Balog: a reformáció hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal

A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján péntek este Budapesten a Művészetek Palotájában.

A miniszter kiemelte: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. "Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is" - fogalmazott. Hozzátette: ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de "hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére (...) ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt.

Balog Zoltán

rámutatott: mindezek emberi tettek, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a világ, de a reformáció valódi lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel. A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, amely meghatározza az embert, embert szerető valóság. Ezt Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása bizonyítja. A reformáció arra tanít, hogy "építsd erre a bizalomra az életed, és mindaz, amit teszel, legyen hálaadó következménye annak, amit Isten tett teremtő, szabadító, megtartó szeretetével" - mondta. A tárcavezető kitért arra: ez az üzenet nem volt új 500 évvel ezelőtt, hiszen mondta Jézus, írták az evangélisták,

Szent Pál

,

Szent Ágoston

,

Szent Ferenc

és mások, csak éppen elfelejtődött, hogy mekkora ereje van. Luther, Kálvin és a magyar prédikátorok ezt fedezték újra fel, és "ezért adunk hálát". A hálaadás mellett az emlékév során legalább ilyen fontos, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és feltegyük a kérdést, hogy valóban hisszük-e és bízunk-e ebben az üzenetben - tette hozzá

Balog Zoltán

. A rendezvény végén az emlékévet

Kövér László

, az Országgyűlés elnöke nyitja meg. A megnyitón részt vett

Orbán Viktor

miniszterelnök, a protestáns egyházak vezetői, és a testvéregyházak képviselői. A reformáció emlékévében csaknem 400 programot szerveznek szerte a Kárpát-medencében. A központi programok sorában április 25-én szintén a Müpában mutatják be

Georg Friedrich Händl

Messiás oratóriumának rockváltozatát. Április 26-án helyezik el a budapesti Kálvin téren a reformáció 500. évfordulójára kiírt köztéri installáció pályázat nyertes alkotását. A Hetedik Műterem Kft. Kálvin térre tervezett installációja 95 térkő, amelyeken a reformációt meghatározó gondolkodóktól szerepelnek idézetek. Szintén április 26-án IGE-IDŐK címmel nyílik a reformáció magyarországi és európai történetét, hatását bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Júniusban adják át a reformáció-emlékforrást és emlékparkot a Budai vár Murad pasa bástyájában. Az emlékév legnagyobb eseménye a reformáció emléknapján, október 31-én lesz a fővárosi Papp László Sportarénában, a találkozóra a szervezők 13 ezer embert várnak. Ezek mellett vándorkiállítások és koncertsorozatok, művészeti és tudományos pályázatok, levéltári programok, műveltségi vetélkedők szerepelnek az emlékév programjai között. A reformáció kezdete 1517. október 31., amikor Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.