Pásztor István: a magyar-szerb megbékélési folyamat már visszafordíthatatlan

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Jó irányba halad a magyar-szerb megbékélési folyamat, és nem lehet már visszafordítani – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szerdai szabadkai megemlékezésen az MTI-nek.

Hozzátette: hosszú évtizedekig csak a magyarok beszéltek arról, ami a negyvenes években történt a Délvidéken, az utóbbi években azonban áttörés volt tapasztalható, felállították a negyvenes években történteket vizsgáló akadémiai vegyes bizottságot, és a szerb kormány is eltörölte a hetven évig érvényben volt, három magyar település lakosságára vonatkozó kollektív bűnösséget kimondó határozatot.

A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja, a bizottság pedig azóta jelentős mértékben elvégezte a munkáját. Ezt a munkát most már a közvéleménnyel kellene megismertetni egy Budapesten és Belgrádban tartandó konferencia keretében – tette hozzá a vajdasági képviselőház elnöke.

A második világháború utáni magyar-szerb megbékélésben három évvel ezelőtt következett be nagyobb fordulat, amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt. 2014-ben pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vucic pedig részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.

Bunford Tivadar, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke szerdai beszédében kiemelte, hogy 1944-1945-ben “a vak bosszú, a gyűlölet által vezérelt halál aratott, amelyet az akkori hatalom katonái, vagy inkább pontosabban: gyilkos hordái követtek el”. A márványtáblákon 852 név áll, minden név mögött pedig egy családi tragédia van – fogalmazott. A megemlékezés azonban egyben megbékélés is, és a város csak akkor tud fejlődni, “ha ismerjük a múltját, és fejet hajtunk az áldozatok előtt” – tette hozzá.

A szabadkai megemlékezés helyszínén található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt 978 – főleg magyar, horvát és német – embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta újabb 126 áldozat maradványait találták meg.

Előző sztori

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Következő sztori

Összesen több, mint négyezer éves települési képeslapot készítenek a bordányiak az ünnepekre