Közélet

Berlini merénylet: százezer eurós nyomravezetői díjat tűztek ki a gyanúsítottra

Berlini merénylet: százezer eurós nyomravezetői díjat tűztek ki a gyanúsítottra

2016. december 21., szerda
Berlini merénylet: százezer eurós nyomravezetői díjat tűztek ki a gyanúsítottra
Police work at the site of an accident at a Christmas market in Berlin

Nyilvános körözést adott ki szerdán a német szövetségi legfőbb ügyészség a hétfő esti berlini kamionos merénylet gyanúsítottjára, és százezer euróig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel az elfogását elősegítő információkért.

A merénylet elkövetésével a tunéziai születésű, 24 éves

Anis Amrit

gyanúsítják, aki a körözés szerint 178 centiméter magas, nagyjából 75 kilogramm súlyú, a haja fekete, a szembe barna. "Vigyázat: erőszakot alkalmazhat, és fegyver lehet nála!" - áll a felhívásban, amely szerint egy ingyenesen hívható telefonszámon és e-mailen is várják az értesüléseket. A gyanúsított ellen kedden éjfélkor nem nyilvános körözést adtak ki, a schengeni övezet egészére. A rendőrségi gyakorlat szerint a nyilvánossághoz akkor fordulnak, amikor az összes többi lehetőséget kimerítették, a lépés így arra utal, hogy nincs forró nyom az ügyben. Német sajtóértesülések szerint már a tunéziai hatóságok is bekapcsolódtak a nyomozásba, kikérdezték a keresett férfi rokonait. Anis Amri a hivatalos adatok szerint tavaly nyáron érkezett Németországba menedékkérőként. A biztonsági szervek az év elején figyeltek fel a több személyazonosságot használó férfira, a súlyos, erőszakos bűncselekmény elkövetésére hajlamos, közveszélyes személyek közé, illetve a radikális iszlamista szubkultúra tagjai közé sorolták. A tartományi és szövetségi hatóságok közös terrorelhárító központja (GTAZ) is foglalkozott vele, legutóbb novemberben, és a szövetségi legfőbb ügyészség eljárást indított ellene súlyos, állam elleni bűncselekmény előkészítésének gyanújával. Menedékjogi kérelmét júniusban elutasították, és azért nem tudták hazatoloncolni, mert nem voltak papírjai, a tunéziai hatóságok pedig sokáig vitatták, hogy az észak-afrikai ország állampolgára, és nem akarták pótolni az iratokat. Új útlevele már csak a berlini merénylet után, szerdán érkezett meg a német hatóságokhoz. Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, az egyik leghíresebb karácsonyi piacon egy kamion belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, csaknem félszázan megsebesültek. A halálos áldozatokról egyelőre annyit tudni, hogy hatan német állampolgárok. A sebesültek közül tizenketten továbbra is súlyos állapotban vannak. Anis Amrit azért gyanúsítják, mert a kamion vezetőfülkéjéből előkerült a tárcája, benne egy, a nevére szóló igazolvánnyal, amely az úgynevezett befogadotti státusát igazolja. Ilyen jogállásba azok az elutasított menedékkérők kerülnek, akiknek valamilyen okból nem kell távozniuk az országból, például azért, mert nincsenek papírjaik. A szövetségi parlament (Bundestag) belügyi bizottságának rendkívüli ülése után Frank Tempel, az ellenzéki Baloldal szakpolitikusa - korábbi rendőr - rendkívül szokatlannak nevezte, hogy egy terrorista a merénylet helyszínén hagyja igazolványát, ezért "egészséges kételkedéssel" kell viszonyulni a fejleményhez, mert meglehet, hogy csak azért került a kamionba a tárca, hogy félrevezessék a hatóságokat. Viszont az ilyen feltételezések ellen szól a Bild című lap értesülése, miszerint a merénylő a vezetőfülkében dulakodott a kamion lengyel sofőrjével, aki igyekezett megakadályozni a tömeges gázolást. A Bild szerint a merénylő sebesülten menekült el a helyszínről. Az ügy felerősítette a menekültügy körüli politikai vitát, bár a Bundestag pártjait tekintve új elem nem jelent meg a diskurzusban. A kormányzó bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ugyan a bevándorlási- és biztonságpolitika teljes felülvizsgálatát sürgeti, de csak már ismert követeléseket fogalmazott meg. A párt vezető belügyi szakpolitikusa, Stephan Mayer által bemutatott csomagban szerepel, hogy a biztonságos származási országok közé kell sorolni Tunéziát a Maghreb-térség többi országával együtt, bővíteni kell a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségét és be kell vezetni a "másodosztályú", korlátozott jogokkal járó befogadotti státust, amelyet a papírokkal nem rendelkező és a hatóságokkal a személyazonosságuk megállapításában nem együttműködő elutasított menedékkérőknek kell megadni. A testvérpárt Kereszténydemokrata Unióban (CDU) vegyesen fogadták a felvetéseket. Többen üdvözölték a CSU-s javaslatokat, de a párt egyik alelnöke, Thomas Strobl úgy vélte, "nagyon nem okos" lépés az ügy feltárása előtt napirendre venni azt a kérdést, hogy milyen politikai, szabályozási tanulságokat kell levonni. A Bundestag ellenzéki pártjai óvtak attól, hogy bárki is pártpolitikai haszonszerzése használja fel a tragédiát. A Zöldek részéről hangsúlyozták: a menedékkérők befogadásától messzemenően elzárkózó Franciaországban történt terrorcselekmények cáfolják azt a tételt, hogy bevándorlás nélkül nincs terror. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) rögtön a merénylet után összefüggésbe hozta az esetet a kormány menekültpolitikájával, a párt szerint a Bretischeid téren történt merénylet áldozatai a CDU-elnök kormányfő, "Angela Merkel halottai". Szerda este az AfD több vezetőjének részvételével demonstrációt tartottak a kancellári hivatal előtt, a transzparenseken egyebek között Angela Merkel távozását követelték. Szerdán megkezdték a romok eltakarítását a Breitscheid téri karácsonyi vásáron, amelyet a tervek szerint csütörtökön már megnyitnak. A többi berlini karácsonyi vásárt már szerdán megnyitották, a biztonsági intézkedéseket mindenütt megerősítették.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.