Így látják politikai elemzőink az elmúlt évet és a következőt – három név, három vélemény

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Illegális bevándorlás - A debreceni menekülttábor

2016-ban talán még a szokásosnál is több olyan politikai esemény történt, amelyre évek múlva is emlékezni fogunk, elég csak Donald Trump elnökké választására, vagy a brexitra gondolnunk. Három politikai elemzőt, kutatót – Orbán Balázst, Mráz Ágoston Sámuelt és Kiszelly Zoltánt – kérdeztünk az eltelt egy esztendőről, illetve a következőben várható tendenciákról.

Az év utolsó napjaiban hagyományosan az eltelt időszak összegzésével foglalkozunk. A SZEGEDma hírportál is így tesz, ezért megkerestük azokat a politikai elemzőket, akiknek szegedi látogatásáról az utóbbi időszakban beszámoltunk, esetleg interjút is készítettünk velük. Orbán Balázs a Migrációkutató Intézet főigazgatója, előadásáról tudósításunkat itt olvashatják, interjúnkat pedig ide kattintva. Még 2015 tavaszán járt a városban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, aki elsősorban a magyar belpolitikai eseményekről beszélt most lapunknak. Kiszelly Zoltán politikai elemző szintén tavaly látogatott Szegedre, ősz végi előadásában a migráció nemzetközi összefüggéseit mutatta be, mi viszont az európai és az amerikai politikáról kérdeztük ez alkalommal.

tisza_lajos_orban_balazs22_gs

Orbán Balázs: A külföldön dolgozó magyar állampolgárok száma nem nő tovább

„Mit várhatunk 2017-ben a migráció ügyében? Folytatódik az elmúlt évek népességmozgása?” – kérdeztük. „Európa szempontjából megközelítve a kérdést, azt mondhatjuk, hogy az EU-ba irányuló és az EU-n belüli reguláris és irreguláris migráció is jelentős, a világon élő 244 millió első generációs migrációs hátterű személy egyharmada ezen a kontinensen él. Az Ázsiából és Afrikából jövő irreguláris migrációval kapcsolatban látni kell, hogy az ilyen módon az Unióba érkezők száma 2010 óta jól kivehetően, trendszerűen emelkedik, és a tavalyi évben, illetve az idei év elején egy korábban soha nem látott migrációs hullámot éltünk át” – válaszolta Orbán Balázs. A kutató úgy gondolja, az általános trendek nem fognak változni.

Másképp látja azonban a minket is érintő, Európai Unión belüli migrációt. A brexit, azaz Nagy-Britannia kilépése a közösségből rengeteg aggodalmat váltott ki, hiszen – más közép-európai országokhoz hasonlóan – sok magyar vállalt munkát a szigetországban. A kutató szerint trendforduló előtt állunk, a külföldön dolgozó magyar állampolgárok száma nem nő tovább.

Mráz Ágoston Sámuel: A magyar modell sikeréről szólt az év

mraz_samuel_agoston_gs„A Nézőpont Csoport vezetőjeként számomra öröm, hogy hasznos munkával és értelmes építkezéssel tölthettük az idei évet és ezt folytathatjuk jövőre is. Kitekintve a saját kalapszegély alól a most véget érő esztendő egy hazai várakozás beteljesülése és egy kellemes nemzetközi meglepetés miatt marad emlékezetes” – nyilatkozta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel. Szerinte 2016 volt az az év, amikor a „magyar modell” eredményessége bebizonyosodott. „A fejlemények magukért beszélnek: a nem államadósságra épülő gazdasági növekedés, a munkanélküliség helyett egyre többet emlegetett munkaerő-szükséglet, a béremelkedés, az Európa-szerte ritka politikai stabilitás vagy a migrációs krízis szomszédjaink által is irigyelt kezelése” – fogalmazott az elemző. Megjegyezte, nem mert volna rá fogadni, Donald Trump mégis a Fehér Ház lakója lehet. „Ez egy világméretű fordulat kezdete: az Egyesült Államok és világpolitikája teljesen átalakulhat jövőre – s ennek, kivételesen, Magyarország nyertese lehet” – mondta.

Kiszelly Zoltán: Az év legfontosabb politikai eseménye Trump győzelme

Egy pillanatra elgondolkodott Kiszelly Zoltán, mikor arról kérdeztük, hogy mi volt az év politikai eseménye, végül rávágta: Trump elnökké megválasztása. „Az ő választási győzelme és a brexit ugyanannak a politikai folyamatnak tünete: a neoliberális rendszer, amit turbókapitalizmusnak, vagy globalizációnak hívunk, annyira elfajult, rosszul működik, hogy ez már a demokrácia és a kapitalizmus őshazájában is ezt az eredményt hozza. A felső egy százalék nem oszt vissza eleget a társadalom többi részének, ezért az emberek elutasítják a neoliberális modellt és az ehhez kapcsolódó politikailag korrekt beszédet” – fejtette ki választásának indokát.

kiszelly_zoltan05kf

Azonban abban egyáltalán nem biztos, hogy 2017 az EU-n belül is a globalizációellenes erőké lesz. Szerinte igaz az, hogy „rosszabbul élnek a nyugat-európaiak, mint négy éve”, az unió nyugati tagállamaiban sem osztanak vissza annyit, mint a ’60-as, ’70-es, ’80-as években. Azonban Olaszországban nem dőlt el a dominó a népszavazás hatására, így valószínűleg Franciaországban sem fog Marine Le Pen nyerni. „Így marad a neoliberális modell egész Európában. A Berlin-Párizs tengely működni fog továbbra is, s ha engedményt kell tenni ennek az elégedetlenségnek, a neoliberális gazdaságpolitikán nem változtatnak” – vélekedett. A számítógépet azonban nem kapcsolja ki még karácsonykor sem. Talán pont akkor fog kijönni egy olyan éves előrejelzés, amelynek segítségével árnyaltabbá teheti véleményét.

Előző sztori

Kajak-kenu: újabb lapáttal tenne rá az év ifjúsági női kenusa

Következő sztori

Szabó Tünde: 2017 a magyar sport kiemelten fontos éve lesz