Közélet

Rákossy Balázs: 2020 után se jusson kevesebb uniós támogatás a magyaroknak!

Rákossy Balázs: 2020 után se jusson kevesebb uniós támogatás a magyaroknak!

2017. május 12., péntek
Rákossy Balázs: 2020 után se jusson kevesebb uniós támogatás a magyaroknak!
rakossybalazs_interju_0511_3

A visegrádi országokkal közösen azért küzdünk majd, hogy ne csökkentsék az európai uniós támogatások mértékét a 2020 utáni időszakban – nyilatkozta portálunknak Rákossy Balázs államtitkár, amikor Csongrád megyei fejlesztésekről, a magyar gazdaságfejlesztésről és az elkövetkezendő évek kohéziós politikájáról kérdeztük.

Rákossy Balázzsal

, az európai források elhasználásáért felelős államtitkárral Hódmezővásárhelyen készítettünk interjút, amikor

egy TOP információs napon

arról tájékoztatták a megjelenteket, hogy Csongrád megyében milyen fejlesztések valósulnak meg a Terület és Településfejlesztési Operatív Program által.

- A hosszú előkészítést követően célegyenesbe fordultak a TOP-beruházások, melyeket a Csongrád megyei települések is régóta várnak. Milyen aktualitásokról tud beszámolni az itteni fejlesztéseket illetően?

- Mérföldkőhöz érkezett a megye, ahol 58 településre, a két megyei városon kívül 29,2 milliárd forintot biztosít a Terület és Településfejlesztési Operatív Program. A megyei közgyűlés a helyi önkormányzatokkal egyeztetett, hogy milyen fejlesztések szükségesek: eldöntötték, mely infrastrukturális beruházások segítenék elő a megye gazdaságfejlesztését. 14,7 milliárdnyi forrás már megérkezett, és az elkövetkezendő hetekben a fennmaradó összeg sorsáról döntenek, hogy melyik településre mennyi pályázati pénz kerüljön. Eddig a háttérmunka, a tervezés és az előkészítés zajlott, most pedig a látványos beruházások kezdődnek. A célunk, hogy a települések az elnyert összegeket minél hamarabb, hatékonyabban és átláthatóbban használhassák fel. Ennek érdekében minél gyorsabban meg kell kötni a támogatási szerződéseket, hogy megkezdődhessek az útépítések, turisztikai, ipari parki, bölcsődei és óvodai fejlesztések. Külön köszönet illeti

B. Nagy László

országgyűlési képviselőt, fejlesztési biztost és

Kakas Bélát

, a megyei közgyűlés elnökét az előkészítés időszakában végzett munkájáért. A menedzserszellemű tevékenység meghozta gyümölcsét, a megye a nyertes pályázatoknak köszönhetően nagyot léphet előre. Ez példaértékű együttműködés biztosítéka a jövőbeni sikereknek is.

- Mely beruházásokat tartja a leginkább szükségesnek?

- A projektek között néhány tízmilliós és több milliárdos egyaránt szerepel. Leginkább az ipari parki fejlesztések segítik a helyi gazdaságot, de a bölcsődék és óvodák kapacitásbővítése is rendkívül fontos, ugyanis rengeteget jelent, ha az édesanyák a korszerű intézmények által hamarabb visszamehetnek a munkahelyükre. Ez nemcsak helyi szinten, hanem az országos statisztikában is megmutatkozik majd.

- Ami a kormányzati prioritásokat illeti, a gazdaságfejlesztési forrásokat az előző uniós ciklus 14 százalékáról 60 százalékra szeretnék emelni ebben az időszakban. Hol tart ez a folyamat? Mikor lehet ezeknek a pénzeknek kézzelfogható hatása a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességére?

- A 2007-13 közötti uniós ciklus után úgy döntöttünk, hogy sokkal célirányosabban használjuk fel a forrásainkat, és a kis- és középvállalkozásokat segítjük. A 2014-20-as időszakban összesen 12 ezer milliárd forint érkezik az országba. Ebből 9 operatív programot állítottunk össze, amiből az egyik a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja, amely során 2600 milliárd forintot fordítunk a gazdaságra. Az első pályázatok már 2014 végén megjelentek, és idén március 31-ig az összeset kiírták; tehát több tízezer vállalkozás részesült már támogatásban. Mindez természetesen a nemzetgazdaságban is érezhető. Még az előző ciklus támogatásaiból 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is évente 2000 milliárdot tudtunk kifizetni, ami a GDP 4-6 százalékát tette ki. A magyar gazdaság az elmúlt években jelentősen tudott növekedni. Tavaly 2 százalékos emelkedést értünk el, idén 4,1, jövőre 4,3 százalékot tervezünk.

rakossybalazs_interju_0511_2

- A 12 ezer milliárd forintból hol tart a kormány az uniós források lehívásával?

- Ez a különböző költségtételekből áll össze. A strukturális és kohéziós alapok megközelítőleg 9 ezer milliárd forintot tesznek ki, a fennmaradó 3 ezer milliárd forint pedig mezőgazdasági támogatás. Előbbi feléről már megszülettek a támogatói döntések, vagy már meg is valósították a nyertesek a beruházásokat.

- Jelenleg nem lehet látni, hogy 2020 után lesznek-e kohéziós források, a britek kilépése mindezt bizonytalanná teszi. A magyar kormánynak mi az álláspontja e tekintetben, és milyen esélyeket látnak a kohéziós politika továbbvitelére? Milyen alternatív út jöhet szóba 2020 után, ha végül nem lesznek vissza nem térítendő kohéziós támogatások?

- Bízom benne, hogy 2020 után lesznek még európai uniós források, az ezzel kapcsolatos tárgyalások a jövő év elején kezdődnek meg a tagállamok között. A támogatási összeg valóban csökkenhet a Brexit miatt, ami által kevesebb befizetés érkezik az unióhoz. Ez azonban még nem biztos, hogy érezhető is lesz az országok számára. Jelenleg a vissza nem térítendő támogatások korát éljük, ezért változás esetén előfordulhat, hogy megnő a visszatérítendő pályázatok száma. De hangsúlyozom, ez még nagyon távol áll tőlünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy vehemensen képviseljük a magyar érdekeket. A visegrádi négyekkel közösen azért fogunk küzdeni, hogy a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a magyarok se kapjanak a jelenleginél kevesebb uniós támogatást.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.