/

Építésügyi konferencia Szegeden – Nincs felkészülve az ágazat az új kihívásokra

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

vedres_istvan-dij016kf

Nagy kihívások elé néz az építőipar a megnövekedett megrendelésállomány miatt, amire a szakma nem feltétlenül készült fel – hangzott el a 10. Nemzetközi Építésügyi Konferencián a kamarai székházban, ahol harmadízben adták át a Vedres-díjakat.

A jubileumi Nemzetközi Építésügyi Konferencián köszöntőjében Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elnöke azt mondta, idén különösen aktuális a szakmai rendezvény, hiszen egészen a kis- és középvállalkozói szektortól az ágazat minden szereplője nagy kihívásokra számíthat egészen 2020-ig, a jelenlegi európai uniós költségvetés zárásáig. A tavalyi esztendő elmondása szerint felejthető volt az ágazat számára, akár a szerződéses állományt, akár a kivitelezést nézzük, hiszen rendkívül kevés megrendelést kaptak. 2017-re azonban a kapacitások nagy részét már lekötötték, és Nemesi szerint ha kitart a lakásépítési boom és ehhez még társulnak az uniós beruházások, akkor a 2018-19-es években a hazai építőipari kapacitás nem lesz elegendő, nem fogják tudni teljesíteni a megrendeléseket. A CSMKIK elnöke leszögezte, olyan új megoldásokra van szükség, amelyek által meg tudnak felelni a kihívásoknak, a cél ugyanis, hogy sikerágazat legyen az építőipar. Mint mondta, szoros együttműködésre van szükség az ágazati szereplők között, másrészt mindenkinek a tudása legjavát kell adnia a következő években is.

Bodor Dezső, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke pedig azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban leginkább minőségi problémákkal küzdöttek, így szerinte az elkövetkező években, amikor is sok megrendelés várható, ezek orvosolása is kiemelt feladat. Schulcz Péter, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke arra hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, hogy a tervezési terület is változóban van, a mérnökök felelőssége is megnövekedett, amire szerinte a szakma nincs megfelelően felkészülve. Schulcz Péter portálunknak elmondta, a 2017-es évben sokkal több a tervezési munkájuk, de vannak olyan kollégák, akiknek kevés a megrendelése. „Sajnos egy dolgot még nem sikerült megoldani, a tervezési díjak még mindig alacsonyak. Az elmúlt időszakban a tervezők feladata és felelőssége jelentősen megnőtt, ám ehhez magasabb díj lenne szükséges. A megbízói oldalnak is látnia kellene, hogy nemcsak a piac diktálja az árakat, hanem a feladatok mennyisége és mélysége is” – jegyezte meg. Hozzátette, amíg a mérnöki szakma nem lesz anyagilag megbecsülve kellőképpen, addig a frissen végzett szakemberek el fogják hagyni az országot, és a magasabb fizetés reményében külföldön keresik boldogulásukat.

Beindulnak a Csongrád megyei TOP-os fejlesztések

„Célegyenesben vagyunk, 140 pályázatot jóváhagytak május elején, május közepei közgyűlésünkön újabb 30 pályázatot fogadtunk el. Csongrád megye 58 települése 253 pályázatot adott be összességében, az első elbírálási szakasz 14 milliárd forintról szól, a múlt héten további 3 milliárdról született döntés” – összegezte portálunknak Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) jelenlegi állását. A munka felgyorsult, a szerződések előkészítését végzi jelenleg a Magyar Államkincstár, a települések likviditási tervet készítenek, majd előleget hívnak le, így a közbeszerzési eljárások lebonyolítása után kezdődhet a kivitelezés. A második körös kiírásokban pedig már a teljes keretet, azaz a 29,2 milliárd forintnyi támogatási keretet lehívhatóvá tudják tenni.

vedres_istvan-dij017kf

Kakas Béla elmondta, öt fő ágra bonthatóak a pályázatok, ezeken belül 60%-ot a munkahelyteremtéssel és a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosak tesznek ki, igazodva a kormányzati szándékhoz. „Helyi ipari parkokat fejlesztenek a Csongrád megyei települések, vannak turizmusfejlesztést célzó beruházások, óvodákat és bölcsődéket újítanak meg több helyen, ezen felül az útfejlesztések is lesznek, amelyek a mobilitást szolgálják. Kötelező feladatként jelenik meg az egészségügyi- és szociális feladatellátás, amelyhez kapcsolódóan szintén infrastrukturális fejlesztések kapcsolódnak. Az operatív program gondot fordít arra is, hogy a munkaerőpiaci egyensúly megteremtése érdekében foglalkoztatási paktumokra ad forrásokat” – részletezte Kakas Béla közgyűlési elnök. Azt is elmondta, hogy a már beadott pályázatokat várhatóan két héten belül elbírálják, a második pályázati kör pedig május végén fog indulni.

Harmadízben adták át a Vedres-díjakat

A Vedres-díjat a Csongrád Megyei Építész Kamara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, és a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület alapította még 2015-ben, Vedres István születésének 250. évfordulóján. A díjjal minden évben a kiemelkedő műszaki-művészi alkotók munkásságát szeretnék megismertetni szélesebb körben, bemutatni a kortárs mérnökök és építészek legjobbjainak munkásságát, szakmai érdemeit.

Az ünnepségen Vedres-díjat vehetett át Slyuch György, akinek első és egyetlen munkahelye a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, mely a rendszerváltás után Hódút Kft néven működött tovább. Végigjárta a szakma iskoláját: művezetőként kezdett, építésvezető, főépítésvezető lett, 2007-ben területi igazgatóként vált meg az időközben tulajdonost cserélő kft-től. Fővárosi munkái közül kiemelkedő a IX. kerületi Haller utca rekonstrukciója, mely a felújításban részt vevő tervezők és a vízépítő, csatornázó, valamint egyéb szakmák együttes munkájával évtizedekre megoldotta az adott városrész közlekedését, rendezte a városnegyed képét. Hasonlóan nagy jelentőségű szakmai feladat volt – szintén konzorciumi együttműködéssel – Szegeden a Tisza Lajos körút felújítása. Tervezőként jegyzi például a Bécsi körút és a Szentháromság utca, továbbá a Szőregi út és a Thököly utca csomópontját. Kisebb-nagyobb tervezést már a kezdetektől vállalt, de az 1983-ban megalapított Útterv GMK működésével bontakozott ki igazán ez a tevékenység. Tervezési vállalkozása az utóbbi évtizedekben Útterv ’83 Mérnöki Iroda Bt. néven működik, vállalkozásával közlekedésbiztonsági auditorként is hozzájárul a közlekedési infrastruktúra biztonságosabbá és használhatóbbá tételéhez. Tevékenysége nyomán átgondolt, átlátható, rendezett területek jönnek létre, melyek segítik a közlekedést, élhetőbbé teszik a várost, valamint boldogabbá a hétköznapjainkat.

vedres_istvan-dij015kf

Elismerésben részült Takács Máté építészmérnök is, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet 1961-ben. Néhány év kivitelezési, majd műegyetemi tanársegédi gyakorlat után a Szegedi Tervező Vállalatnál kezdi tervezői pályafutását 1964-ben. Ottani működése alatt közvetlen irányításával készült el Szeged átfogó városrendezési terve, az úgynevezett ÁRT, Tarján városrész első néhány ütemének, mintegy 7500 lakást tartalmazó beépítési terve, valamint Szeged belvárosának részletes rendezési terve. Több, általa tervezett igényes társasház is megépült ezekben az években. 1969-től – városi főépítészként – 17 éven keresztül, a jórészt általa készített szegedi rendezési programok és tervek végrehajtásának szakmai irányítója volt. Erre az időszakra esett Szeged látványos, mennyiségi értelemben kiugró fejlődése, jellemzően a nagypaneles technológiával készült lakótelepek révén. Sikeres tevékenységét a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-éremmel ismerte el 1981-ben. 1986-tól a Délmagyarországi Tervező Vállalat, majd a jogutód DÉLTERV Kft. igazgatója, illetve ügyvezető igazgatója volt 1998-ig. Ez idő alatt is aktív tervező maradt, folytatta a túlnyomórészt Szegedre irányuló alkotói munkáját. Ezekben az években készített fontosabb tervei: új Általános Rendezési Terv, a Szegedi Egyetem Fejlesztési Koncepciója, a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója. Az elmúlt 20 évben saját cégében – a T.T.T. Városépítő Bt-ben – végzett, illetve végez kiemelkedő építész- és településtervezői tevékenységet, tág műfaji határok között.

Az idei harmadik díjazott a zentai születésű Tornai László okleveles építőmérnök. Munkásságának első felét a Magyarkanizsai Építőipari Kombinát tervezőirodájában töltötte. Itt sokirányú tervezői tevékenységet folytatott, főleg vasbeton ipari csarnokok, több ezer vagonos gabonasilók, illetve társadalmi épületek tervezését végezte. 1992-ben Szegedre hozta a sors, és 20 éven át a KÉSZ Építő Zrt. vezető tervezőjeként dolgozott. Széleskörű tervezői munkássága mellett különösen az acélszerkezetek terén ért el szakmai sikereket és vált az acélszerkezetek specialistájává. Több mint 300 acélszerkezetű építménnyel foglalkozott különféle tervszinteken. Külön kiemelésre érdemes a nagy fesztávú csarnokok, térlefedések terén kifejtett tevékenysége, továbbá egy tucat határátkelő térlefedése is az ő nevéhez kötődik. Külön fejezet az Egyesült Államokba tervezett öt gázüzemű erőmű és a Mátrai erőmű IV-V. blokkjának gyártmánytervezése. A sportlétesítmények terén is kiemelkedőt alkotott nevéhez fűződik Váci Tornacsarnok, Szegedi Sportcsarnok bővítése, Székesfehérvári Sóstói stadion nézőtér lefedése. 2012 óta saját tervezőirodájában tevékenykedik, itt készítette el a Tuffanbeyli és az Aksza TPP törökországi hőerőművek egyes speciális szerkezeteinek terveit.

no images were found

Előző sztori

Kosárlabda: utoljára hazai pályán a szezonban a Kosársuli felnőtt csapata

Következő sztori

Fidesz: támogassa az ellenzék a munkából élők költségvetését!