Az NFM válaszát várja Lázár János a tram-train ügyben

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

kassel_tramtrain_wiki

Tíz kérdést intézett Lázár János a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a Szeged-Hódmezővásárhely tram-train projekt kapcsán – írja a vasarhely24.com.

Mindent megtesz a Szeged-Vásárhely közötti tram-train-ért a Miniszterelnökséget vezető miniszter, de az nem valósulhat meg minden áron. Tíz kérdést intézett Seszták tárcájához – közölte a hírportál.

Sajtótájékoztatót tartott a kancelláriaminiszter szerdán az elmúlt napok tram-trainnel kapcsolatos történései kapcsán Vásárhelyen a városházán. Beszédében Lázár János az NFM-nek a projekthez való hozzáállását (is) firtatta.

A Szeged és Vásárhely közelsége, az ebből adódó kapcsolat meghatározza a két város jövőjét, mely között ma naponta 200 busz, több mint 10 vasúti járat segítségével 5-10 ezer ember ingázik, valamint 3000-en autóval járnak a két város között, mondta Lázár János. Kiemelte, mindez alátámasztja azt, a két város, tram-trainnel kapcsolatos előzetes elképzelési megalapozottak voltak.

2015 végén Hódmezővásárhely városa az előkészítés munkálatait leadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, és a MÁV-nak, a kormányra bízva ezzel az előkészítést. Ekkor a tervezést végző konzorcium számítása szerint 23 milliárdból megvalósítható a projekt.

Ebből a pálya városon belüli pálya megépítése, városon kívüli pályafelújítás, és a szerelvények beszerzése is megvalósulhatott volna. 2016 májusában egy előterjesztés készült az NFM-nél a kormányszámára, melyet jóvá is hagytak, hogy ebből 10 milliárdért szerelvényeket vásárolnak, 13,2 milliárdét pedig a pályát alakítják ki.

2017 tavaszán ugyancsak azt NFM – eddig ismeretlen okokból – azt javasolta, a pálya kiépítésére ne 13,2 hanem 32,5 milliárd kerüljön előirányzásra. A járművekre pedig 10 helyett 16 milliárdot írtak elő – foglalta össze Lázár János. Hozzátette, nem világos, ami eddig 23 milliárdba került, miért kéne rá 50-et költeni. Szükség lenne ugyan rá, de nem minden áron. Hozzátette Vásárhelyen elkötelezettek a beruházás iránt, arra a városnak, a térségnek és a hátrányos helyzetű régiónak is szüksége lenne. Reményét fejezte ki, végül csak késedelmet szenved a tram-train megépítése, de nem marad el.

A miniszter egyúttal felszólította a a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, adjon magyarázatot a történtekre. A minisztériumhoz tíz pontból álló kérdéssort fogalmazott meg és juttatott el.
Előszőr is arra vár választ, támogatja-e az NFM a projektet egyáltalán, ugyanis tegnapi közleményük szerint nem biztos hogy megtérül a beruházás, miközben korábban már 48,5 milliárdos támogatásra tettek javaslatot a kormánynál.

Újabb kérdés, mi a beruházás árának ilyen mértékű emelkedése, hiszen az eredeti 23 milliárdos költségre készült és ismeretes hatástanulmány, addig a mostani 48,5 milliárdosé nem ismert. Lázár arra is választ vár, igaz-e a kormányköröben terjedő hír, hogy már a közel 50 milliárdos kalkuláció sem igaz, hanem inkább 60 milliárd lehet a projekt ára. Kíváncsi továbbá arra is, a tram trainre mennyi hazai és mennyi uniós forrás áll rendelkezésre. A vásárhelyiek a 23 milliárdos beruházás tisztán uniós forrásból való megvalósulásáról tudnak: Lázár kijelentette, az ország akkor engedheti meg magának ezt a beruházást, ha az nagyrészben uniós pénzből valósul meg.

A miniszter megdöbbenésének adott hangot akkor is, amikor megtudta, nincs támogatási szerződése sem a projektnek az NFM és a MÁV között. Mint fogalmazott, azt is tisztázni kell, az európai bizottság fogja-e támogatni a tram train megépítését.

Arra is választ vár, vajon mi álláspontja a Szeged-Vásárhely közötti tömegközlekedést eddig végző DAKK-nak (volán) és MÁV-nak a projektről.

Mintegy ráadásként a dél-alföldi régió egy korábban beharangozott, de aztán visszavont fejlesztésének a lemondásának az okára is választ vár a miniszter, miszerint miért marad el a Szeged-Vásárhely-Békéscsaba-Gyula közötti vasúti pálya villamosítás.

Lázár János hozzátette, nehéz a helyzete, mindent megtesz a projektért és képviseli ezúttal is a vásárhelyiek érdekeit, de a város egyetlen árdrágító politikára sem fog igent mondani.

A kormány kötelessége az, hogy megakadályozza az árdrágítást, és csak a valós költségekre mondjon igent.

Szerdán reggel azt kérte Orbán Viktortól, a kormány jövő heti ülésén a tram-train projektjét is tűzze napirendre, tekintettel arra, hogy más hasonló ügyek is vannak, ahol az NFM által felügyelt beruházásoknál költségnövekmények mutatkoznak.

Lázár János az alábbi kérdéssort küldte el ma az NFM-nek:

1. Tisztázza az NFM, hogy támogatja-e a projektet?
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő villamosvasúti rendszer nem térül meg, nem fogják elegen használni és Európában is csupán kevés hasonló közlekedési kapcsolat épült ki. A kérdés az, miért javasolta a Kormánynak 2017. március 20-án, hogy 48,5 Mrd forint összegben támogassa a beruházást?

2. Tisztázza az NFM, mi okozza a beruházás árának ilyen jelentős mértékű emelkedését?
2016. május 20-án a beruházás költségét a tárca 13,25 Mrd forint pályakorszerűsítéssel és 10 Mrd forint járműbeszerzéssel számolva 23,25 Mrd forintban határozta meg. 2017. március 20-án, ugyanezen beruházás költsége 32,5 Mrd forint pályakorszerűsítéssel és 16 Mrd forint járműbeszerzéssel számolva már 48,5 Mrd forintot tesz ki. Hogyan lett 3 éves tervezéssel a legutolsó, 2015 novemberi hatástanulmányban szereplő 22,97 Mrd forintból 48,5 Mrd forint?

3. Tisztázza az NFM, az árkülönbség okát!
Van-e a 48,5 Mrd forintos költség mögött hatástanulmány?

4. Tisztázza az NFM, menyibe kerül végül a beruházás!
Igazak-e azok az információk, hogy a tram-train rendszer kiépítésének valós végösszege meghaladhatja a 60 Mrd forintot is?

5. Tisztázza az NFM, mennyi európai uniós és mennyi hazai költségvetési forrással számolnak!
Amennyiben kétséges a beruházás megtérülése és emiatt az uniós támogatás, miért terveznek ilyen magas költséggel? Mennyivel kell a magyar adófizetőknek hozzájárulni a beruházáshoz?

6. Tisztázza az NFM, miért nincs még mindig támogatási szerződés!

7. Tisztázza az NFM Brüsszel hozzáállását a beruházáshoz!
Milyen egyeztetésekre került sor az uniós támogatás érdekében?

8. Tisztázza az NFM a Dél Alföldi Közlekedési Központ (DAKK) és a Magyar Államvasutak (MÁV) viszonyát a beruházáshoz!

9. Tisztázza az NFM, miért marad el a három megyei jogú várost és két megyét összekötő, Szeged-Hódmezővásárhely-Békéscsaba-Gyula vasútvonal villamosítása!

10. Tisztázza az NFM, hogy 10 év alatt miért nem sikerült jól előkészíteni a projektet!

Előző sztori

Fogadóóra a Szentesi Rendőrkapitányságon

Következő sztori

Megyei sikerek a szakmai tanulmányi versenyeken