A nukleáris fegyverek és a háború betiltását sürgette Mihail Gorbacsov

A nukleáris fegyverek és általában a háborúk betiltását sürgette hétfőn Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a közte és Ronald Reagan néhai amerikai elnök között lezajlott, a hidegháborút lezáró reykjavíki csúcstalálkozó 30. évfordulóján kiadott felhívásában.

Gorbacsov

a politika és a diplomácia veteránjaihoz, a tudósokhoz, a szakértőkhöz és a nemzetközi közvéleményhez fordulva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az atomfegyvermentes világ "nem utópia, hanem elengedhetetlen szükségszerűség". A 80 éves, Nobel-békedíjas volt politikus szerint azért kell betiltani a háborút, mert az nem képes megoldani az emberiség egyetlen globális problémáját sem. "Ideje világosan és egyértelműen felvetni a kérdést: be kell tiltani a nukleáris fegyvert. Mi több: be kell tiltani a háborút!" - írta Gorbacsov a reykjavíki csúcs örökségéről tartott nemzetközi konferencia részvevőihez küldött üzenetében. A nukleáris fegyverek megsemmisítésének szükségességét azzal indokolta, hogy azokat véletlenül vagy rossz szándékkal, esetleg műszaki hiba folytán működésbe hozhatják. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek megsemmisítéséhez demilitarizálni kell a nemzetközi kapcsolatokat. "Azokat a politikusokat, akik úgy gondolják, hogy a problémákat és vitákat (akár még +végső esetben is+) erő alkalmazása révén meg lehet oldani, a társadalomnak meg kell tagadnia, távozniuk kell a porondról" - hangsúlyozta. Gorbacsov véleménye szerint az elmúlt évek konfliktusainak nagy részét, így a jugoszláviait, az irakit, a líbiait és a szíriait diplomáciai úton, erő alkalmazása nélkül rendezni lehetett volna. Kezdeményezésének valóra váltásához a volt szovjet vezető "a létező mechanizmusok - az ENSZ, a hágai Nemzetközi Bíróság, a konvenciók" megerősítését, szükség esetén pedig újak létrehozását javasolta. Közös feladatként nevezte meg a nukleáris fegyverek számának további csökkentését, azok elterjedésének megakadályozását, a terrorizmus elleni harcot, az ökológiai katasztrófa elhárítását, a szegénység és az elmaradottság meghaladását, valamint sürgette ezek előtérbe állítását. "Erre a célra, erre a kötelezettségre állandóan emlékeztetnünk kell a világ vezetőit" - hangoztatta. A nap folyamán Gorbacsov interjút adott a RIA Novosztyi hírügynökségnek, amelyben rámutatott, hogy összeomlott a Moszkva és Washington közötti kölcsönös bizalom. Sürgette, hogy a felek ismét kezdjenek átfogó tárgyalásokba, elsősorban a nukleáris problematikáról, és hogy figyelmüket ne csak a regionális problémákra korlátozzák. "Úgy gondolom, hogy a világ veszélyes határhoz érkezett. Nem akarok konkrét receptet adni, de ki akarom jelenteni: meg kell állni. Fel kell újítani a párbeszédet" - nyilatkozott a volt szovjet vezető. Október elején kiéleződtek a Moszkva és Washington közötti ellentétek. Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy nem működik tovább együtt Oroszországgal a szíriai konfliktus ügyében, majd

Vlagyimir Putyin

orosz elnök felfüggesztette a katonai célból fölöslegessé vált, fegyverfokozatú plutónium hasznosításáról megkötött kétoldalú szerződés végrehajtását. Moszkva ezt követően leállította a nukleáris energetikai tudományos együttműködést. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Iszkander-M típusú rakétarendszert telepített a kalinyingrádi exklávéba, és jelezte, hogy fontolóra vette az egykor Kubában és Vietnamban működtetett szovjet-orosz katonai bázisok ismételt használatba vételét. Gorbacsov és Reagan 1986. október 11-én és 12-én tárgyalt egymással Izlandon a hadászati támadófegyverekről. Noha egyetlen szerződést sem írtak alá akkor, a Szovjetunió és az Egyesült Államok a reykjavíki csúccsal zárta le a hidegháborút.