A Gulág egyházi és világi áldozatairól tartanak konferenciát november 24-én és 25-én a dóm altemplomában. A rendezvényen a magyar mellett olasz és szlovák előadók is beszélnek a hetven évvel ezelőtti eseményekről.

A málenkij robotról, a kényszermunkatáborokról, az elhurcolt civilekről és egyházi személyekről hallgathatnak meg érdekes előadásokat azok, akik a november 24-én megkezdődött konferencia közönségéhez csatlakoznak. Különlegessége a Lénárd Ödön Alapítvány és a Szeged-Csanádi Egyházmegye által szervezett „Papi sorsok a Gulágon” című nemzetközi konferenciának, hogy az ismert hazai kutatók – mint az Emlékpont vezetője, Miklós Péter, vagy az EMMI parlamenti államtitkára, Rétvári Bence – mellett több fiatal történésznek, illetve külföldi szakembernek is lehetőséget biztosítottak a bemutatkozásra.

Zakar Péter történész, a rendezvény házigazdája emlékeztetett rá, hogy Lénárd Ödönre is lecsapott a kommunista diktatúra. A piarista szerzetes hosszú börtönéveit követően – a mostani konferenciához hasonlóan – arra kereste a választ, hogy mi történt az egyházzal, az egyháziakkal ezekben az évtizedekben. Az egyháztörténész kiemelte, hogy nemcsak katolikus, hanem evangélikus, református előadókat is meghívtak, hiszen a Gulag-rendszer táboraiba felekezettől függetlenül hurcoltak el embereket. Sajnálatos aktualitást adott a konferenciának, hogy Vlagyimir Putyin rendeletének megfelelően kezdik átértelmezni a sztálini terror időszakát a Szovjetunióban. A BBC beszámolt arról, hogy ennek megfelelően átalakították az egyik Gulag-múzeumot, a valóság helyett már dicsérik azt, hangsúlyozzák a szocializmus építésében a szerepét.

„A történeti Magyarország egészéről szól a konferencia. A Trianon után elcsatolt területek 1938 és 1941 között részben visszakerültek, a szovjetek kétszeres bűnnek tudták azt be, hogy ezekben a városokban és falvakban is aktívan működtek a reformátusok, az evangélikusok, a római katolikusok. Talán legsúlyosabb megtorlás a görög katolikusokat érte a szovjetek részéről, mert az úgynevezett Kárpátalját, ahol a legtöbben éltek a ruszinok, a Szovjetunióhoz csatolták, pedig korábban az Csehszlovákiához, majd Magyarországhoz tartozott” – nyilatkozta lapunknak Zombori István volt múzeumigazgató, aki pénteken Szerzetesek a Gulágon címmel tart előadást. Rámutatott, tízezreket deportáltak Szibériába, köztük rengeteg papot, szerzetest, akik a lelki segítséget adtak a munkatáborokban dolgozóknak. Egyikük, az idén Magyar Becsület Renddel kitüntetett Olofsson Placid atya 10 évet töltött a Gulágon, miután 1946 nyarán koholt vádak alapján elfogták és elítélték. A hamarosan századik életévét betöltő bencés szerzetes hazatérése után sem térhetett vissza pályájára, mosodai munkásként volt kénytelen dolgozni.