Illegális bevándorlás – Magyarország érvelését segítheti az Ab véleménye

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Jean-Denis Mouton francia jogászprofesszor, az európai uniós jog és az alkotmányjog szakértője szerint a magyar kormány kötelező kvóták ellen való érvelését segítheti az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai állásfoglalása.

Székely László, az alapvető jogok biztosa múlt év decemberében kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt. Az Ab szerdán hozott határozatában azt rögzítette: a testület vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

A magyar kormány 2015 decemberében fordult a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához (EUB), hogy kérje a kötelező bevándorlási kvóta megsemmisítését. Szlovákia is hasonló tartalmú beadvánnyal fordult a testülethez, és később csatlakozott Lengyelország is.

Jean-Denis Mouton az Igazságügyi Minisztérium meghívására tartott szakértői konzultációt Budapesten és előadást a Szegedi Tudományegyetemen a szuverenitás és az alkotmányos identitás témakörében. A francia jogászprofesszor Budapesten az MTI-nek adott interjújában azt mondta: nem okozott meglepetést neki a magyar Ab határozata.

Abban az Ab nem vindikálja magának az uniós döntés megsemmisítésének jogát, hanem kijelenti, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálhatja a közös hatáskörgyakorlást. Az Ab határozatának lényege, hogy rögzíti: Magyarország rendelkezik szuverenitással és alkotmányos identitással. Ugyanezt több más európai tagállam alkotmánybírósága is kimondta már, például a német és a francia – tette hozzá. Úgy véli, hogy mivel az Ab határozata nem politikai, hanem jogi vélemény, így a magyar kormány érvelését segítheti.

Mint kifejtette: az uniós bíróság döntését az befolyásolhatja, hogy a magyar kormány hogyan tudja megvédeni azokat a jogi elemeket, amelyeket beadványában beterjesztett. Ebben Magyarország többek között azzal érvel, hogy többségi szavazással nem, csak egyhangúlag lehet ilyen döntést hozni az EU-ban.

Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a szuverenitás azt is magába foglalja, hogy minden szuverén államnak joga van megosztani vagy átadni jogait más fórumoknak. A jogi kérdés az, hogy a Lisszaboni Szerződésnek bizonyos – az EU részére migrációs kérdésekben hatásköröket biztosító – cikkelyei megengedik-e egy ilyen konkrét intézkedés meghozatalát.

A francia professzor azt mondta: a jogászok között is vita van a kötelező kvóták ügyében. A vita alapját az képezi, hogy osztott és nem kizárólagos uniós vagy tagállami hatásköröket érint. A jogászok is azt mondják: az igazi kérdés az, hogy az uniós miniszterek tanácsa jogosan hozta-e meg a kötelező kvótákról szóló döntést többségi szavazással. Most az EU bíróságának értelmeznie kell az európai szerződéseket, s megállapítania, hogy joga van-e a tanácsnak a kötelező kvóta elrendelésére.

Kiemelte, hogy az európai jogrendszer állandó dialógusra épül a tagállami alkotmánybíróságok és az Európai Unió Bírósága között. A joggyakorlat is azt mutatja, hogy sokszor vitatkoznak egymással különböző európai és tagállami fórumok. Arra több más államban is volt már példa, hogy – mint most Magyarországon – az alkotmánybíróság rögzítette: védelmezi az alkotmányos identitást és szuverenitást – fejtette ki a jogászprofesszor, hozzátéve: a tagállamok alkotmánybíróságai nem vonhatják vissza, semmisíthetik meg az Európai Unió döntését, azt csak az EU bírósága teheti meg.

Jean-Denis Mouton szerint az Európai Unió – többek között a Brexit nyomán – most válságperiódusban van. Ugyanakkor úgy véli, ezek nem olyan idők, amikor elképzelhető lenne az uniós szerződések felülvizsgálata. Arra lát esélyt, hogy amikor újabb területeken akarna hatásköröket elvonni az EU, akkor egyes tagállamok – amelyek veszélyeztetve látják nemzeti identitásukat – azt kérik, hogy rájuk ez ne vonatkozzon. A másik lehetőség, hogy az unió bíróságán megtámadják azt az uniós rendelkezést, amellyel nem értenek egyet. Végső esetben dönthet úgy a tagállam, mint Nagy Britannia, hogy kilép az EU-ból. A jogászprofesszor szerint jelenleg az általános vélemény, elvárás az EU-val szemben, hogy új értelmet adjon az európai összefogásnak.

Default thumbnail
Előző sztori

Főorvos: az influenza elleni védőoltás mindig az adott szezonra szól

Következő sztori

Árva gyermekeket támogatnak: két jótékonysági akciót hirdet karácsony előtt a Fidelitas Szegeden

Legutóbbi hasonló cikkek