A város anno és 2017-ben - újból képválogatással ünnepeljük Szeged napját

Tíz képpárral mutatjuk be idén is az évszázadokat maga mögött hagyott Szegedet. Egyes házakra, szobrokra szinte már senki sem emlékezik, más épületek viszont állták az idő viharát a gondos kezeknek köszönhetően. Tekintse meg képgalériánkat, s olvassa el a rövid ismertetőket!

A

idén is időutazásra invitáljuk olvasóinkat. Meglepően sokat változott a város az eltelt évtizedekben. Vannak olyan értékes épületek, amelyek örökre elpusztultak, mint a Bocskai és a Szilágyi utca közötti házak. Más esetekben kevesebb könnyet ejtünk, mert ma inkább szégyen, mint büszkeség, hogy Szegeden állították fel először

Sztálin

és

Lenin

szobrát. Azonban ez is a történelmünk része. Egyes épületek, mint a nemrég felújított Fogadalmi templom és az Új zsinagóga visszanyerték, vagy hamarosan visszanyerik régi szépségüket. Kalandozzanak velünk a múltban!

1882-ben épült fel a Balogh-ház a Széchenyi tér 6. szám alatt, amely nevét építtetőjéről Balogh János királyi közjegyzőről kapta. A "fényírda" 1907-től

működött a házban

, az emeletráépítés valamikor az 1960-as években zajlott le.

A kormány jelentős összegű támogatásának köszönhetően

Baumhorn Lipót

mestermunkája, az 1900 és 1902 között felépült Új zsinagóga. A 48 méter magas épület eklektikus stílusban épült, bizonyítva a magyar zsidóság asszimilálódását. A holokauszt után ültetett növények helyett visszaállítják

, amelynek köszönhetően kívülről is újból megcsodálható lesz a műemlék az állványok eltűnése után.

Szintén XX. századi múltunk értékes, s nemrég felújított része az 1913 és 1930 között felépült Magyarok Nagyasszonya székesegyház, avagy ahogy mindenki ismeri: a szegedi dóm. Történetéről

írtunk, felújításáról pedig

. Megmaradásra méltó volt a bontás során előbukkant, 11. századi alapokra épített Dömötör-torony. Belsejét

Aba-Novák Vilmos

falfestményei díszítik.

"Ez a szegedi szobor, a nemsokára Budapesten megvalósuló Sztálin szobor, a magyar nép lelkéből fakadnak, érzelmeit tükrözik, szeretetét fejezik ki azok iránt, akiknek nevéhez, akiknek eszméihez nemcsak a világtörténelem, hanem a magyar történelem legnagyobb fordulata is fűződik" - állította

Révai József

népművelési miniszter

Tápai Antal

szobrának felavatásakor, amely részben egy Horthy-emlékmű maradványaiból készült el. A szöveget ugyan egy 1951-es filmhíradóból idéztük, de maga az avatás 1950. december 30-án zajlott le. A szobornak rövid karrier jutott, a forradalom utáni évben elbontották. Helyére 1968-ban került fel az eredetileg 1955-ben az Aradi vértanúk terén felavatott lidicei emlékkő.

Nem kevés egyszintes épületet találhattunk még az ’50-es évek szegedi belvárosában. Az épületeket fokozatosan lebontották a következő évtizedben, ez történt meg a Nagy Jenő utca 3. szám alatti házzal, amelynek helyére négyemeletes bérházat húztak fel.

Csak néhány üres asztalt, s pedáns rendben összesöprögetett borosüveg-maradványok halmait találtuk a szerelmes pár helyén egy szombati reggelen. Este talán az unokáikkal is találkozhattunk volna.

Nem változott sokat a Mars téri autóbuszállomás képe 1965. novemberi felavatása óta. Az utasforgalom ugyan a tízszeresére, a járműforgalom a hétszeresére nőtt, de az épületek maradtak, habár évtizedes szándék a pályaudvar elköltöztetése. A buszok azonban változtak, a farmotoros Ikarus 55, s a ma már ritkaságnak számító ÁMG pótkocsik Ikarus 60-sok helyét korszerűbb járművek vették át. Igaz, a faros buszokkal egy időben, azok utódjaként gyártott 200-as sorozatú Ikarusok kései példányaiból még láttunk párat.

Az amerikai bombázásokban és német katonák hídrobbantása miatt 1944 őszén elpusztított hidat 1947 és 1948 között építették újjá. A Rákosi Mátyásról elnevezett hidat

Mihailich Győző

tervezte. Az azóta látszólag nem változott hídon 49 év alatt rengeteg módosítás történt, s nem csak a címfestő cégére tűnt el...

1986-ban adták át az új lakóháztömböt a Kossuth Lajos sugárút, Bocskai utca és Szilágyi utca közötti szakaszán, elpusztítva a század elején még képeslapokon is büszkeséggel mutatott épületeket.