Írjon nekünk

Közélet

Újraválasztották Áder János államfőt (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Áder János; Kövér László

Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés hétfőn.

A titkos szavazásban 170 képviselő vett részt, mindannyian érvényesen voksoltak. Áder János, a Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére 39-en szavaztak.

Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot. A politikus megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét.

Az 1959-ben született Áder János – volt házelnök, országgyűlési és európai parlamenti képviselő – második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos. Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd – a rendszerváltás utáni ötödik államfőként – 2012. május 10-én lépett hivatalba. Áder János nős, felesége Herczegh Anita, négy gyermekük van.

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Kósa: Áder államfői, Majtényi ellenzéki aktivista beszédet mondott

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint míg Áder János államfői beszédet mondott hétfőn a parlamentben, addig Majtényi Lászlótól “virtigli ellenzéki aktivista” felszólalást hallhattak.

A kormánypárti politikus hétfőn az államfőválasztás utáni sajtótájékoztatóján értékelte a két köztársaságielnök-jelölt – még a titkos voksolások előtt tartott – beszédét.

Áder János köztársasági elnök, a Fidesz-KDNP államfőjelöltje a nemzet egységének kifejezésére hozott példákat, egyebek mellett a szerb-magyar történelmi megbékélésről – mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: a köztársasági elnöknek feladata, hogy a minden magyar szempontjából fontos ügyekben fellépjen. Közölte: az államfővé újraválasztott Áder János május 8-án tesz esküt.

Ezzel szemben a baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László – noha a nemzet megosztásának elkerülését szorgalmazta – mindenkihez szólt, kivéve a kormány politikáját támogatókat – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte Majtényi László “csak az ellenzékről, sőt még a szélsőségesekről is beszélt, akikről azt mondta, hogy be kell emelni őket az alkotmányos keretek közé”.

A politikus hozzáfűzte: a köztársaságielnök-választás első – eredménytelen – fordulójában még 44-en, a második körben viszont már 5-tel kevesebben, csak 39-en szavaztak a volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére. A két forduló között, “80 perc alatt 5-en ábrándultak ki” belőle – fogalmazott.

Kósa Lajos azt is kiemelte: Majtényi László ellenzéki jelöltként nem csak hogy felszólalhatott az Országgyűlésben, de a közszolgálati televízió azt élőben közvetítette. Majtényi László “ehhez képest azt mondta, hogy Magyarországon nincs szólásszabadság, és súlyosan korlátozzák a (…) vélemények megjelenését” – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy Tarlós István főpolgármester – mint arról az ATV-ben nyilatkozott – jelenleg nem tervezi az indulást a következő, 2019-es főpolgármester-választáson, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: “ha Tarlós István azt akarta mondani, hogy szerinte nem fog elindulni 2019-ben, akkor azzal kapcsolatban óvatos vagyok, mert majd 2018-ban vagy 2019 elején kell erről döntést hozni, addig pedig kár ilyesmin lamentálni”.

A nagyáruházak parkolóinak, illetve a házhozszállításnak az esetleges megadóztatását firtató kérdésre Kósa Lajos azt válaszolta: “látatlanban” nem akar állást foglalni a témában, de általános politikájuk a közösségi közlekedés segítése, és ennek részeként kell értelmezni a parkolási rendszert is. Az önmagában helyes – tette hozzá -, ha arra ösztönzik az embereket, hogy válasszák inkább a közösségi közlekedést. Azt is mondta ugyanakkor, hogy általában véve nem támogatja a kisadókat.

Eredménytelen az első forduló

Eredménytelen lett az államfőválasztás első fordulója hétfőn az Országgyűlésben, mert egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados támogatást. A második szavazás után az lesz a köztársasági elnök a két jelölt – Áder János és Majtényi László – közül, aki a legtöbb voksot kapta.

Kövér László házelnök a plénum előtt bejelentette: 175 képviselő adta le voksát. Áder János 131, Majtényi László 44 szavazatot kapott.

A szavazás érvényes volt, de eredménytelen lett, ezért második fordulót tartanak – közölte a házelnök, aki egy óra 20 perc szünetet rendelt el a szavazás idejére.

Majtényi: helyre kell állítani a köztársaságot

Helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához – hangoztatta Majtényi László, a baloldali ellenzék által támogatott köztársaságielnök-jelölt hétfőn a parlamentben.

Majtényi László

A volt ombudsman az elnökválasztás előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt.

Abban összegezte programját, hogy mindenkinek jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. A volt ombudsman megköszönte az őt jelölőknek, hogy hitet tettek rendszerkritikus programja mellett.

Majtényi László elviselhetetlennek nevezte a szegénységet és úgy ítélte meg, hogy a korrupció maga alá gyűrte az államot. A magánnyugdíjpénztárakra, trafikokra, földekre, az “elcsent tan- és sajtószabadságra”, a kultúra szabadságára utalva azt mondta: be kell látni, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében lehet bízni.

A jelölt az 1989-90-es alkotmányos értékekhez, a parlamenti demokráciához visszatérést sürgette. Az önzés korlátozását szorgalmazva kiemelte: szabad és szolidáris Magyarországot szeretne.

A bevándorlásról szólva Majtényi László azt fogalmazta meg, hogy “morálisan és alkotmányosan csak az a politika igazolható, amely a szülőföldjükről elűzöttekre úgy tekint, mint a miénkkel azonos méltóság hordozóira”. “Csak az jó menekültpolitika, amely az emberiesség erkölcsi és jogi követelményeinek megfelel” – hangoztatta.

Machiavellit idézve azt mondta, “ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség”. Közölte, a belviszály minden fejlődés legfőbb gátja, azonban a békességnek vannak kulturális előfeltételei.

A nyomorral, a korrupcióval, a megfélemlítéssel, az elnyomással, a környezet pusztításával soha nem lehet békét kötni – jelentette ki Majtényi László, aki azt is jelezte: folyamatos vitára is szükség van, ugyanis amíg csak egy vélemény érvényesül, soha nem lesz béke.

Majtényi László jelezte, az eddigi államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából. A jelölt azt is kiemelte, hogy nem lenne fél óránál tovább hálás az őt megválasztó pártoknak, mert a hála nem alkotmányossági kategória. Hozzátette, hogy köztársasági elnökként nem lenne “odafagyott mosolyú köszönőember, sem pedig néma és komor szfinx”.

Közölte, hogy megválasztása esetén maradéktalanul élne minden eszköztárral, s mivel szerinte az alkotmányosság megroppant, “unortodox eszközök alkalmazásának” is helyet adna. Erre példaként a korlátlan beszédjogot hozta, továbbá azt, hogy korlátlanul nyújthatna be törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek. Noha utóbbit a parlament nem köteles elfogadni, de megtárgyalni igen – fűzte hozzá.

Majtényi László szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy első törvényjavaslata a sajtószabadságról szólna, mert egyre-másra szűnnek meg a “sajtószabadság utolsó közlönyei”. További javaslatai között említette egy új alkotmánybírósági törvény, egy szociális, a felsőoktatási és közoktatási, és a korrupció megfékezését célzó jogszabály kidolgozását.

Beszédében megjegyezte azt is, hogy kevesebb gyalázkodás, hazugozás, “sorosozás”, idegen ügynöközés több lett volna. Az elmúlt hetek fényében azt is kérhetné – jegyezte meg -, hogy ha vannak a parlamentben olyan pártok, amelyeknek vezetői élvezték Soros György támogatását, akkor szavazzanak rá, de nem kéri.

Áder János: tegyük életünk központi kérdésévé a teljesítményt!

Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során számos bizonyságát lelte ennek. A tapasztaltakból példaként említett egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket.

Az államfő hétfőn a parlamentben, a köztársaságielnök-választást megelőző beszédében számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról. Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Áder János; Kövér László

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen “épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség. Úgy fogalmazott, szomorú volt szembesülnie “a rövidtávú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel”. Megemlítette, hogy az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanezen idő alatt egy Európa területét meghaladó nagyságú erdő tűnt el a Földön, és hogy a Kárpát-medencének – a klímaváltozás szempontjából – Európában egyedülálló a sérülékenysége.

Az államfő megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.

Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, a baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének is, hogy vállalta a megmérettetést.

Végül utalt a jövő évi országgyűlési választásra, jelezve, hogy “a politikai viták zaja a következő hónapokban erősödni fog”. Azt kérte a képviselőktől, hogy e vita során gondoljanak a 200 éve született Arany Jánosra, aki a következőket mondta: “Aki azt mondja; én nem adok a hazának, amennyi tőlem telik, olyba veszem, mintha azt mondaná: én nem akarom, hogy legyen Magyarország. (..) Nem gondoltuk meg, hogy ha a haza nem lesz, akkor mi sem leszünk; nem lesznek ökreink, juhaink, nem lesznek házaink, földeink (…), nem leszünk mi magunk. Mert a haza ezekből áll. Most ez a kérdés: akarjuk-e, hogy éljen a haza, vagy sem?”

Megkezdődött a titkos szavazás

A jelöltek parlamenti felszólalása után megkezdődött a köztársaságielnök-választás hétfő délelőtt.

A titkos szavazáson Áder János jelenlegi államfőre, a Fidesz-KDNP jelöltjére vagy Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Intézet elnökére szavazhatnak a képviselők. A Jobbik előre bejelentette, hogy képviselői nem vesznek fel szavazólapot.

Az első körben kétharmados támogatottság kell ahhoz, hogy a jelölt betölthesse az öt évre szóló tisztséget. Ha nem lesz meg ez a többség, akkor második szavazást rendelnek el. Ez után – a szintén titkos – voksolás után az lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, függetlenül a szavazásban részt vevők számától. Eredményt legkorábban fél 12-kor, legkésőbb délután 1 órakor hirdetnek.

Korábban írtuk:

Reggel 8 órától napirend előtti felszólalások hangoztak el, majd – némi szünet beiktatásával, 9.30-tól – megkezdődik az államfőválasztás folyamata. Felszólal 15-15 perces időtartamban a két jelölt, a képviselők ezt követően titkos szavazáson adhatják le szavazatukat.

Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Eredménytelenség esetén második szavazást tartanak, amelynek végén az a jelölt válik államfővé öt évre, aki – a voksok számától függetlenül – a legtöbb szavazatot kapta. Az ülésnap a kérdésekkel és az azonnali kérdések és válaszok órájával zárul.

Hírzóna

Adventi adománygyűjtést indít a makói Angyalsóhaj Alapítvány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elsősorban hátrányos helyzetű, egészségkárosult gyermekeket nevelő családokat segítene az egyesület.

Tovább olvasom

Közélet

Magukat szerelőknek kiadó szélhámosok garázdálkodnak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szerelést színlelve próbálnak meg bejutni lakásokba.

Tovább olvasom

Közélet

Orbán: Bevándorlásellenesek vagyunk, magyart csak magyarral lehet pótolni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kormányfő szerint egy fogyatkozó népességű ország nem tudja megoldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.

Tovább olvasom

Aktuál