Sport

Az olimpia nemzeti ügy, nem lehet politikai propaganda része - Budapest esélyei, Szeged lehetőségei

Az olimpia nemzeti ügy, nem lehet politikai propaganda része - Budapest esélyei, Szeged lehetőségei

2017. január 26., csütörtök
Az olimpia nemzeti ügy, nem lehet politikai propaganda része - Budapest esélyei, Szeged lehetőségei
Rio 2016 - Megnyitóünnepség

Balla Attila kommunikációs, marketing- és sportmarketing-szakemberrel elemeztük az olimpiaellenes aláírásgyűjtés veszélyeit és azt, milyen hozadékokkal járhat a Budapest 2024 program az ország, a magyarság számára.

- Olimpiaellenes aláírásgyűjtést indítottak a fővárosban magukat civilnek kikiáltó mozgalmak. Azzal érvelnek, hogy az ország a jelenlegi gazdasági helyzetében nincs felkészülve az ötkarikás játékok megrendezésére, az arra szánt milliárdokat inkább az oktatásra, az egészségügyre kellene fordítani. Mi a véleménye az aláírás-gyűjtési kezdeményezésről, illetve az érvelésről? Nem lenne-e magának az olimpiának, az arra való felkészülésnek is egyébként egészségügyi, népegészségügyi szempontból is mérhető haszna például a mozgás, a sportolás népszerűsítése, az infrastruktúra fejlesztése által?

- Az első gondolat, ami eszembe jut a történtek kapcsán az, hogy:

sajnálom! Az olimpia nemzeti ügy, nem lehet egy politikai propaganda része!

Természetesen ennél összetettebb a válasz, amit talán érdemes több oldalról vizsgálni. Az olimpia rendezését elutasító, budapesti, helyi népszavazási kezdeményezést a zászlajára tűző NOlimpia! kampányt és az Olimpiát? Ne! futtató mozgalmak szerveződése egy egyszerű politikai propaganda, ami azt gondolom, hogy az indulásuk óta sokkal inkább egyértelművé vált. Egy olyan felületté alakult a Momentum mozgalom tevékenysége, ahol az ellenzéki erők (még azok is, akik korábban támogatásukról biztosították a kormányzatot a 2024-es olimpia rendezése kapcsán) felülve a népszerűség lehetőségének demagóg indokokkal próbálják az olimpiai pályázatot ellehetetleníteni. Tulajdonképpen trójai falóként használják a mozgalommá alakult fiatalok közösségét, ahonnan már elindult a kiszivárgás, mióta a baloldali pártok „segítő kezet nyújtottak” a kezdeményezésükhöz. Az érvek túlnyomó része is olyan felületeket érint, mely mellőzi a szakmaiságot és a kellő körültekintő tájékoztatást. Példaként hozzák az 1976-os montreali játékokat, ahol a város hitelből építkezett az olimpiára, felelőtlen gazdasági és politikai döntések mentén, nem a saját gazdasági teljesítőképessége alapján vagy ahhoz mérten, ezáltal nem volt csoda a bukása…. És itt van Athén 2004, a legtöbbet emlegetett görög rendezés a szellemvárosként riogatott stadionképekkel. Amit a képeken látunk: az tény! Viszont itt is csak a felszínt kapargatják meg, a valós okokról már nem beszélnek... 2014-ben (tehát 10 évvel a rendezést követően!) az athéni olimpia szervezőbizottsága (ATHOC) 121,6 millió euró nyereséget könyvelt el az esemény után, amit az elszámolást követően a görög központi költségvetésbe fizetett be. A görög pénzügyminisztérium 2013-as kimutatása szerint a 2000 és 2004 közötti, olimpiához köthető gazdasági aktivitásból a költségvetés 3,5 milliárd eurónyi extra forgalmi, társasági és egyéb adóbevételhez jutott. 1997-től 2004-ig Görögország messze az EU-átlagot meghaladó GDP-növekedést produkált.

Tehát maga az olimpia nem hozott veszteséget és mélypontot Görögországnak!

A valódi okok máshol keresendők, sokkal inkább a görögök fiskális fegyelmezetlensége, az uniós csatlakozásukat követő, idő előtti kiköltekezésük, a felkészületlenségük, illetve a hiányzó szakmai projektmenedzsment okolható. Mindezek összessége egy olyan sietségbe, kapkodásba sodorta a már egyébként 2000-es olimpiára is pályázó görögöket, hogy ész nélküli költekezésbe kellett fogniuk a rendezés miatt.

tlk_szegedi_sport10_gs

- Magyarországon miért más a helyzet?

- Teljesen más, mert míg 2000 februárjában a görögöknek még nem voltak véglegesített helyszíni terveik, addig az elmúlt 5 év sportágazatot érintő nemzetfejlesztési terveinknek és beruházásainknak köszönhetően teljes mértékben tudunk igazodni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elfogadott Agenda 2020, a gazdaságos olimpiák reform irányelveihez a budapesti olimpiai pályázatunkkal. Továbbá a kormány jelenleg is folytatja a 2012-ben megkezdett országos sportlétesítmény-fejlesztési programot, ennek következő eleme a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, amely az olimpiától függetlenül valósul meg, hiszen a létesítményekre az olimpiától függetlenül szükség van az országban. A magyar olimpiai és paralimpiai pályázat erőssége, hogy pusztán a világesemény miatt semmilyen sportlétesítményt nem kell építeni, és szó nincs az olimpiai költségek elrejtéséről, ami ugyancsak a Momentum mozgalom érvei között szerepel. Valamint ha a számoknál maradunk, a magyarországi olimpia rendezéséhez szükséges becslések 774 milliárd forintról szólnak, az ebből származó gazdasági többletjövedelmet pedig 1100 milliárd forintra tervezik. Ezek a számok nem tartalmazzák a pozitív társadalmi, gazdasági és turisztikai fejlődés hatásait.

Azt, hogy végre örökre megtanulhatná mindenki a világon, hogy ne keverjék össze Budapestet Bukaresttel!

A nemzeti öntudatunk ébredését és a sport összekovácsoló erejét a tavalyi foci-Eb már mindenki számára megmutatta. Rég nem látott pillanatokat élhettünk meg nem csak a franciaországi helyszíneken, hanem itthon az utcákon, de még a TV-képernyők előtt is!

Márton Anita

- Milyen veszélyekkel járhat, ha ily mértékben pártpolitikai, választási témává válik az olimpiai, illetve egyáltalán maga a sport, a sport támogatása?

Ahogy mondtam, a magyar 2024-es pályázat egy szakmai alapon jól végiggondolt, megtervezett és gazdaságilag megalapozott nemzetfejlesztő terv része, aminek az olimpia megrendezése lehetne méltó megkoronázása. Az egyoldalú politikai propaganda helyett ideje lenne a valós társadalmi párbeszédet előtérbe helyezni az olimpia rendezéséről, valamint a nemzetközi sportesemények helyéről a nemzeti identitásképzésben. Személyes szakmai tapasztalatom, hogy Budapesten kívül már több magyarországi város az olimpiai rendezés mentén fogalmaz meg gondolatokat, és elindult „egyfajta felkészülés”, hogy a nem közvetlen helyszíneket adó városok hogyan tudják magukat a legjobban pozicionálni (mondjuk városmarketing szempontból) a sikeres pályázat esetében. A népszavazás véleményem szerint ebben a kérdésben nem releváns, amit a legfrissebb közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Országos átlagban közel kétharmados a támogatottsága a rendezésnek, de vannak kérdéskörök, ahol ez a szám a 80 százalékot közelíti. A budapesti olimpiarendezés mellett szóló érvek közül a megkérdezettek 86-90 százaléka, illetve 76-77 százaléka értett egyet azzal, hogy

az olimpia megismertetné a világgal Budapestet, és felpörgetné a magyar turizmust, a rendezés büszkévé tenné a lakosságot, erősítené a magyarok nemzeti érzéseit és jelentősen hozzájárulna a magyar sport fejlődéséhez.

A kormányzat elkötelezett a sportfejlesztések mellett, amit a 2004. évi sporttörvény az országgyűlés által tavaly elfogadott módosításai pontosan meghatároznak. A hiánypótló Kemény Ferenc Program is része a több mint 10 éve tartó sikeres hazai sportfejlesztési törekvéseknek, és befektetés a jövőbe, amely a gyerekeink és unokáink egészségét szolgálja. Mindezen lépések összessége is növelheti Budapest esélyeit az olimpiarendezésért vívott versenyben, hogy az ország elkötelezett a sportfejlesztés irányában, valamit a sport és az olimpiai mozgalom értékeinek terjesztésében.

- Milyen hatása lehet az aláírásgyűjtésnek, az esetleges népszavazásnak a Budapest 2024 pályázat hazai támogatottságára, valamint nemzetközi megítélésére? Hogyan befolyásolhatja rendezési esélyeinket egyáltalán az, ha lesz népszavazás?

- A NOB által elmondott és sokszor hangoztatott alapelve, hogy csak az a város bízzon a rendezésben, amely a saját közvéleményét is meggyőzi a rendezésről. Tehát ha a közvélemény-kutatáson csak minimálisan vannak többségben azok, akik a világ legnagyobb sporteseményét a városukban szeretnék látni, az nem túl jó előjel. (Az eddigi olimpiai pályázók közül, kizárólag ott írtak ki népszavazást, ahol nem volt egyértelmű a többség támogatása.

Ez az érv jól hangzik, de a gyakorlatban azonban már alig érvényesül,

így fordulhatott elő, hogy bár 2013 januárjában

Tokióban csak 47 százalék volt a támogatók aránya,

ennek ellenére ugyanabban az évben Japán elnyerte a rendezés jogát. De ha egy városmár eljuta pályázati szakaszig, akkor a NOB is alapszabálya szerint vizsgálatot indít, és a kormánytól független vizsgálatot rendel meg, hogy képet kapjon a pályázó város elköteleződéséről. Mivel a NOB 2017. szeptemberben dönt a végső győztesről, és az ezt fél évvel megelőző állapotra kíváncsi, nem lehet kizárni, hogy ez a kutatás már nálunk megtörtént. Hogy a NOB-tagok mit gondolnak Budapest alkalmasságáról, az majd szeptember 13-án derül ki. Ha a NOB komolyan gondolja a gazdaságos olimpiát, akkor Budapest jó előjellel indul a végső döntés felé.

Hosszú Katinka

- Ön szerint az olimpia rendezése elsősorban gazdasági kérdés vagy sportszakmai, nemzetpolitikai, nemzetstratégiai? Egyáltalán milyen gazdasági, sportszakmai, nemzetstratégiai hozadékai lehetnek egy olimpia megrendezésének?

Az olimpia gazdasági hatásainak vizsgálatakor kulcskérdés, hogy a létesítmények elhelyezkedése, mérete mennyire jól igazodik az ország vagy a város fejlesztéshez, és hogyan oldják meg az épületek további fenntartását. Mivel esetünkben ez egy többéves koncepció és egy sportfejlesztési stratégia része, gazdasági szempontból az olimpiai rendezéssel szerintem nincs félnivalónk. Nyilvánvaló egy magas kockázat egy ilyen esemény vonatkozásában, de az ország képes lehet fegyelmezetten teljesíteni. A magyar olimpiai és paralimpiai pályázat erőssége, hogy kimondottan az olimpia miatt sportlétesítményt nem kell építeni. A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program 11 sportlétesítményt tartalmaz: Budapest Xtrém Szabadidőpark, Dunai Evezős Központ, Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri pályák, fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok, új Budapesti Teniszközpont, új Budapesti Velodrom, Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ, Nemzeti Lovas Központ, új jégcsarnok, uszoda és futókör, BOK Sportcsarnok-új “B” csarnok, valamint a Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe. A beruházások mellett a szervezés a másik nagy költségnem, amit viszont nagyrészt a NOB áll, infrastrukturális fejlesztésekre, például a csepeli HÉV vagy Ferihegy közlekedésének modernizálására, amikre előbb-utóbb Budapestnek mindenképp szükség lesz (ezek előkészítése már EU forrásból megtörtént),valamint az olimpiai falvakra, amelyek utóhasznosítása az ötkarikás játékok után közalkalmazotti és nagycsaládos lakóparkként, kollégiumként lesz biztosított. De túllépve a materiális javakon, az olimpia olyan hozadékokkal, is jár amikkel az országunkra irányuló hatalmas figyelmet kihasználva megmutathatjuk magunkat, kultúránkat, értékeinket, hagyományainkat, és a 2024-es olimpiai generációnak egy hatalmas lökést adhatna, amely olyan önbizalomban teljesül ki, ami nemzetünk hosszú távú stabilitását eredményezheti. Nőhet az ország versenyképessége, és az előnyök a társadalom egészre érezhetővé válnának.

Kozák Danuta; Csipes Tamara; Fazekas-Zur Krisztina; Szabó Gabriella

- Szegedről nézve mi lehet a tétje az esetleges népszavazásnak? Szeged maga mit profitálhat az olimpiai pályázatból, milyen előnyökkel járhatna Szegednek az esetleges rendezés? A kormány döntése alapján akkor is épülnek modern sportlétesítmények Szegeden, ha nem nyer a magyar pályázat - ezek a tervezett új létesítmények mit jelentenek a helyi sportéletnek?

Szegednek az olimpia megrendezését kell támogatnia. Két okból is. Az első és legfontosabb a város és az itt élők szempontjából, hogy a 2024-es olimpiai pályázat Szegedet jelöli meg a kajak-kenu versenyek lebonyolítása helyszínéül, így a tervezett Maty-éri fejlesztések miatt bekapcsolódhat az olimpia bonyolításába, ezáltal közvetlenül és éreznénk az esemény előbb említett pozitív hatásait, lenyűgöző hangulatát.

Gondoljunk csak bele, az egyébként is tradicionálisan olimpiai sikersportágunk, a kajak-kenu versenyzőinknek élőben szurkolhatnánk a saját városunkban!

Továbbá a múlt év végi sportfejlesztéseket érintő kormányintézkedéseknek köszönhetően még akár a Felső Tisza parton épülő kézilabda-aréna is adhatna helyet néhány olimpiai mérkőzésnek, ami a Pick Szeged otthonában úgyszintén sokaknak nyújtana maradandó élményt. A másik fontos tényező, hogy a város nemzetközi színtéren is be tudna mutatkozni, ha kellő energiát fordít a felkészülésre a városmarketing és helyi sportirányítás tekintetében. Sajnos ez utóbbiban nem állunk jól. Rendkívüli szüksége van a városnak egy felkészült sportszakmai alapon működő sportirányításra. Többéves lemaradást kell behoznunk a létesítményeink, illetve a sportfejlesztések területén. Szegeden a sportnak az együttműködés karizmájára van szüksége, de azonnal! A városhoz köthető kapcsolódó szolgáltatások: úgy mint a kultúra, valamint az oktatás szempontjából kulcsfontosságúak a sportkultúra fontos fejlesztő erői, akár húzóágazatként is működhetnek egy adott város társadalmi-gazdasági újjászervezésében. Ma már nem csak a városi sportélet szereplői állítják, de egyre több kutatás is bizonyította, hogy a sport a hagyományos és elismerten társadalmi tőkét építő szerepe mellett gazdasági tőkét is vonz. Amire véleményem szerint Szegednek úgyszintén szüksége lenne.

Nagy Péter

Bízom benne, hogy a kormányzat által Szegedre tervezett sportlétesítmények segítenek abban, hogy a város meg tudja tartani azokat a tehetségeket, akár olimpiai reménységeket, akik példaként szolgálhatnának az utánpótláskorú versenyzőinknek, és velük együttműködve fejlődhetne tovább Szeged sportélete. Az elkülönült, szétszakadt szegedi sportrendszer újra tud egységet képezni a jövőben. Ahhoz, hogy egy új, megfelelő szakmai háttérrel megalkotott sportkoncepció betölthesse szerepét, széles körben tudatosítanunk kell funkcióit, többek között fontos szociális, esélyegyenlőségi, népegészségügyi tényezőit, valamint a sport fejlesztéséből adódó életminőség-javítás lehetőségét, és

ennek ismeretében a közgondolkozásban a perifériáról napi, fontos üggyé kell előrelépnie a sport kérdéseinek Szegeden!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.