Varga: a szakképzés minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésére van szükség

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Varga Mihály

A szakképzés minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésére van szükség, azért is, mert a gazdaság igényeinek megfelelő, képzett munkavállalók nélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás további bővüléséhez szükséges termelékenység-emelés – mondta a nemzetgazdasági miniszter az Európai szakképzési hét rendezvénysorozat budapesti nyitóeseményén, hétfőn.

Varga Mihály példaként említette a digitális átalakulással járó kihívásokat. Elmondta: a digitalizáció elterjedése miatt a 4 millió magyarországi munkahelyből 350-400 ezer szűnhet meg. A képzésnek tehát fel kell készítenie a munkavállalókat arra is, hogy képesek legyenek új szakmákban elhelyezkedni – hangsúlyozta, hozzátéve: a technológiai fejlesztésekhez és a kapacitások bővítéséhez is elengedhetetlen a szakképzett munkaerő. Mindez természetesen rugalmasabb szakképzést és gyorsabb, hatékony fejlesztést igényel a kormányzat részéről is.

A nemzetgazdasági miniszter az elmúlt évek eredményei közül kiemelte, hogy összességében minden korábbinál többen dolgoznak Magyarországon, 2010 óta 695 ezerrel emelkedett a munkában állók száma és 12 százalékról 4,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A szakképzésért is felelős miniszter felidézte: 2010-ben a kormány azt tűzte ki célként, hogy a szaktudásnak és a felkészültségnek legyen becsülete, ez az alapvetés irányította a szakképzési rendszer átalakítását, a duális képzés bevezetését és ezért kap nagy hangsúlyt a szakmák népszerűsítése is. Meg kell nyerni a fiatalok lelkesedését, a családok egyetértését és a szakképzésben résztvevő intézmények, valamint a vállalatok támogatását is – hangsúlyozta.

Varga Mihály emlékeztetett, hogy a szakképzési törvény megalkotása mellett a kormány számos lépéssel tette hatékonyabbá a szakoktatás rendszerét. A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá vonták a szakképző intézményeket, létrejöttek és megkezdték működésüket a szakgimnáziumok és az új szakközépiskolák, a kormány bevezette és támogatja a duális képzést, és kialakította a hiány-szakképesítések ösztöndíjrendszerét – fogalmazott.

A szélesebb hozzáférés érdekében a kormány emelte a nappali rendszerű oktatás részvételi korhatárát, valamint a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Ezzel a lehetőséggel a szakképzési centrumokban a működésük első évében már több mint 10 ezren éltek is, jelenleg pedig már 45 ezer felnőtt vesz részt a centrumok felnőttoktatásában. A színvonalas szakképzés mellett megfelelő bérszínvonalra is szükség van azonban ahhoz, hogy a vállalatok megtalálják a jó munkaerőt – szögezte le a tárcavezető. Kiemelte: ezért is fontos lépés, hogy a kormány hatéves megállapodást kötött a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.

A december 5-9 között megrendezett szakképzés európai hetét az Európai Bizottság hirdette meg abból a célból, hogy települési, regionális és nemzeti rendezvények révén vonzóbbá tegye a színvonalas szakismereteket biztosító és minőségi munkahelyek betöltését lehetővé tévő szakoktatást és szakképzést. A budapesti hivatalos megnyitó a Siemens képzési központjában volt, de országszerte több intézmény is csatlakozott a rendezvénysorozathoz.

Előző sztori

Hátország: Majó Ádám: CSAPATKÉNT küzdeni közösen, egy irányba!

Default thumbnail
Következő sztori

Olasz népszavazás: a nemzetközi sajtó szerint hosszú távú hatása lesz Renzi kudarcának

Legutóbbi hasonló cikkek