik a helyi gazdaságot, de a bölcsődék és óvodák kapacitásbővítése is rendkívül fontos, ugyanis rengeteget jelent, ha az édesanyák a korszerű intézmények által hamarabb visszamehetnek a munkahelyükre. Ez nemcsak helyi szinten, hanem az országos statisztikában is megmutatkozik majd.

– Ami a kormányzati prioritásokat illeti, a gazdaságfejlesztési forrásokat az előző uniós ciklus 14 százalékáról 60 százalékra szeretnék emelni ebben az időszakban. Hol tart ez a folyamat? Mikor lehet ezeknek a pénzeknek kézzelfogható hatása a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességére?

– A 2007-13 közötti uniós ciklus után úgy döntöttünk, hogy sokkal célirányosabban használjuk fel a forrásainkat, és a kis- és középvállalkozásokat segítjük. A 2014-20-as időszakban összesen 12 ezer milliárd forint érkezik az országba. Ebből 9 operatív programot állítottunk össze, amiből az egyik a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja, amely során 2600 milliárd forintot fordítunk a gazdaságra. Az első pályázatok már 2014 végén megjelentek, és idén március 31-ig az összeset kiírták; tehát több tízezer vállalkozás részesült már támogatásban.

Mindez természetesen a nemzetgazdaságban is érezhető. Még az előző ciklus támogatásaiból 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is évente 2000 milliárdot tudtunk kifizetni, ami a GDP 4-6 százalékát tette ki. A magyar gazdaság az elmúlt években jelentősen tudott növekedni. Tavaly 2 százalékos emelkedést értünk el, idén 4,1, jövőre 4,3 százalékot tervezünk.

rakossybalazs_interju_0511_2

– A 12 ezer milliárd forintból hol tart a kormány az uniós források lehívásával?

– Ez a különböző költségtételekből áll össze. A strukturális és kohéziós alapok megközelítőleg 9 ezer milliárd forintot tesznek ki, a fennmaradó 3 ezer milliárd forint pedig mezőgazdasági támogatás. Előbbi feléről már megszülettek a támogatói döntések, vagy már meg is valósították a nyertesek a beruházásokat.

– Jelenleg nem lehet látni, hogy 2020 után lesznek-e kohéziós források, a britek kilépése mindezt bizonytalanná teszi. A magyar kormánynak mi az álláspontja e tekintetben, és milyen esélyeket látnak a kohéziós politika továbbvitelére? Milyen alternatív út jöhet szóba 2020 után, ha végül nem lesznek vissza nem térítendő kohéziós támogatások?

– Bízom benne, hogy 2020 után lesznek még európai uniós források, az ezzel kapcsolatos tárgyalások a jövő év elején kezdődnek meg a tagállamok között. A támogatási összeg valóban csökkenhet a Brexit miatt, ami által kevesebb befizetés érkezik az unióhoz. Ez azonban még nem biztos, hogy érezhető is lesz az országok számára.

Jelenleg a vissza nem térítendő támogatások korát éljük, ezért változás esetén előfordulhat, hogy megnő a visszatérítendő pályázatok száma. De hangsúlyozom, ez még nagyon távol áll tőlünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy vehemensen képviseljük a magyar érdekeket. A visegrádi négyekkel közösen azért fogunk küzdeni, hogy a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a magyarok se kapjanak a jelenleginél kevesebb uniós támogatást.

Default thumbnail
Előző sztori

Labdarúgás: a hétvége teljes Csongrád megyei programja + TABELLÁK

Következő sztori

Vívás: egyetlen tuson múlt Bakó Tamás Universiadéja

Legutóbbi hasonló cikkek