Írjon nekünk

Szórakozás

Keddi programajánló: Legendás nők, A csodacsatár

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

somogyi_konyvtar01kf

Kultúrcsevejre hív a Somogyi-könyvtár, legendás nőket mutat be a Móra Ferenc Múzeum, a Nyugi Kertben pedig A csodacsatárt vetítik.

A Középkor újratöltve című kötet szerzőjével, Hídvégi Igorral beszélget a Somogyi-könyvtárban Beslin Anita, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője. A Kultúrcsevej című program 17 órakor kezdődik a könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében. „A történet kétezer évvel napjaink után játszódik. Helyszín az Ismert Világ, amely a mai Európa területe. Az emberek középkori viszonyok között élnek, épp úgy, mint a XI-XII. században. Az országok királyságokba szerveződtek, melyek igazi irányítói a királyok tanácsadói, a tanácsnokok. A titokzatos tanácsnokok magasabb tudás birtokosai. Ők irányítják az egyházat, szüntetik meg a járványokat, növelik a termést és kezükben tartják a politikát” – olvasható a kötet ajánlójában a Libri internetes oldalán.

“Legendás nők a történelemben” címmel Balogh Kinga ad elő a Móra Ferenc Múzeumban 17 órától.

“A csodacsatár” című filmet tekintheti meg a közönség a Nyugi Kertben 18 órától. “Futbólia minisztertanácsa elhatározza, hogy megszerzi az országnak a világhírű magyar csodacsatárt. Duca tengernagyra bízzák az akció végrehajtását. A magyar csapat éppen Svájcban játszik, Duca tehát odautazik embereivel. A labdarúgókat két nyugaton élő magyar – Bruno és Jóska – követi a szállodába, hogy töltőtollakat adjon el nekik. Véletlenül őket is lefényképezik, s Duca tengernagy Jóskát raboltatja el. A szerencsétlennek döntő mérkőzésen kell játszania, a dolog botrányba fullad, s a szurkolók már-már forradalmat robbantanak ki.” A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Folyamatos kiállítások, programok:

Kamarakiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár az intézmény alapítója, Somogyi Károly (1811 – 1888) esztergomi kanonok születésének 205. évfordulójáról. A tárlat az alapító életével, munkásságával kapcsolatos korabeli dokumentumokból ad válogatást. Látható többek között Somogyi Károly rajzkönyve, édesanyja, Kelemen Borbála imakönyve (Somogyi bejegyzésével). Az érdeklődő betekinthet a Religio és Nevelés című folyóirat egyik számába – a lapnak Somogyi Károly 1843-1848-ig szerkesztője volt. Ő alapította a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot, amely később Szent István Társulat néven működött tovább. A bemutatott anyagban szerepel Somogyi akadémiai tagságáról szóló oklevele, valamint, kézírásos formában, a leendő szegedi könyvtár rendszerezési terve. Az emlékkiállítást Barabás Miklós Somogyi Károlyról készült litográfiájának másolata, Lapis András és Fritz Mihály emlékérmei és kisgrafikák zárják. A tárlat november 16-ig látható.

Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a Somogyi-könyvtárban. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg.

Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) halálának 400. évfordulójáról kiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár. Az első emeleti folyóiratolvasó-teremben rendezett tárlat középpontjában Cervantes legismertebb műve, a Don Quijote áll. A kiállítás bemutatja, hogy a nagy hatású mű és annak főszereplője miképpen jelenik meg az egyes művészeti ágakban. Megtekinthetők a regény 19. századi magyar és külföldi kiadású példányai, illusztrációk és más képzőművészeti alkotások reprodukciói, valamint a zenei, filmes és színházi adaptációkból készült válogatás. A Don Quijote arcai – Cervantes regénye a művészetekben című kiállítás november 16-ig tekinthető meg.

A kezdet kezdete – Von allem Anfang an címmel a kortárs német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat bemutató vándorkiállítás nyílt a Somogyi-könyvtár második emeletén. Német nyelvterületen évente 8 ezer gyermek- és ifjúsági könyv jelenik meg, ebből közel 6 ezer az eredeti német nyelvű mű. A kiállítás áttekintést ad a mai német gyermek-és ifjúsági irodalomról, kiemelve fő vonásait, hangsúlyait, bemutatja az elbeszélésformák és stiláris sajátosságok sokszínűségét. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg.

Kittenberger Kálmán (1881 – 1958) Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író születésének 135. évfordulóján kamarakiállítás nyílt a Somogyi-könyvtár második emeleti kölcsönzőjében. A 135 éve született Kittenberger Kálmán, a „Nagy Vadász” című tárlat az Afrika-kutató úti élményeit leíró, fotókkal illusztrált könyvek, korabeli képes folyóiratok segítségével ad áttekintést az utazó kalandos életéről. Kittenberger Kálmánnak kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A budapesti állatkert egzotikus vadállományának létrehozása ugyancsak az ő nevéhez fűződik. A kiállítás november 9-ig tekinthető meg.

barbar03

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi Kass Galéria: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában.

„Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi Nyugi Kertben (Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a Móra Ferenc Múzeum új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

pompei_sajttaj012kf

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Kommentek

Szórakozás

Sörényes farkasok születtek a Szegedi Vadasparkban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A különös megjelenésű kutyafélét több mint húsz éve tartják Szegeden.

Tovább olvasom

Hírzóna

Tíznapos fesztivállal köszöntik Szeged napját

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Lesz minden, mint a búcsúban.

Tovább olvasom

Hírzóna

Hajódiszkó épül a mindszenti strandon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az önkormányzat 100 millió forintot nyert turisztikai fejlesztésre.

Tovább olvasom

Aktuál