Kulturális piacon csemegézhetünk a művelődési intézmények programjaiból

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

varosi_kulturalis_piac_sajttaj001kf

Hagyományteremtő szándékkal élesztik újjá a ’90-es években nagy sikerű rendezvényt. Az Agóra délutánján bemutatkoznak a szegedi művelődési házak, színházak, civil egyesületek is.

1994 és 1998 között már működött Szegeden a Városi Kulturális Piac, a közterületen tartott rendezvényen megismerhették az érdeklődők a művelődési házakat, a helyi civil szervezeteket, kulturális közintézményeket. Ezt a hagyományt éleszti újra a Szent-Györgyi Albert Agóra, amely házigazdája lesz január 21-én délután 2 és 6 között megrendezendő eseménynek. Orbán Hedvig, az Agóra igazgatója kiemelte, a kezdeményezést örömmel fogadták, s létrehozásában azonnal partnernek bizonyultak a szegedi intézmények, egyesületek. Céljuk az, hogy ráirányítsák a figyelmet a város közművelődési intézményeire, kulturális életének színtereire.

A meghívottak nemcsak egy-egy asztalon mutatják be „portékáikat”, hanem egyben a színpadi programokat is biztosítják, a Szegedi Pinceszínház Spiró György Prahjából ad elő, de fellép többek között a Tömörkény István Művelődési Ház balett csoportja, valamint a Bálint Sándor Művelődési Házhoz köthető Dél-alföldi Harmonikabarátok Egyesülete. Az Agóra készül kiegészítő programokkal is, este Jakupcsek Gabriella televíziós műsorvezetőt várják, aki legújabb kötetét mutatja be.

varosi_kulturalis_piac_sajttaj004kf

„A magas műveltség, a tudomány, az irodalom és a művészet nem mezei virág, hanem üvegházi növény, amely csak akkor virul, ha tisztes megélhetésnek magasabb hőmérséklete veszi körül és nem hervasztja el a szegénység, a nyomor dermesztő fagya” – idézte Klebelsberg Kuno kultuszminiszter szavait Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A rendezvény ugyan nevében a kultúra „piacosítására” is utalhatna, amelytől oly sokan berzenkednek, de valójában szó sincs erről ez alkalommal. Az idősorrendben utoljára létrejött intézményben a Szent-Györgyi Albert Agórában tartják a rendezvényt, ahol együtt mutathatják meg értékeiket. Kiderülhet, a múzeum már nem azt jelenti csak, hogy a teremőrök mutatják, hogy merre kell menni, a színház pedig több előadások színhelyénél. Rámutatott, Szeged szinte alig rendelkezik iparral, mezőgazdasággal, ezért csak a kultúra terén emelkedhetünk ki. Ezt a lehetőséget két katasztrófának, a Nagy Árvíznek és a trianoni békediktátumnak „köszönhetjük”, az előbbi után épülhetett fel a múzeum, a Szegedi Nemzeti Színház épülete, az utóbbit követően költözött Szegedre az egyetem.

Balog József a MASZK Egyesület nevében és a civilek képviseletében emlékezett vissza a 23 évvel ezelőtti első lépésekre. Akkor még erősebb szerepe volt a civil oldalnak a kezdeményezésben, mint a kultúra „hivatalos” részének. „Nagyszerű alkalom, hogy a közös erő, az öntudat megerősítést nyerjen” – vélekedett a kezdeményezés újbóli felélesztéséről. „Óriási örömmel fogadta” Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója is, hogy Orbán Hedvig újraindította a Városi Kulturális Piacot. Korábban is megjelentek rendezvényeken a művelődési házak, például a halfesztiválon, vagy az egyik esküvői kiállításon. Most is készülnek saját programokkal, a hozzájuk köthető fellépők mellett kézműves foglalkozást tartanak szombaton.

no images were found

Előző sztori

Bakondi: permanens a nyomás a magyar-szerb határon

Következő sztori

Nincs egyetértés a vagyonnyilatkozatok ügyében a kormányoldal és az ellenzék között