Nem elégedett Galló Istvánné a kormány oktatáspolitikájával + FOTÓK

A szakszervezeti vezetőt Szegeden kérdeztük az előző tanév során folytatott tárgyalásokról, az oktatás átalakításáról, Pukli István kilépéséről a Tanítanék Mozgalomból.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei szervezeteinek tanévnyitó értekezletén rendszeresen részt vesznek a járási szervezetek szakszervezeti titkárai mellett az országos vezetők is. Idén is így történt, a Csongrád megyei gyűlést október 6-án, csütörtökön tartották a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumában és Általános Iskolájában. Ezt megelőzően válaszolt lapunk kérdéseire

Galló Istvánné

. A PSZ országos elnöke hangsúlyozta, hogy nem egy intézményvezető, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) munkatársai, s szakszervezeten kívüli is részt vesznek a nyílt ülésükön. Az ülés során értékelték a tanévet, megbeszélték, hogy a célkitűzésekből mit sikerült és mit nem tudtak elérni, valamint egyeztetéseket folytattak a jövő feladatairól. „Három nagy csoportba sorolhatjuk azokat az ügyeket, amikről tárgyalásokat folytattunk a kormánnyal: állami intézményfenntartás, tanulói túlterheltség és az életpálya-modell. Az állami intézményfenntartás közel sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A KLIK nem működik, a kormány lépései nem oldják meg a problémáit, de az új rendszer működéséről majd 2017-ben tudunk véleményt nyilvánítani” – nyilatkozta a SZEGEDma hírportálnak Galló Istvánné. Úgy látja, jogi, gazdasági önállóság szükséges lenne az iskoláknál.

A tanulói túlterheltség csökkentése érdekében átdolgozták a Nemzeti Alaptantervet (NAT), de ennek irányát a szakszervezetek nem tartják jónak Gallóné szerint, mert még mindig túl sok a lexikális tananyag és kevés a készség-, képességfejlesztés. A rugalmas tanmenettel

(ez a tananyag 20-30 százalékát érinti

– szerk.) kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy nincs hozzá kormányrendelet. „A sztrájkbizottság eredménye volt, hogy a kötött munkaidőt, az úgynevezett 32 órás bent tartózkodást eltörölték, de a törvényben ez megmaradt, a döntést az iskolaigazgatókra bízza” – mondta a szakszervezeti vezető. Örül, hogy a kormány elfogadta azt a javaslatukat, hogy az osztályfőnököknek kevesebb órát kell tartaniuk, viszont ezt a kedvezményt mégsem kapják meg egyes esetekben az érintett pedagógusok. Álláspontja szerint nem értékeli az életpálya-modell a minőségi munkát, s nem tartja azt elfogadhatónak, hogy a 2017. szeptemberi fizetésemelés utolsó részletét fordítanák erre, s differenciáltan ebből ismernék el a jó munkavégzést.

A szakképzés átalakításával kapcsolatban nem elégedett, hogy a természettudományos tárgyak összevonásáról is csak az utolsó pillanatban tájékoztatták a szakgimnáziumokat (a korábbi szakközépiskolákat), ami a 9. osztályos diákokat érinti. Nem vettek részt a köznevelési kerekasztal működésében, ezt azzal indokolta, hogy már korábban elküldték helyzetjelentésüket, valamint javaslataikat

Orbán Viktor

miniszterelnöknek és

Balog Zoltánnak

, az emberi erőforrások miniszterének. Erről tárgyaltak is három fordulóban, 2016 januárjában. Úgy látja, tavalyi 25 pontjuk nemcsak a problémákat vetette fel, hanem megoldásokat is kínált rá, ezekből többet a kormány elfogadott, viszont a PSZ csak akkor zár le egy pontot, ha arról jogszabály is születik. „Rendkívül későn jelennek meg a jogszabályok, augusztus 30-án kiadnak egy kormányrendeletet, ami augusztus 31-én hatályba is lép. Ez ellentétes az Alkotmánybíróság álláspontjával, ami a jogalkotót mindig arra hívja fel, hogy a törvény alkalmazása előtt kellő időt biztosítson a felkészülésre” – válaszolta újságírói kérdésre.

Pukli István

kilépését a Tanítanék Mozgalomból nem kívánta kommentálni, s azt sem, hogy esetleg lehetséges-e személye és a PSZ között szakpolitikai kérdésekben együttműködés. Beszélt viszont a civilszervezetek működéséről, akik felszínen tudták tartani a média érdeklődését tavasszal a közoktatás ügye iránt. A szakszervezeteknek más a feladatuk, ezért éri őket gyakran kritika lassúságuk, nehézkességük miatt, mert itt testületi döntéseket kell végrehajtani, míg a civilszervezeteknél a támogatók „homogén csoportként működnek, szinte fenntartás nélkül elfogadják” a vezető álláspontját.