Salát Gergely Szegeden: Trump megdöntené az észak-koreai rezsimet

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

salat_gergely03_gs

A sinológussal a modern Kína világát jártuk körbe. Kérdeztük a kínai szocialista rendszerről, a megjelenő kapitalizmusról, a gazdasági növekedésről, a környezetszennyezésről. Kifejtette véleményét a távol-keleti nagyhatalom viszonyáról más államokkal, terítékre került a Kínai Népköztársaság kapcsolata az Amerikai Egyesült Államokkal, Észak-Koreával, Oroszországgal. Elárulta azt is, hogy miért vásárol meglepően sok gazdag kínai Budapesten lakást.

– A Kínai Népköztársaságról létezik egy sajátos prekoncepció a fejünkben: szocialista állam, mégis megjelennek benne a kapitalizmus jegyei a „reform és nyitás” politikájának elemeként. Melyik Kína az erősebb? Mit látunk, mikor kiszállunk a repülőgépről?

– A leszállás után mindenképpen a kapitalista arcát látjuk az országnak. Azonban nem vagyok abban biztos, hogy azok a fogalmak – kapitalizmus, szocializmus -, amelyeket mi Nyugaton kitaláltunk magunknak, érvényesek más civilizációkra is. Ugyanis azt tapasztalom, ha azt mondom, hogy paradicsom, asztal, egyetem vagy éppen szocializmus, az kicsit mást jelent Kínában – pont annyiban különbözik, hogy e szavakat fenntartásokkal használjuk.

Salát Gergely (1975-) sinológus, publicista, tanszékvezető egyetemi docens

A Budapesti Piarista Gimnáziumban, majd a Pekingi 55. sz. Középiskolában folytatta középiskolai tanulmányait, később a Pekingi Egyetem Jogi Karán jogot hallgatott. 1997-től oktat hazai felsőoktatási intézményekben (Budapesti Gazdasági Főiskola, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) kínai nyelvet, filológiát, történelmet, irodalomtörténetet, országismeretet, politikát. 2013-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Kínai Tanszékének egyetemi docense, 2014-től tanszékvezető.

– Hírek jelentek meg arról az utóbbi időszakban, hogy lassul a kínai gazdasági növekedés. Kell-e aggódni amiatt, hogy az elmúlt harminc év tendenciái megváltoznak? Hathat-e ez a kínai életszínvonalra negatívan?

– Az a lassulás 6,5 százalékos növekedést jelent, nem tudom, hogy volt-e hasonló Magyarországon az elmúlt száz évben. Nem kell kétségbeesni, a világ legtermészetesebb dolga, hogy a kínai gazdaság már nem növekszik évente 14-15 százalékkal. Az emberi élethez hasonlóan a gazdasági fejlődésnek is van egy természetes pályája, a fejlődő országok először nagy lendülettel haladtak előre, majd ez a görbe fokozatosan laposodott.

– Néhány éve láttam egy kínai filmet, amely egy kislány történetén keresztül egyszerre mutatta be a felhőkarcolókkal teli nagyvárost és az utak, szolgáltatások nélküli vidéket, ahol írni-olvasni is alig tudnak. Mekkora ez a vidéki Kína, s milyen mértékben növekszik a városi rész?

– Ma a lakosság kicsit kevesebb, mint fele él vidéken, ez egy nagyon látványos változás, mert harminc évvel ezelőtt még csak tíz százalék volt a városi lakosság aránya. Nem mindenki szegény vidéken, de tagadhatatlan – ezt a kínaiak is elismerik -, hogy egyes térségekben ez még mindig jelentős problémát jelent. Több százmillió embert kiemelni az abszolút mélyszegénységből óriási feladat, de már megkezdték a végrehajtását, egészen fantasztikus eredményeik vannak. A jelenleg érvényes célkitűzés szerint 2021-re, a Kínai Kommunista Párt megalakításának századik évfordulójára akarják felszámolni a mélyszegénységet, az igazi nyomort.

– Milyen szerepe van Kínában a környezetszennyező iparnak? Rengeteg képet látunk hatalmas szmogfelhőkről, bányákról, miközben egyre több az autó. Tesznek-e valamit a környezetvédelemért?

– A fő problémát az jelenti, hogy meg kellett hozni egy döntést: esznek, vagy levegőt vesznek. Az iparosodás kezdetekor – ahogy egykor Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban – egy ország nem teheti meg, hogy a környezetvédelemmel törődjék. Ha betartja a különböző ehhez kapcsolódó szabályokat, beépíti a környezetvédelmi technológiákat, akkor annak az ára beépül a termékekbe, s nem lesz versenyképes. Úgy tűnik, hogy beáldozták környezetük tisztaságát néhány évtizedre a gazdasági fejlődésért a kínaiak.

salat_gergely04_gsNagyjából 2008 környékén jöttek rá, hogy ez a fejlődési modell fenntarthatatlan, ettől kezdve nagyon komoly programokat indítottak a környezet védelme érdekében. Az ország nagy mérete miatt igazán jó eredményeket elérni nem könnyű, de tudjuk, hogy Kína a világ legnagyobb napelemgyártója és a legnagyobb napenergia-felhasználója. Ők költik – az Egyesült Államok mellett – a legtöbb pénzt új, zöld technológiák kifejlesztésére. A környezetszennyező gyárak átállítása szoftverfejlesztésre azonban bele fog telni még néhány évtizedbe…

– Mi a helyzet a kínai-amerikai viszonnyal? Nagy botrányt okozott, hogy telefonon fogadta a Kínai Köztársaság (Tajvan) vezetőjének gratulációját Donald Trump amerikai elnök választási győzelme után. Ismert, hogy az amerikai-tajvani kapcsolat nagyon szoros, de a Nixon elnök óta az „egy Kína” elv miatt nem hivatalosan működik.

– Ez egy nehéz kérdés, mert nagyon ellentmondásos az, amit eddig Trump elnök csinált Kína-ügyben. A kínai-amerikai viszony a világ legbonyolultabb kapcsolata. Nem is Tajvan ebből a legsúlyosabb probléma, összeakaszkodtak Japán ügyében, a Dél-kínai-tenger szigeteinek kérdésében.

Egy hegemóniaváltás közepén vagyunk, amikor Amerika relatív súlya csökken, Kínáé pedig nagyon megnövekedett, amely a világtörténelemben mindig konfliktust okozott, soha nem fordult elő, hogy egy regnáló nagyhatalom békében átadta volna egy feltörekvő újnak.
A jövőt nem tudni, mert egyszer megkérdőjelezi Trump az „egy Kína” elvet, máskor pedig megerősíti ugyanezt. Egy sinológus kolléga azt javasolta: kapcsoljuk be a biztonsági öveket, s figyeljünk.

– Arról is tudunk, hogy Trump be akar keményíteni az Észak-Koreával üzletelő vállalatokkal szemben, ami a kínai cégeket is erőteljesen érinti. Milyen az észak-koreaiak és a kínaiak kapcsolata?

– Észak-Korea egy kellemetlen partner Kína számára. A népköztársaságnak egyáltalán nem jó, hogy egy kiszámíthatatlan, atomfegyverekkel játszó, rakétakísérleteket végrehajtó, folyamatosan feszültségeket generáló szomszédja van. Azonban szüksége van egy ütköző államra a saját határai és az amerikai katonai támaszpontokkal teli Dél-Korea között. Ha egyszer csak összeomlana Észak-Korea, s a jelenlegi feltételek mellett végbemenne egy országegyesítés a félszigeten, akkor Kína határainál amerikai tengerészgyalogosok masírozhatnának.

salat_gergely02_gs

Ezért éppen csak, hogy életben tartja a rendszert, de ez nem biztos, hogy örökké így fog maradni. Egyre reálisabbnak gondolom, hogy Trump szeretne egy történelmi hagyatékot maga után, s az észak-koreai rezsim megdöntése egy jó pont lenne a történelemkönyvekben. Elképzelhetőnek tartom, hogy annyira elegük van Kim Dzsongunékból a kínaiaknak, hogy belemennek a rendszer megdöntésébe, a válságot, a menekültkérdést pedig valahogy kezelik, s cserébe megegyeznek abban, hogy az egyesült Korea kikerül az amerikai érdekzónából, azaz távoznak onnan az Egyesült Államok csapatai. Egyelőre még nem nagy ennek a valószínűsége, de nem zárható ki ilyen alku.

– A kínaiak a világ számtalan részén megjelennek. Az oroszok például amiatt aggódnak, mert Szibériában egyre több kínai él, attól félnek, hogy akár el is szakadhatnak a lakosság kicserélődése miatt. Jogosak az oroszok félelmei?

– Nem lennék különösen nyugodt a helyükben, habár a kínaiak tanultak a XX. század – elsősorban Amerika – példáiból, azaz uralmat gyakorolni nemcsak az adott terület közvetlen katonai megszállásával lehet, hanem cégek felvásárlásával gazdasági befolyásszerzéssel, a „puha erővel”. Nem tartom reálisnak azt, hogy az orosz távol-kelet kikiáltaná a Kínához való csatlakozást, még akkor sem, ha többségbe kerülnének a kínaiak, mert jelenleg is ők szerzik meg az ottani kőolajat, fát, földgázt. Felesleges arrébb tenni a határokat.

– Nemrégiben kapta fel a média azt a hírt, hogy a legtöbb külföldi ingatlant vásárló Magyarországon vagy orosz, vagy kínai. Miért vesznek ilyen sokan lakást, házat? Van-e köze ennek Magyarország uniós tagságához?

– Ez egy világjelenség, a kínaiak felvásárolják az ingatlanokat, ehhez tulajdonképpen Magyarország viszonylag későn csatlakozott. Arról lehet szó, hogy a kínai felsőosztály, a felső-középosztály szeretné a vagyonát biztonságban tudni. Egy ingatlanbefektetés, ami az ő vagyonukhoz képest nem olyan jelentős, az Európai Unió egy tagországában értékállónak számít. A magyar ingatlanok ráadásul elképesztően olcsóak a kínai lakásokhoz képest. Nevetni szoktak a kínai üzletemberek egy-egy budai új lakás árán – pedig számunkra nagyon drágának tűnnek. Ez később számukra akár menekülőpálya is lehet egy keményvonalas politikai fordulat, vagy egy komolyabb gazdasági krízis esetén.

Előző sztori

A szűrővizsgálatok fontosságáról a Csongor téri Közösségi Házban + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Csúri Ákos: Mezőköplényi négercsók

Legutóbbi hasonló cikkek