ABBA a labdarúgásban is?

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

baggio_rontott_tizenegyes

Már a napokban, a magyar korosztályos válogatott részvételével, Horvátországban zajló U17-es labdarúgó Európa-bajnokságon is tesztelhetik a büntetőrúgások új szisztémáját. Nem kell eget rengető dolgokra gondolni, a reform főképp a lélektani tényezőkre fókuszál.

A labdarúgás szabályalkotó testülete márciusban engedélyezte a tizenegyes párbajok lebonyolításához kapcsolódó új rendszer tesztelését, ezt pedig az UEFA döntése alapján már a horvátországi, U17-es Eb-n is alkalmazzák, így éppenséggel a magyar válogatott is kipróbálhatja az új formulát, amennyiben úgy alakulnak a szombati negyeddöntők, hogy ki-ki meccset játszhatunk az ötödik helyért. Az ABBA néven ismert rendszer nem forgatja fel a büntetőrúgásokat, de egy lényeges változtatást tartalmaz. Az eddig ismert forma helyett, amikor a csapatok felváltva lőtték a tizenegyeseket, a javaslat szerint A csapat büntetőjét követően B rúghatna kétszer, majd A kétszer, és így tovább. Értelemszerűen, ha az öt pár lement, akkor a hirtelen halál következhet, ahol szintén hasonlóképp folytatódna a párbaj. Minderre azért lehet szükség, mert mint azt a SZEGEDma.hu-nak Harsányi Szabolcs Gergő sportpszichológus, egyetemi adjunktus (aki többek között szegedi olimpikonok és egy paralimpikon sportpszichológusa is egyben) elmondta: Huerta 2003-as kutatása (mely Wilson 2015-ös kifejezetten kapusokkal foglalkozó könyvében található) azt állapította meg, hogy az a csapat, amelyik kezdi a párbajt, nagy előnyre tesz szert, és 60%-ban nyerni is tud. „Pszichológiailag ezt könnyű megmagyarázni: az elsőn kisebb a nyomás, míg akár berúgja, akár kihagyja, a másodikon már nagyobb. Ez pláne igaz arra, aki utoljára rúg, hiszen ő leginkább érezheti úgy: rajta múlik, hogy győz vagy veszít a csapata. Egy frissebb, 2013-as kutatás (mely Memmert és munkatársai nevéhez fűződik) ezzel szemben azt találta, nincs különbség. Ezek a kutatások egyébként nem feltétlenül a magyarázatokra helyezik a hangsúlyt, egyszerűen feldolgozzák sok ezer tizenegyesrúgás adatait és abból vonnak le következtetéseket. Jónak tartom a változást, mert így egy picit kevésbé a szerencsén múlik, hogy ki lövi előbb,ezáltal valamennyire kiegyenlítődik a hatás. Az ABBA rendszer egyébként a sporttól nem idegen, hiszen a teniszben is hasonlóan zajlik a rövidítés” – fogalmazott Harsányi Szabolcs Gergő.

harsanyi_szabolcs_gergo004kf

Megannyi példát láthattunk már rá, hogy éppen a legnagyobb nevek, azok a játékosok, akikről előzetesen azt gondoltuk, hogy ők biztosan berúgják a maguk tizenegyesét, hibáztak. (Mint nyitóképünkön látható az 1994-es világbajnoki döntőben Roberto Baggio emlékezetes, kihagyott büntetője.) A büntetőket szokás az idegek harcának is nevezni – legyen bármi is a javaslat sorsa a későbbiekben, azon persze nem fog változtatni, hogy az a csapat lesz eredményesebb, aki jobb arányban értékesíti a tizenegyeseket, viszont ezzel a váltott rendszerrel talán kiegyenlítettebb lehet a teher a vállakon. Ahogy a sportpszichológus is kitért rá, a sorsolás hatását kiegyenlítheti ez a rendszer. Egyetértett abban, hogy ilyenkor a kvalitás kevésbé számít. Alapesetben a képzett focisták nagy része úgy tudja rúgni a büntetőt, hogy azt nem lehet megfogni, ahogy mondani is szokták, tizenegyest csak rosszul rúgni lehet, hiszen ha egy bizonyos magasságban, a kapu szélére rúgja a labdát egy játékos, akkor az szinte fizikailag védhetetlen, nem tud odaérni a kapus. „Hozzákapcsolnék egy másik szempontot is, a hazai közönség hatása a büntetőrúgókra. A hazai pálya előnyének nagy szakirodalma van, mindez több tényezőből áll, nem csak abból, hogy minden göröngyét ismeri az ember a pályának, hanem ott a hazai közönség is. Általánosságban ez növeli – sportáganként különböző arányban – az esélyét a hazai csapat győzelmének. Azonban ezzel a jelenséggel és a tizenegyesrúgásokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni a 2016-os Olaszország-Németország Európa-bajnoki negyeddöntőt. Sorsolás történik annak kapcsán, hogy melyik csapatkapitány dönthet hova rúgják a büntetőket.Ez egy speciális helyzet volt, mivel egy egy semleges pályán történt az eset, ahol az egyik kapu mögött az olaszok, a másik mögött a németek ültek, sportpszichológiailag azt mondhatnánk, hogy egyértelmű, hogy az ember a hazai pálya előnyét szeretné kihasználni, és az övéi előtt rúgja a tizenegyeseket. Itt azonban a németek játékosa, Bastian Schweinsteiger azt mondta, hogy az olaszok előtt szeretné rúgni, a meccset vezető Kassai Viktor meg is lepődött ezen. Schweinsteiger úgy gondolta, kisebb a nyomás akkor, ha az ellenfél szurkolói előtt rúgja a tizenegyeseket, mintha az ő szurkolói előtt tenné ezt.

A történet jól felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai pályának gátló hatása is lehet. Én a sportpszichológusi munkámban sokszor találkozom azzal, hogy a sportolónak nehéz megküzdenie a hazai pálya előnyével”

– fejtette ki Harsányi Szabolcs Gergő.

Az említett tizenegyespárbaj a tavalyi Európa-bajnokságról

A sportpszichológus úgy látja, bár igazságosabb az új forma,az edzéseken gyakorolt tizenegyesekkel nem lehet generálni azt az érzést, hogy milyen lenne ezt tétmeccsen rúgni. Bár alkalmaznak erre bizonyos mentális technikákat, de tökéletesen modellezni nem lehet. „Itt még azt is figyelembe kell venni, hogy milyen típusú rúgóról van szó: van, aki mindig egy sarokba rúgja a labdát, míg van, aki figyeli a kapust, miközben megy a labda felé, majd a kapus mozgásának függvényében rúgja valamelyik irányba” – tette hozzá.

harsanyi_szabolcs_gergo003kf

A tizenegyes párbaj kapcsán más ötletek is felmerültek: egy javaslat szerint a két csapat még a meccs előtt lerúgná a büntetőket, így csökkentve a játékosokra nehezedő nyomást. A 48 csapatos világbajnokságokon eltörölnék a döntetleneket a csoportmeccs alatt, hiszen ebben a lebonyolítási rendszerben hármas csoportokban játszanának a csapatok, így az utolsó körben a pihenő csapatot kigolyózhatná a másik két, pályára lépő együttes, ezért amennyiben egy meccs 90 perc után döntetlenre végződne, rögtön jönnének a tizenegyesek. „Szerintem ez rossz döntés, mert egy gyengébb csapat számára még inkább megnő az értéke a döntetlennek. Még inkább értelmet nyer, hogy a csapatbuszt is a tizenhatos vonalára rakják, mert így egy jó csapatot nagyobb eséllyel le tudnak győzni. Egy esélytelenebb csapatként, ha egy döntetlent már ki tudok húzni, akkor nagyobb esélyem van már a győzelemre. A vívásból mondanék egy példát. Egy gyengébb vívó egy ötös asszóban nagyobb eséllyel meg tud verni egy jó vívót, mint egy tizenötös asszóban. Pont ezért előfordul, hogy egyenlő állásnál passzívan próbál vívni, mert ebből egyrészt taktikai előnye származhat, másrészt minél rövidebb a hátralévő vívóidő, annál kevesebb tuson múlik a meccs, tehát nagyobb esélye van legyőzni a nála jobbat” – mondta Harsányi Szabolcs Gergő, aki 2008-ban csapatban magyar bajnoki címet szerzett vívásban a Honvéddal, többek között a nemrég a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének megválasztott Kulcsár Krisztián társaságában.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a mai sportban nagy szerepe van a médiának is. Nem elhanyagolható a show, amit egy-egy esemény tud generálni, és bármennyire sem látványos egy meccs, legyen szó akár a világbajnoki döntőről, a tizenegyesek a végén garantáltan nagy nézettséget jelentenek. „A tizenegyesrúgások azok, amikor még a nagymama is bejön megnézni. A 120 percet lehet, hogy még nincs kedve végignézni, de a tizenegyeseket már igen.

Vért akarunk látni, így ebből a szempontból jó dolog a büntetőpárbaj, és nem mellesleg minden sportágban az eladhatóság is fontos szempont”

– zárta Harsányi Szabolcs Gergő.

Előző sztori

Labdarúgás: veszélyes Mosonmagyaróvárt fogad vasárnap a SZEOL

Default thumbnail
Következő sztori

Tóth I. János: Adhassuk az SZJA 10 százalékát a szülőknek!

Legutóbbi hasonló cikkek