A tavalyihoz hasonló vagy kicsit magasabb forgalomra számítanak az édességgyártók húsvétkor

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége a minőségi termékek részesedésének növekedése mellett a tavalyihoz hasonló vagy azt kissé meghaladó húsvéti forgalomra számít – mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Tavaly 768 tonna szezonális édességet vásároltak a húsvéti időszakban a magyarok 3,6 milliárd forint értékben, ez mennyiségben 10 százalékos, értékben 7 százalékos csökkenés az előző évhez képest – tette hozzá. Az értékesítés csökkenése évek óta jellemzi a piacot, miközben a fogyasztás a minőségi édességek felé tolódott el, inkább kevesebb, de drágább édességet választanak a magyarok.

A teljes éves magyar édességpiac forgalma tavaly 200 milliárd forint volt, idén ezt valamivel meghaladó összegre számítanak a szövetség tagvállalatai – mondta. Az édességgyártók a húsvéti időszak – értékesítésben számolva – három hónapját tartják a legfontosabb szezonnak. A figurás csokoládéból ugyanis ilyenkor fogy a legtöbb, a karácsonyi 650 tonnánál mintegy 20 százalékkal többet adtak el tavaly.

Ismertetése szerint a legkedveltebb figura három éve a csokinyúl. A szezonális édességek teljes – forintban mért – forgalmából a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék, a csokoládényúl pedig 41 százalék maradt. Ezt követően, szintén érték alapján, tavaly a hagyományos és a speciális húsvéti csomag volt a legnépszerűbb, együttesen 10 százalékos aránnyal. Az egyéb csokoládéfigurák – kacsa, bárány és csibe – aránya 8 százalékot ért el a múlt évben, csakúgy, mint tavalyelőtt. A játékot is tartalmazó ajándékcsomagoknak 2 százalékos volt a részesedése a 2016-os szezonban – sorolta.

Sánta Sándor elmondta: a húsvéti édességek teljes, értékben mért forgalmából a hipermarketek változatlanul 49 százalékkal részesedtek a legutóbbi húsvéti időszakban. A diszkontok mutatója 24 százalékról 23-ra csökkent, míg a lánchoz tartozó üzleteké 24-ről 25 százalékra nőtt. Az önálló boltok stabilan 3 százalékon állnak.

Az elnök elmondta: hosszú évek munkájának eredménye, hogy a bevonómasszából készült csokoládék lassan kikopnak a kereskedelemből. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, jelenleg viszont már 93 százalékos a részesedésük. Tavaly látványos volt a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén folytatódik, a glutén-, cukor-, laktózmentes édességek és paleo nyuszik is találhatók a választékban.

Magyarországon átlagosan fejenként 3,2 kilogramm édességet fogyasztanak évente, ami alacsonynak számít a 10 kilogramm körüli nyugat-európai átlaghoz képest. Elmondta: tavaly több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást, 2020-ig 10 százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát. Az édességgyártók, az Élelmiszerforgalmazók Országos Szövetségével közösen, önkéntes vállalásokkal már elkezdték a csökkentést.

Kitért arra is, hogy a szövetséget 25 éve alapította 12 tagvállalat, jelenleg 25 tagjuk van, termelésük a belföldi piac több mint 85 százalékát adja.

Előző sztori

Lázár János a Kormányinfón: a CEU-kérdés csak ürügy, Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a kvótát (FRISSÍTVE)

Default thumbnail
Következő sztori

FM: jó irányba mutat az új vadászati törvény és a tájegységi vadgazdálkodás

Legutóbbi hasonló cikkek