Csoki fodrozik a Tisza medrében + FOTÓK



Természetesen nem a valódi folyóban, hanem csak miniatűr másában. Egy csokimester avatott be minket a készítés rejtelmeibe, s tanácsot is adott, hogy milyen ár felett nem tévedhetünk az édességválasztásban.
Harmadik alkalommal tartanak csokifesztivált az Árkád bevásárlóközpontban február 10. és 12. között. A rengeteg különleges csokoládé mellett idén édességből készítettek egy makettet. A Belvárosi híd alatt folyik át öt méter hosszan Tisza, de nem víz, hanem felmelegített csokoládé van a mederben. Felismerhető a Móra Ferenc Múzeum épülete, az Árvízi Emlékmű és a Szőke Tisza gőzhajó. A csokoládés produkciót létrehozó
Vanya Gábor
callebaut-csokimester lapunknak elárulta, a grillázsszobrászatért
Rimóczi László
, a Magyar Grillázs Szövetség Elnöke felelt, a marcipán figurákat pedig a szegedi cukrász,
Szabadi István
, azaz Popeye készítette. A munkában résztvevők a maguk területén mintegy másfél-két hetet dolgoztak. Csütörtökön este kilenctől hajnali öt óráig rakták össze az elemeket. „Olyan 200-250 kilogramm csokoládé került be a melegen tartó tálba, amelyből egy szivattyú segítségével a felső ághoz juttatjuk a csokoládét. Abban bízunk, hogy három napig működni fog, s egy nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló csokoládéfolyást mutathatunk be. Soha nem csináltunk még ilyet, ez egy olyan mintaprojekt, amelynek mi sem tudjuk a végeredményét” – mondta a csokimester. A legnagyobb problémát a lejtés jelentheti, mert ez nem olyan, mint egy csokoládé-szökőkút. 20-25 fokos dőlésre lett volna szükség, de akkor már szinte hegyvidéket álmodtak volna a szegedi belváros helyére, így visszavették 10-12 fokra. „A meder nem fűtött, legszívesebben becsuknánk minden ablakot és a fűtést is felkapcsolnánk, hogy minden működjön” – tette hozzá nevetve. S milyen csokoládét ajánl a mester? Azt tanácsolja, inkább kóstoljunk mi. Ha a csokoládé egységára minimum tízezer forint kilogrammonként, akkor valószínűleg nem kapunk rossz minőséget.