Trócsányi László Szegeden: Az ország versenyképessége függ a jogrendszertől

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

eli_konferencia002kfA kutatás-fejlesztés rohamosan változó terület, a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS is több jogi problémába ütközött még indulása idején. Az innováció, a változó körülmények rugalmas jogi környezetet igényelnek, nehogy a merev jogrendszer szétfeszítse a technológiai környezetet. A gazdasági fejlődés és az innováció jogi kihívásairól szóló konferenciát Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitotta meg.

Az ország versenyképességét nagyban megszabja, hogy vesz részt a gazdasági folyamatokban, s milyen eredményeket tud felmutatni ezen a téren – összegezte Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki szerint a jogászok ezen a területen is egyre nagyobb szerepet kapnak. Az úgynevezett jogi versenyképesség meghatározója egyrészt az ország jogrendszere – a jogszabályok száma, minősége, átláthatósága -, másrészt a jogszabályok tartalma. Utóbbi esetében rendkívül nagy szerepe van a minisztériumnak, azon belül is a versenyképességi tanácsnak és az igazságügyi tanácsnak – jelentette ki a miniszter. A gazdaság és a technológia fejlődésével új szabályozási területek jelennek meg, és ez kihat a jogszabályok mennyiségére is. 1916-ban 51, ehhez képest 2015-ben 230-ról döntött a parlament. Ma Magyarországon 1718 törvény van hatályban. Hozzátette: kérdés, valóban szükség van-e ennyi joganyagra, versenyképes lesz-e egy ország, ha a jogszabályok száma hatalmas mennyiségre kúszik fel.

A miniszter szerint nem magyar sajátosság a hatalmas mennyiségű joganyag. Egyfajta “túlkodikfikációnak” lehetünk tanúi, emellett azonban “felülkodifikáció” is megjelenik: az a miniszteri rendeletben is szabályozható kérdést törvény rendezi. Hozzátette, az innováció komoly jogi kihívások elé állítja a törvényhozókat és a jogászokat, a dróntörvény például már napirenden van a kormány előtt. Igazságügyi miniszterként viszont kifejezetten tiltakozik az ellen, hogy az ügyvédeket mesterséges intelligenciával felruházott robotok helyettesítsék.

A digitális technológia olyan új élethelyzeteket teremt, melyek során a jogászokra óriási szükség van – állította Balogh Elemér, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, utalva ezzel például a Trócsányi által is felvetett dróntörvényre. Felidézte, a jog szerepe ma az alakító funkció, míg korábban a konzerválás, a helyreállítás feladatát viselte. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója utóbbi gondolatra csatlakozva megemlítette, a lézeres kutatóközpont építése során többször szembesültek jogi problémákkal, hiszen a kutatás-fejlesztés gyorsan változó környezet.

Előző sztori

FRISS: Betegség miatt elmarad Bayer Zsolt szegedi estje

Következő sztori

Kettős megemlékezésre hív a Szőregi Baráti Társaság

Legutóbbi hasonló cikkek