Öt év alatt 60 százalékkal emelkedik a szociális ágazatban dolgozók átlagbére

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Öt év alatt – 2013 és 2018 között – átlagosan 60 százalékkal emelkedik a szociális ágazatban dolgozók bére, közöttük a felsőfokú végzettségűeké 67-71 százalékkal – jelentette be a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Czibere Károly közölte, az egy hónappal ezelőtt megjelent kormányrendelet értelmében idén 7,5 milliárd forintos bérkiegészítést kapnak a felsőfokú végzettségű szociális dolgozók, köztük 4400-an a család- és gyermekjóléti szolgálatoknál tevékenykednek. Jelezte: ez a bérkiegészítés átlagosan bruttó 35 ezer forintot jelent, az emelést a napokban – januárig visszamenőleg – megkapják az érintettek.

Azt hangoztatta, hogy a szociális ágazatban dolgozók elkötelezett munkájának egyebek mellett az az eredménye, hogy sok gyermeket nem kell állami gondozásba venni, és hogy a veszélyeztetettségi látencia évről-évre csökken.

Emlékeztetett arra is, hogy a kormány 2014-től minden évben jelentősen növelte az ágazatban dolgozók bérét, így 2014-ben 12 milliárd forintos bérpótlékkal, 2015-ben és 2016-ban pedig 8-8 milliárd forintos bérkiegészítéssel.

Ismertetése szerint így a szociális ágazatban dolgozók átlagbére idén 208 ezer, jövőre pedig 233 ezer forint lesz.

A kormány stratégiai célja az, hogy a gyermekek megkapjanak minden olyan támogatást és segítséget, ami testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődésüket szolgálja, továbbá a kormányzat meg akarja akadályozni a nélkülözés, a veszélyeztetettség, a bántalmazás és az elhanyagolás minden formáját – mondta.

Az államtitkár szerint fontos cél az is, hogy a gyerekeket anyagi okok miatt ne kelljen kiemelni, hanem saját családjukban kapjanak meg minden támogatást, és azt is, hogy a hátrányos helyzet ne jelentsen életre szóló meghatározottságot.

Emlékeztetett, a kormány 2016 januárjától alakította át a gyermekjóléti rendszert, a gyermekjóléti központok számát megnégyszerezte, ezekhez forrást biztosított, a gyermekvédelmi jelzőrendszert pedig megerősítette.

Arról is beszélt, hogy a kormánynak az ágazatban dolgozók iránti megbecsülését jelzi a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása, valamint az is, hogy a továbbképzési programjaikat ingyenessé teszik.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) józsefvárosi polgármester arról beszélt, az önkormányzat a kormány béremelési politikájával összhangban az elmúlt években maga is kiegészítette a szociális ágazatban dolgozók bérét. Nem csak a kormányzatnak, hanem egy adott önkormányzat vezetésének is fontos, hogy elismerje és megbecsülje a szociális ágazatban dolgozók áldozatos munkáját – mondta.

Ismertetése szerint 2013 óta a kerületi önkormányzat 13. havi bért biztosít az ágazatban dolgozók számára, továbbá tavaly további 18 százalékkal megemelték a bölcsődei dolgozók és a szociális ágazatban dolgozók bérét. Úgy vélte, a béremelés időszerű, indokolt és megérdemelt volt. Példaként említette, hogy egy felsőfokú végzettségű, 15 éves munkatapasztalattal rendelkező kerületi dolgozó 2013-ban 140 ezer forintot keresett, ma pedig 220 ezer forintnál többet. Ehhez jön hozzá a kerület által nyújtott 13. havi bér és a 18 százalékos béremelés – fűzte hozzá.

Kocsis Mátét arról is kérdezték, mit gondol arról, hogy az MSZP Pityinger Lászlót (Dopemant) támogatja az áprilisi józsefvárosi időközi választáson. A fideszes politikus meglepőnek mondta a szocialisták döntését, és úgy fogalmazott: amikor először hallotta a hírt, nem tudta, hogy az komoly-e, és amikor megtudta, hogy komoly, nem tudta, hogy sírjon, vagy röhögjön. Szerinte amit Dopeman képvisel, az “Józsefvárosban nem követendő érték, hanem maga a probléma”. Utalt arra is, hogy az előadó művészneve, a “dope” angolul kábítószert jelent.

Előző sztori

Gida boom a Vadasparkban

Default thumbnail
Következő sztori

Szirénapróbát tart Algyőn a katasztrófavédelem

Legutóbbi hasonló cikkek