Hiteles személyiségekkel, egyenes kiállással és mindenek előtt egységgel lehet sikert elérni a 2018-as országgyűlési választáson Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint. Ha a baloldalon nincs egység, abból nem lehet sem kormányváltás, sem kormányzás.
– Az elmúlt időszakban közzétett közvélemény-kutatási adatok nem kis eltérést mutatnak egymáshoz képest abban a tekintetben, hogy melyik párt támogatottsága milyen mértékben változott. A Medián szerint csökkent a kormányoldal támogatottsága, míg Tárki és a Századvég viszont azt mutatta ki, hogy a Fidesz stabilan őrzi támogatottságát. Mi állhat ezen eltérések hátterében?
– A Medián adatai kilógtak a sorból a többi közvélemény-kutató adataival összevetve, mert eddig félmillióval több szavazót, szimpatizánst látott a cég a kormánypárt esetében. Az elmozdulással immár ugyanannyit mérnek, mint a többi kutatócég. A Medián nemrég publikált számai, illetőleg az összes többi közvélemény-kutató által áprilisban publikált számok alapján így elmondható, hogy a 2017 tavaszi Fidesz ugyanakkora támogatottságnak örvend, mint a 2014 tavaszi Fidesz. A többi mérés figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy ez nem elmozdulás, csupán az adatok rendeződése az átlaghoz, vagy beállás a sorba. Összességében, ha most vasárnap lenne parlamenti választás, a 2014-es választással közel azonos eredmény születne.
– Egy év van hátra az országgyűlési választásokig, mégis már érezhető a kampányhangulat, Botka László, az MSZP potenciális miniszterelnök-jelöltje kampánykörút keretein belül járja az országot. Milyen hatással van jelenleg, illetve lehet a jövőben a szocialista párt támogatottságára a szegedi polgármester kampánya? Előremozdítja az MSZP-t Botka László?
– Úgy tűnik, a baloldal elsősorban saját magát, és nem a kormánypártokat készül legyőzni jövő tavasszal. Minden lépés, mely a lassan több tucatnyi balliberális politikai szereplőhöz kötődik, elsősorban a balliberális oldalon zajló pozícióharcról szól. Az emberek számára könnyen úgy tűnhet, hogy a baloldali politikusok számára nem az ország ügyéért való kiállás fontos, hanem a saját meglévő pozíciók megőrzése. Ha csak szigorúan Botka László színre lépését nézzük leszögezhetjük: alig volt hatása az országos politikára. A lehetséges miniszterelnök-jelöltek elfogadottsága kapcsán készült felmérésünk is rámutat, hogy míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsok 95 százaléka szavazna saját pártelnökére egy miniszterelnök-választás esetén, ugyanez az arány a Jobbik szimpatizánsainak körében 66 százalék, a Demokratikus Koalíció táborán belül pedig 74 százalék. E kérdésben épp az MSZP-támogatók megosztottak: 33 százalékuk Gyurcsány Ferencet, míg 44 százalékuk Botka Lászlót látná szívesen miniszterelnökként. Ha a baloldalon sincs egység e kérdésben, hogyan lenne ebből kormányváltás, vagy sikeres kormányzás?
– A Fidesz jól láthatóan őrzi stabil támogatottságát, azonban a kormánypárt sem dőlhet hátra a következő időszakban. Milyen kampánystratégia lehet a leghasznosabb a Fidesz számára országos szinten, illetve Szegeden?
– A cél az, hogy a teljes felnőtt népesség nagyjából egyharmadának, bő két és félmillió embernek a meglévő szimpátiáját jövő tavasszal szavazatokra tudja váltani a kormánypárti szövetség. A munkahelyteremtés, a családtámogatás, a közteherviselés átalakítása, valamint a biztonság kérdésében elért eredmények minden bizonnyal komoly szerepet fognak kapni ezért a kormánypárti kampányban. Ugyanígy azt is egyértelművé kell tenni, hogy az ellenzék jelenlegi állapotában aligha lenne képes kormányozni az országot, mely az előbb említett területeken elért eredményeket is könnyen veszélybe sodorhatná. A feladat helyi szinten is adott: hiteles személyiségekkel, egyenes kiállással és mindenek előtt egységgel lehet sikert elérni.
– Elemzők szerint egyes internetes portálok átvették a baloldali pártok szerepét, saját értelmezési keretet alakítottak ki, nem igazán törődve már az ellenzéki pártok véleményével. Mi lehet az oka annak, hogy ez a helyzet alakult ki? Milyen következményei lehetnek a jövőre nézve annak, hogy az ellenzéki pártok helyett az ellenzéki média tematizál?
– Leszögezhetjük, hogy a liberális online média meglehetősen hisztérikusan kisajátította az ellenzék szerepét. Ez elsősorban a külföldi egyetemek – így többek között a Soros György által alapított CEU – működését érintő jogszabály, valamint a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) átláthatóbb működését érintő jogszabály kapcsán vált egyértelművé. Ezek a portálok nem tudósítóként, hanem aktív politika-formálóként léptek színre. Az más kérdés, hogy az általuk fontosnak tartott ügyek jól láthatóan a magyar emberek igen kis részét érdekelték csupán, mára ráadásul teljesen kifulladt az általuk generált tiltakozáshullám, az ellenzék így ismét saját magát aprózta tovább.
