Kultúra

Kulturális piacon csemegézhetünk a művelődési intézmények programjaiból

Kulturális piacon csemegézhetünk a művelődési intézmények programjaiból

2017. január 16., hétfő
Kulturális piacon csemegézhetünk a művelődési intézmények programjaiból
varosi_kulturalis_piac_sajttaj001kf

Hagyományteremtő szándékkal élesztik újjá a ’90-es években nagy sikerű rendezvényt. Az Agóra délutánján bemutatkoznak a szegedi művelődési házak, színházak, civil egyesületek is.

1994 és 1998 között már működött Szegeden a Városi Kulturális Piac, a közterületen tartott rendezvényen megismerhették az érdeklődők a művelődési házakat, a helyi civil szervezeteket, kulturális közintézményeket. Ezt a hagyományt éleszti újra a Szent-Györgyi Albert Agóra, amely házigazdája lesz január 21-én délután 2 és 6 között megrendezendő eseménynek.

Orbán Hedvig

, az Agóra igazgatója kiemelte, a kezdeményezést örömmel fogadták, s létrehozásában azonnal partnernek bizonyultak a szegedi intézmények, egyesületek. Céljuk az, hogy ráirányítsák a figyelmet a város közművelődési intézményeire, kulturális életének színtereire. A meghívottak nemcsak egy-egy asztalon mutatják be „portékáikat”, hanem egyben a színpadi programokat is biztosítják, a Szegedi Pinceszínház

Spiró György

Prahjából ad elő, de fellép többek között a Tömörkény István Művelődési Ház balett csoportja, valamint a Bálint Sándor Művelődési Házhoz köthető Dél-alföldi Harmonikabarátok Egyesülete. Az Agóra készül kiegészítő programokkal is, este

Jakupcsek Gabriella

televíziós műsorvezetőt várják, aki legújabb kötetét mutatja be.

varosi_kulturalis_piac_sajttaj004kf

„A magas műveltség, a tudomány, az irodalom és a művészet nem mezei virág, hanem üvegházi növény, amely csak akkor virul, ha tisztes megélhetésnek magasabb hőmérséklete veszi körül és nem hervasztja el a szegénység, a nyomor dermesztő fagya” – idézte

Klebelsberg Kuno

kultuszminiszter szavait

Gyüdi Sándor

, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A rendezvény ugyan nevében a kultúra „piacosítására” is utalhatna, amelytől oly sokan berzenkednek, de valójában szó sincs erről ez alkalommal. Az idősorrendben utoljára létrejött intézményben a Szent-Györgyi Albert Agórában tartják a rendezvényt, ahol együtt mutathatják meg értékeiket. Kiderülhet, a múzeum már nem azt jelenti csak, hogy a teremőrök mutatják, hogy merre kell menni, a színház pedig több előadások színhelyénél. Rámutatott, Szeged szinte alig rendelkezik iparral, mezőgazdasággal, ezért csak a kultúra terén emelkedhetünk ki. Ezt a lehetőséget két katasztrófának, a Nagy Árvíznek és a trianoni békediktátumnak „köszönhetjük”, az előbbi után épülhetett fel a múzeum, a Szegedi Nemzeti Színház épülete, az utóbbit követően költözött Szegedre az egyetem.

Balog József

a MASZK Egyesület nevében és a civilek képviseletében emlékezett vissza a 23 évvel ezelőtti első lépésekre. Akkor még erősebb szerepe volt a civil oldalnak a kezdeményezésben, mint a kultúra „hivatalos” részének. „Nagyszerű alkalom, hogy a közös erő, az öntudat megerősítést nyerjen” – vélekedett a kezdeményezés újbóli felélesztéséről. „Óriási örömmel fogadta”

Kiss Ernő

, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója is, hogy Orbán Hedvig újraindította a Városi Kulturális Piacot. Korábban is megjelentek rendezvényeken a művelődési házak, például a halfesztiválon, vagy az egyik esküvői kiállításon. Most is készülnek saját programokkal, a hozzájuk köthető fellépők mellett kézműves foglalkozást tartanak szombaton.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.