Európai béruniót szeretne a Jobbik

Az Európai Unión belüli bérunió melletti polgári kezdeményezést kíván sikerre vinni a Jobbik. Fokozatosan szeretnék csökkenteni a nyugat-európai és a kelet-közép-európai bérek közötti különbséget, ezt tartják a felzárkózás zálogának. Legalább hét országban kell elindítani a kezdeményezést, hogy foglalkozzanak az üggyel Brüsszelben.

„Az Európai Unióban eddig egy politikai unió működött, szemben egy gazdasági-szociális unióval” – fogalmazott

Tóth Péter

, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselője, a párt helyi vezetője. Úgy gondolja, a „problémák szétterítésében” – mint az illegális migráció eredménye - élen jár az unió, de a megoldások megtalálásában már kevésbé sikeres. Abban bízik, ha az európai kezdeményezésük sikeres, akkor a bérunió hatására csökken a különbség Nyugat- és Kelet-Európa között. Azt reméli a Jobbik, hogy ez Magyarországon és Közép-Európában az elvándorlás gátja lesz, a kiegyenlítődés hatására nőnek a hazai adóbevételek, s így a nyugdíjak is. Szerintük így nyeri el az unió valódi értelmét. Az Európai Unióban nem létezik a népszavazás intézménye, parlamentjének tagjai nem tehetnek egyéni képviselői indítványt, így csak a polgári kezdeményezés segítségével érhetik el, hogy legalább foglalkozzon a kérdéssel az Európai Bizottság. Ehhez hét uniós tagállamban kell összegyűjteni egymillió aláírást. Tóth Péter elsősorban közép-európai és a balkáni országok támogatásában bízik, ezért tárgyal több államban

Vona Gábor

, a párt elnöke Bulgáriától Lengyelországig. A szegedi politikus szerint nem veszítené el az ország a versenyképességét, ha azonos bérek lennének a győri és az ingolstadti Audi-gyárban. Úgy gondolja, ez csupán a Fidesz és a 2010 előtti balliberális kormányok érvelése, akik az olcsó munkaerővel tették népszerűvé Magyarországot a multinacionális befektetők előtt. Megjegyezte, az autógyárak eddig is versenyképes fizetést tudtak adni, példaként a Mercedes üzemének Kecskemétre gyakorolt hatását említette, a fideszes városvezetés MSZP-s kormány alatt tudta a településre csábítani a német céget – ez Botka Lászlónak nem sikerült, amivel „Szeged vesztes maradt a leginkább leszakadó térség részeként”. Kérdésünkre kifejtette, még nem tudja, hogy a bruttó, vagy a nettó bér legyen azonos, de adóügyekben is a fokozatosságot támogatná. Az adóuniót sem tartja rossz ötletnek, ha ennek köszönhetően a különböző cégek és tagállamok „panamázását”, trükközését vissza lehetne szorítani.