Írjon nekünk

Közélet

Az evangélikus értelmiség múltbéli szerepéről tartottak konferenciát Szegeden + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

konferencia01_gs

A konferencia nemcsak az ágostai hitvallásúak megyénk térségére gyakorolt hatásával foglalkozott, hanem kitekintést nyújtott Nagy-Magyarország egész területére. A magyar mellett a helyi német és szlovák kultúra fejlődését is elősegítette.

“Országos és világszerte tartandó ünnepről beszélhetünk. Örülünk annak, hogy a kormány már az 500. évfordulót megelőző évet is ennek szentelte” – nyilatkozta lapunknak Zombori István szervező, címzetes főiskolai tanár, a Móra Ferenc Múzeum volt igazgatója. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány rendezett közösen konferenciát november 15-én. Hangsúlyozta, ez a keddi esemény is annak a jele, hogy az utóbbi negyedévszázadban egyre erősebb a hazai egyháztörténeti kutatás. Kiemelte a 25 évvel ezelőtti fiatal kutatókat, akik korábban külföldön is tanultak, ma viszont itthon tesznek hazai tudományért.

A nyugalmazott múzeumigazgató szerint Nagy-Magyarország egész területére jelentős hatást gyakorolt a protestantizmus, kultúraközvetítő szerepük fontos, a legfrissebb tudást adták át a német egyetemeken tanult diákok. Az evangélikusok kiemelkedő szerepet játszottak Felső-Magyarország kulturális életében, elsősorban a szlovák és a német közösségekre gyakoroltak hatást: Késmárk, Eperjes, Lőcse iskolái híresek voltak. Kiemelte a Szarvason iskolát alapító Tessedik Sámuel nevét, ő ugyan a mai Pest megye területén született, de apja a szlovák telepesek papjaként érkezett Albertibe. Békés megyében, Békéscsabán és más környékbeli településeken elsősorban a szlovákok voltak Luther tanainak követői.

konferencia05_gs

Róluk beszélt Käfer István nyugalmazott tanszékvezető professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Gál Ferenc Főiskola oktatója. “A szlovákság nem idegen elem magyar honban” – vélekedett. Korábban egy kereszténydemokrata konferencián a Parlament épületében beszélhetett, ahol kiállt a “visszatestvériesülés” mellett, azaz hívő emberként bízik abban, hogy a szlovákok és a magyarok újból közelednek egymáshoz, ebben a közös múlt fontos szerepet játszhatna. A szlovák evangélikusok elsősorban a cseh bibliai nyelvet használták, miközben a felvidéki kisnemesek inkább magyarországinak, mint szlováknak tartották magukat még a reformkor és a ’48-as forradalom időszakában is. A mai szlovák történetírás nem tud azzal sem mit kezdeni, hogy egyetlen kalendárium állt ki II. Rákóczi Ferenc szabadságharca mellett a küzdelem elején – pont egy bibliai cseh nyelven kiadott szlovák.

Szegeden ugyan csak 1860-ban jött létre evangélikus közösség, mégis egy fontos, jelentős szereppel bíró közösségről beszélhetünk, amelyre 1945 után nehéz sors várt. Ez utóbbi évekről Ribár János nyugalmazott esperes beszélt – részben saját élményei alapján. Rajta kívül többek között Marjanucz László tanszékvezető professzor beszélt a poroszok lépéseiről a magyar rendek védelmében, valamint Zombori István Szeberényi Lajos lelkész tudományos tevékenységéről.

Hírzóna

Kossuth-díjas költőre emlékeztek a vásárhelyi Emlékpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Idén lenne hetvenéves Nagy Gáspár.

Tovább olvasom

Közlekedés

Jogosítványhoz kötnék az elektromos rollerek használatát?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Használóit gyalogosnak tekintik, miközben egyes rollerek akár óránként 75 kilométeres sebességre képesek.

Tovább olvasom

Közélet

Elhanyagolt sírokra panaszkodnak a Belvárosi temetőben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

2020-ban megújulhat a fal a Belvárosi temetőben.

Tovább olvasom

Aktuál