Czomba Sándor: a foglalkoztatáspolitikában új eszközök is kellenek

A foglalkoztatáspolitikában új eszközökre is szükség van, mert az elmúlt években alapvetően megváltozott a helyzet - utalt az egyes ágazatokban megjelenő munkaerőhiányra Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője szombaton Budapesten.

A kormánypárti politikus, aki Javuló adatok a foglalkoztatásban címmel tartott sajtótájékoztatót, egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2009-ben a munkanélküliségi ráta 12 százalék volt, addig a 2016 utolsó KSH adat szerint ez 4,9 százalékra csökkent, ez pedig kevesebb mint 250 ezer regisztrált álláskeresőt jelent. Míg a szocialista kormányok megduplázták a munkanélküliségét, a Fidesz-kormány a felére csökkentette - fogalmazott.

Czomba Sándor

szerint a jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy a versenyszféra jogos foglalkoztatási igényét is ki tudják elégíteni. Ezzel összefüggésben a képzések, átképzések fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy míg 2010 év elején 3 millió 750 ezren dolgoztak, a legutóbbi KSH adat szerint már 4 millió 390 ezren, dinamikusan nő a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatása is: 2009-ben 30 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ez most 13 százalék körül alakul, míg a foglalkoztatási ráta 23 százalékról 30 százalék fölé nőtt. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem "kozmetikázás" miatt javultak az adatok, hiszen a KSH módszertana 1992 óta semmit nem változott, továbbá azt, hogy ki minősül foglalkoztatottnak vagy munkanélkülinek, nemzetközi sztenderdek rögzítik. Kitért arra is, hogy a KSH az adataiban soha nem szerepeltette a tartósan külföldön élőket a foglalkoztatottak között, a statisztikában csak az "ingázók" szerepelnek, számuk 2009 és 2016 között 50 ezerről 110 ezerre nőtt. Számításai szerint hat év alatt összességében mintegy 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de a közfoglalkoztatottak és az ingázók számának növekedését leszámítva is legalább 450-480 ezerrel. A tervezett járulékcsökkentés mértékét firtató újságírói kérdésekre jelezte, még nem született meg a döntés, de személyes véleményeként úgy vélte, hogy "egy 1-1,5 százalék körüli járulékcsökkentés érdemben nem befolyásolná a következő időszak történéseit".