Közélet

Schmuck Erzsébet Szegeden: bérrendezést és többkulcsos SZJA-t sürget az LMP

Schmuck Erzsébet Szegeden: bérrendezést és többkulcsos SZJA-t sürget az LMP

2016. október 5., szerda
Schmuck Erzsébet Szegeden: bérrendezést és többkulcsos SZJA-t sürget az LMP
schmuck_erzsebet_lmp01_gs

Egyre gyorsuló ütemben szakad szét az ország, egyre nagyobbak a bérkülönbségek is, például Csongrád megyében 16 százalékkal kevesebb az átlagbér, mint az országos középmérték, másutt ennél rosszabb adatok is vannak – jelentette ki Schmuck Erzsébet a Klauzál téren. Az LMP frakcióvezetője elmondta, pártjuk a többkulcsos személyi-jövedelemadót preferálja, és egy szociális bérlakásprogramot is szorgalmaznak.

Azt, hogy egyre gyorsuló ütemben szakad szét Magyarország Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője abban látja, hogy egyre szűkebb az a kör, akik a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek, eközben egyre szélesebb az a réteg, akik a létminimum környékén vagy annál kevesebbet keresnek. Az adatok szerint a lakosság 41,5%-ának az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a létminimumot, ami 88 ezer forint. „Mi úgy látjuk, ebből az összegből nem lehet tisztességesen megélni, ebből nem fedezhető a lakbér és a rezsi, továbbá a gyermek iskoláztatása és az egészséges élelmiszerek sem” – magyarázta Klauzál téren tartott sajtótájékoztatóján az LMP-s politikus. Rámutatott arra is, hogy a régiók és megyék között is egyre nagyobbak a különbségek, a 172 ezer forintos magyarországi átlagbért mindössze két megye haladja meg, Győr-Moson-Sopron és Pest megyék. Elmondta, a fővárosban havi nettó átlagbér 222 ezer forint, míg például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán 116 ezer forint, vagyis több mint 100 ezer forint a nettó átlagfizetések közötti különbség. A Csongrád megyeik sem keresik meg a hazai átlagbért, attól 16%-kal elmaradnak az itteni keresetek átlagosan, és az is megfigyelhető, hogy nő a különbség is. „Megfigyelhető, hogy a szakadékok nem csökkennek, hanem nőnek. 2010-hez viszonyítva a Csongrád megyei és az országos átlagbér között 30 ezer forinttal nőtt a különbség” – részletezte Schmuck Erzsébet. A közmunkaprogramot elhibázottnak tartja a politikus, hiszen semmilyen perspektívát nem nyújt a benne dolgozóknak, ráadásul az azért járó bér messze a létminimum alatt van. Hozzátette, az alacsony bérek miatt a munkaerőhiány is egyre nagyobb mértéket ölt, egyes térségekben már nemcsak szakmunkáshiány van, hanem a szakképzetlen munkaerő sincs elegendő. „Kijelenthetjük, hogy a kormány társadalom- és gazdaságpolitikája csődöt mondott, ezt az utat nem lehet tovább folytatni, radikális változtatásra van szükség azért, hogy az ország szétszakadása leálljon” – szögezte le Schmuck Erzsébet. Az LMP a többkulcsos személyi-jövedelemadó visszaállását szorgalmazza, s ahogy a frakcióvezető elmondta, már volt is ez irányú javaslatuk, ám azt a kormánytöbbség lesöpörte a parlamentben. A Lehet Más a Politika szerint így lehetne növelni a nettó kereseteket, hiszen a minimálbér szintjéig 0%-os lenne az elvonás, az átlagbérig 12%, míg felette 24%. Emellett a munkáltatói terheket is csökkentené az LMP 18,5%-ról 12 százalékra. Ezzel a két intézkedéssel egy minimálbért kereső havonta 23 ezer forinttal többet vihetne haza, de az átlagbér is nőne 35 ezerrel. Schmuck Erzsébet elmondta, az Alaptörvényben biztosítanák a lakhatáshoz való jogot, szerintük minden embernek biztosítani kell ezt. Komoly problémának látja az LMP, hogy rendkívül magasak az albérleti díjak és nemcsak a fővárosban, hanem több nagyvárosban, így Szegeden is. Üdvözlik a szegedi önkormányzat bérlakás-felújítási programját, a párt szerint azonban egy állami bérlakásalapra lenne szükség. Hozzátette, egy országos bérlakásépítési program ráadásul az építőipart is felélénkítené, amire nagy szüksége van az ágazatnak, részben amiatt, hogy csúsznak az uniós beruházások.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.