Lázár a Kormányinfón: A 4-es metró ügye nemzetközi baloldali bűncselekmény (FRISSÍTVE)

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lázár János

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint fel kell készülni arra, hogy Törökország esetleg nem tudja ellátni a migrációval kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, és egy újabb bevándorlási hullám indul el.

Lázár János a legfontosabb teendőnek nevezve a felkészülést arra az esetre, ha Törökország nem tudná ellátni a migrációval kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, és így egy újabb bevándorlási hullám indulna el. A tárcavezető közölte: a kormány azzal számol, hogy a migrációs helyzet az idén romlik, ezért Magyarországnak késznek kell lennie arra, hogy Törökországtól függetlenül is meg tudja védeni az ország és az Európai Unió határait.

Úgy fogalmazott, bár “a bevándorlóknak nagy segítséget nyújtanak a Soros György által szervezett turnusok”, de összességében azon múlik a helyzet, hogy Törökország határain átengedik-e a migránsokat vagy sem. A miniszter ezzel összefüggésben nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a múlt héten több mint 500 határvadász tett esküt Magyarországon, továbbá arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium “gőzerővel dolgozik” az idegenrendészeti őrizet visszaállításán. Utóbbit az európai biztonsági helyzet kockázatosságával indokolta. Személyes véleménye szerint egyébként egy második, belső kerítés felépítése elengedhetetlenül szükséges lesz a következő időszakban.

Soros György magyar származású amerikai üzletemberről szólva – kérdésre – arról is beszélt, hogy a hírszerzés készített egy anyagot a Soros György-féle és más szervezetek – különösen a közép-európai országokat érintő – befolyásolási kísérleteiről. Ezt bemutatták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának, és a testület döntésén múlik a jelentés sorsa – mondta. “Soros György maga nevezi saját magát Orbán Viktor ellenzékének, és ő jelenti be az amerikai sajtóban rendszeresen, hogy kampányt folytat a magyar belpolitikai viszonyok megváltoztatására. Ez olyan dolog, amit a nemzetbiztonsági bizottságban értékelni kell” – fogalmazott.

Lázár Jánost megkérdezték a pénteken hivatalba lépő új amerikai elnöknek, Donald Trumpnak a NATO “elavultságára” vonatkozó kijelentéséről, amivel kapcsolatban felmerült az amerikaiak nélküli európai védelmi rendszer terve. A Miniszterelnökség vezetője erre úgy reagált: a magyar álláspont szerint Európának rendelkeznie kell önálló védelmi képességekkel. Ezért a magyar kormány kész felsorakozni olyan javaslatok mögé, amelyek az önálló védelmi képességet szolgálják – közölte, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy “korai még a NATO-t temetni”.

Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a magyar honvédség ma “Közép-Európa és talán Európa egyik leggyengébbike”, ezért a kormány februárban megtárgyalja a magyar honvédség fejlesztési koncepcióját. Ez választ fog adni arra, hány katonára, milyen haderőfejlesztésre van szükség. Azt is ígérte, hogy növelik a honvédelmi költségvetést. Világossá tette egyúttal, hogy a sorkatonai kötelezettség visszaállításáról továbbra sincs szó. Kérdésre válaszolva elmondta, Donald Trump pénteki beiktatásán Magyarországot a washingtoni nagykövete képviseli.

Február 2-án Budapestre látogat az orosz elnök

Február 2-án Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette be Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a látogatás előkészítése érdekében a jövő héten Moszkvába utazik.

A miniszter tájékoztatása szerint egy szokásos éves találkozóról van szó, amikor a két ország kormányának tagjai áttekintik az aktuális társadalompolitikai és gazdasági kérdéseket. Ez egy fontos megbeszélés lesz, de semmi rendkívüli nincs benne, hiszen az elmúlt években rendszeresen, évente egy alkalommal találkozott a magyar és az orosz kormány – közölte.

Lázár János értékelése szerint 2017 fontos év lesz a külpolitikai viszonyokban, nemcsak az új amerikai elnök hivatalba lépése és a Brexit miatt. A magyar kormány szerint a multilaterális együttműködések helyett a bilaterális együttműködések korszaka következik, vagyis a nemzetközi együttműködések helyett a nemzetek között alakul ki kétoldalú együttműködés – magyarázta.

Az az érdekünk – folytatta – , hogy mind az Amerikai Egyesült Államokkal, mind Nagy-Britanniával “fair és korrekt” kétoldalú megállapodásokat kössünk. Hozzátette: a britek Európai Unióból történő távozását úgy kell lebonyolítani, hogy az jó legyen Európának és jó legyen a briteknek is, a feleknek kölcsönösen előnyöket kell találniuk. Hangsúlyozta, a magyar kormánynak “érdekvédő” álláspontot is képviselnie kell a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok érdekeit illetően.

Lázár János csütörtökön feljelentést tesz a 4-es metró ügyében

A kormány döntése alapján csütörtök délután büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Lázár János a 4-es metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be.

Elmondta, a 452,5 milliárd forintos uniós forrásból megvalósult beruházás ügyében az európai számvevőszék tett bejelentést az OLAF-nál, amely tavaly zárta le vizsgálatát több bűncselekmény valószínűsítése mellett. Közölte, a feljelentés tartalmazni fogja az OLAF észrevételeit, állításait. Kifejtette, azon számlák összege, amelyek esetében csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés, visszaélés, szabálytalanság, lopás történt, megközelíti a 170 milliárd forintot. A miniszter szerint “nemzetközi baloldali bűncselekményről” van szó, mivel Dániában, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában folyik nyomozás.

Elmondta, az OLAF jelentéséből kiderül, hogy szinte minden nagy közbeszerzési elemnél megsértették a közbeszerzési törvényt és nyilvánvaló csalással kötötték meg a kiviteli szerződéseket. Lázár János szerint volt olyan projektmenedzser, akinek az volt a feladata, hogy a főváros érdekében lebonyolítsa a pályázatokat, de emellett megbízásokat fogadott el a pályázótól. Hozzátette: az OLAF szerint 58 szerződésnél történt bűncselekmény. Bár ez volt az országban az egyik legnagyobb beruházás, mégsem volt generálkivitelezője, ez az Európai Bizottság szerint 65 milliárd forintos kárt okozott Budapestnek és az EU-nak – mondta. Közölte, Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie, ennyibe fog kerülni az, amit “a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén”.

Lázár János azt mondta, úgy gondolja, hogy az OLAF – az uniós eljárási szabályainak megfelelően – majd nyilvánosságra hozza a jelentést. Nem a kormány volt a beruházó, nem a kormány folytatta a vizsgálatot, a kormányt tájékoztatták – válaszolt a jelentés nyilvánosságra hozatalát szorgalmazó kérdésekre.

Arra a kérdésre, hogy a feljelentésben miért nem nevezi meg a beruházás fő arcait, a miniszter közölte, az OLAF-jelentés szerződésekről beszél és az esetek többségében a szerződést aláírók monogramját tartalmazza. Egy másik kérdésre, miszerint a felelősségi rangsorban hol állhat Demszky Gábor volt főpolgármester és korábbi helyettesei, Horváth Csaba, Atkári János vagy éppen Hagyó Miklós, a politikus azt mondta, “első, második és harmadik helyen”. A számonkéréssel kapcsolatban jelezte, hogy az OLAF jelentése sok cég nevét tartalmazza, például “a Siemens élen jár”.

A 3-as metróról szólva – utalva az MSZP péntekre meghirdetett demonstrációjára – úgy fogalmazott: azok tüntetnek a 3-as metró felújításáért, akik “szétlopták Budapestet”. “Éhes az MSZP, és úgy gondolja, hogy ugyanolyan lopásra nyílik lehetősége, mint amilyen történt 2002-2010 között a fővárosban a 4-es metró kapcsán?” – kérdezte. A miniszter közölte: a 3-as metró rekonstrukcióját illetően a főváros élvezi a kormány támogatását, amely EU-s forrásból mintegy 138 milliárd forintot kész biztosítani a megvalósításhoz. Egyetértve Tarlós István főpolgármesterrel úgy látja, nyáron elkezdődhet a felújítás.

A kormány távoltartja magát az ellenzéki pártok között zajló csatáktól

Azzal kapcsolatban, hogy Botka László, Szeged polgármestere az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a miniszter azt mondta, az ellenzéki oldalon megindult a lökdösődés a hatalom megszerzése érdekében, a kormány távoltartja magát az ellenzéki pártok között zajló csatáktól, az ország ügyeit intézik. Megerősítette: január 30-án a szegedi városházán találkozik Orbán Viktor kormányfő Botka Lászlóval, hogy megvitassák a városfejlesztési terveket.

Hangsúlyozta, nem azért mennek, mert az MSZP leendő miniszterelnök-jelöltjével akarnak beszélni, hanem a szegedieket képviselő polgármesterrel akarnak beszélni. Egy másik kérdésre Lázár János azt is mondta: ő a szomszédos Hódmezővásárhelyen volt polgármester, és bár nem egy “politikai gyékényen” árulnak, de szeretné a korrekt viszonyt megőrizni.

Egy szerb focicsapat hárommilliárd forintos magyar állami támogatásáról Lázár János közölte, tavaly évvégén 27 milliárd forint értékben határon túli szervezeteket is támogattak; elindítottak 9 milliárd forintból egy kárpát-medencei óvodaprogramot és határon túli, eszéki, dunaszerdahelyi, csíkszeredai és délvidéki sportegyesületeknek is adott a magyar kormány támogatást.

A miniszter arról is biztosított, elegendő az ország földgáztartaléka, és visszautasította a földgázkészletezéssel kapcsolatos ellenzéki kritikákat. A Momentum Mozgalom nevű civil szervezetnek a budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezését firtató kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: a kormány csak akkor foglalkozik ezzel, ha összegyűlt a kellő számú aláírás.

A minisztert kérdezték a Professzorok Batthyány Körének az ország állapotáról készített elemzéséről, amelyről azt mondta: Orbán Viktor a Fidesz elnökeként válaszol a jelentésre, ezt a napokban elküldik a szervezetnek, és a kormányfő személyesen is áll a kör rendelkezésére. A korrupcióval kapcsolatos állításokat Lázár János úgy kommentálta: ha intézményesített korrupció lenne Magyarországon, akkor nem lenne tele az államkassza.

Szintén kérdésre tudatta: februárban várható kormánydöntés arról, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése után az állami cégeknél a többi dolgozó kap-e, és ha igen, milyen mértékű béremelést. Az éttermi áfa csökkentésével kapcsolatos tapasztalatokat márciusban tekintik át – közölte, majd cáfolta a közétkeztető cégek államosításáról szóló sajtóhírt. Márciusban lesz a 2018-as költségvetési tervezet első egyeztetési köre a minisztériumok között; a kormány célja, hogy a tavalyinál hamarabb kerüljön az Országgyűlés elé – mondta.

Előző sztori

A kemény fagyok ellenére miért kevesebb a madár az etetőkön?!

Következő sztori

A GVH 600 millió forintra bírságolta a Telekomot